„Az egyetemi infrastruktúra fejlesztése Szegeden 1926 és 1931 között” címmel egyetemtörténeti konferenciára került sor a Dóm tér 1930. október 25-i felavatásának 80. évfordulója alkalmából.
A Magyar Tudományos Akadémia Egyetemtörténeti Albizottsága, a Magyar Levéltárosok Egyesülete Oktatás- és Tudománytörténeti Szekciója, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, valamint a Móra Ferenc Múzeum szakmai támogatásával a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára által október 21-én megszervezett tudományos tanácskozáson többek között szó volt a Dóm tér kialakításáról, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter klinikáiról, a Dóm tér mellett Rerrich Béla tér névadójának munkásságáról, de a szegedi hittudományi főiskola alapítása, az Eötvös Loránd, valamint a Szent Imre Kollégium is a figyelem középpontjába került.
Az előadók között nem csak levéltárosokat hallhattak az érdeklődők, tudományos anyaggal érkezett például Miklós Péter történész-muzeológus, de üdvözölhették Dux Lászlót, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézetének tanszékvezetőjét, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt is.
1926 és 1930 között Szegeden nagyarányú egyetemi építkezés, illetve infrastruktúrafejlesztés zajlott – hiszen nem minden esetben építettek új épületet – tudtuk meg Vajda Tamástól, az SZTE Szaklevéltárának vezetőjétől. A konferencia helyszínéül szolgáló bölcsészkari főépület például szűk harminc éve már létezett, amikor átépítették és kibővítették az egyetem számára – ekkor született meg az Auditórium Maximum is. Ebben az időben kerül az egyetem tulajdonába a DMKE székháza – a mai Irinyi-épület –, ebben építenek azután kollégiumot.
Az egyetem történetét napjainkig meghatározza ez az infrastruktúrafejlesztés – hangsúlyozta Vajda Tamás. Számos kar, klinika, intézet az ekkor megépült vagy átalakított épületben működik a mai napig. Ezen intézmények magas színvonalú szakmai működése éppen ennek az infrastruktúrának eredménye, hiszen az épületek kimagaslóan alkalmasak a funkciójuk ellátására amellett, hogy esztétikai élményt nyújtanak, városképi jelentőségűek – összegzett a levéltárvezető. Ezzel átlépünk a köztörténetbe: ha egy turista érkezik Szegedre, a Dóm tér vagy a klinikák sora kihagyhatatlan program – tett hozzá Vajda Tamás.
Főleg a Dóm tér, illetve annak környéke rengeteg szimbólummal is rendelkezik: a 64 vármegye címere, a Trianon-kapu, a Rerrich Béla téren a kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György-szobra – ezek mind-mind a trianoni békével elcsatolt területekre emlékeztetnek, a nemzeti egység és összetartozás gondolatát képviselik – mutatott rá a szakember. Éppen ezért volt a Dóm tér 1945 után mellőzött közterület, ez volt az a mondanivalója, amit szerettek volna háttérbe szorítani – fűzte hozzá Vajda Tamás.
A konferencia előadásaiból jövő tavaszra tanulmánykötet készül.
Arany Mihály