2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2008  --  9. szám - 2008. június 16.  --  Egyetemi élet
Nem a név, a minőség számít
A jelenlegi név fejezi ki leginkább a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott alapelveket, miszerint az egyetem a szegedi tudományosság legszélesebb körét hivatott átfogni – véli az integrált SZTE első rektora. Mészáros Rezső akadémikus amondó: szükségtelen névvitával gerjeszteni a belső feszültségeket.
„Nagyon örülök annak, hogy az egyetemi és a szegedi közvélemény megnyugtatása érdekében a Szegedi Egyetem széles körben körüljárja a témát, ugyanakkor elöljáróban le kell szögeznem: véleményem szerint a név természetesen fontos, ám nem ez, hanem a minőség, az oktatás és a kutatás színvonala teszi híressé az egyetemet” – kezdi a TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék egyetemi tanára.
 
Mészáros Rezső úgy véli, felesleges beszűkítés lenne egy személyiség kiemelése.
Fotó: Segesvári Csaba
 
A felsőoktatási integráció megtörténtekor, 2000. január 1-jétől – meséli az akadémikus – azért nevezték el a döntéshozók viszonylagos közmegelégedésre Szegedi Tudományegyetemnek az intézményt, mert azt szerették volna kifejezni, hogy az a Szegeden működő tudományosság teljes spektrumát átfogja. (A SZTE mellett a PTE és az ELTE tett még így, a többiek – Debrecen, Miskolc, Veszprém stb. – egyszerűen csak egyetemnek nevezik magukat.) „A másik lényeges szempont az volt, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola egyesülésekor elkerüljünk bármilyen névvitát” – magyarázza.
Mészáros Rezső szerint kár újból ezzel az indokolatlan vitával gerjeszteni a belső feszültségeket, a Szegedi Tudományegyetem jó, bejáratott név, nemzetközileg ismert és sikeres elnevezés. Az egyetemnek egyébként is rengeteg kiváló tudósa, oktatója volt története során, így egy személyiség – legyen akár Nobel-díjas – kiemelése felesleges beszűkítés lenne. Szent-Györgyi Albert neve megosztaná az egyetem közvéleményét. Ráadásul idő előtti, akár még rosszindulatúnak is feltüntethető sejtéseket is támaszthat.
A korábbi rektor – aki, mint mondja: egyetért Kenesei István professzor okfejtésével – a névváltoztatás helyett inkább azt tartaná szükségesnek, hogy nemzetközi rangjához méltó, többnyelvű internetes oldala legyen az egyetemnek, melynek nyitólapján helyet kaphatnának a szegedi felsőoktatás történetének leghíresebb, legismertebb személyiségei (így többek között Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán, Fodor Gábor, Lovász László vagy éppen a nemrég elhunyt Csörgő Sándor). „Ezen a nyitólapon a jelenre is fókuszálhatnánk, ami a mai menedzservilágban elengedhetetlenül fontos; például arra, hogy három alkotmánybírája, egy brüsszeli bírája is van az egyetemnek” – emeli ki.
A Kolozsvárról elűzött egyetemet befogadó város sem hagyható el a névből Mészáros Rezső szerint. „Szeged hosszú idő óta szeretett volna egyetemet, ám ez csak a trianoni diktátumot követően valósulhatott meg Klebelsberg Kunó jóvoltából. A város befogadta az intézményt, megteremtette működésének feltételeit, így Szeged nevének elvetése tisztességtelen lenne! A város és az egyetem egymással szorosan öszszefüggő egység. Nem véletlenül hozta ide az univerzitást Klebelsberg, hiszen itt látta azt a holtteret, melyben elhelyezhette” – így az akadémikus, aki hozzáteszi: megfontolásra ajánlja, hogy talán a világ vezető egyetemei sem véletlenül viselik a nekik otthont adó város nevét...
Pintér M. Lajos
Bezár