Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Előrebocsátom: nagy tisztelője vagyok Szent-Györgyi Albertnek, ráadásul abban a szerencsében részesülhettem, hogy ifjú tudósként lehetőségem volt részt venni egyik utolsó hazalátogatása alkalmából az ELTE Gólyavárában adott előadásán, amelyet – természetesen – zsúfolt padsorok előtt tartott. Ennek az előadásnak az emléke mind a mai napig velem él. Máig lenyűgöz az a szellemi frissesség és gondolkodásbeli virtuozitás, amely idős kora ellenére is jellemezte őt. Ma, amikor 38. éve vagyok a szegedi oktató, büszkén vallom magam Szent-Györgyi egykori egyeteme professzorának. Amikor csak dolgom van a Dóm téren, örömmel pillantok egykori tanszéke előtt felállított mellszobrára, és a Tisza Lajos körúton megnyílt emlékszobáját is fontos egyetemi emlékhelynek tartom. Állítom, hogy Szeged és a Szegedi Tudományegyetem jóval kevesebb lenne az egyetlen hazai Nobel-díjas tudós híre nélkül, és támogatom, hogy az egyetem ápolja legjelesebb professzorának emlékét.

 

 

Mégis úgy gondolom, hogy az egyetem névváltoztatásának megfontolt és alapos viták, tanulmányok és közvéleménykutatások után lehetne, illetve kellene csak megvalósulnia. Fel lehet ugyanis sorolni számos ellenérvet, amelyre az eddigi javaslatok nem adtak választ. Én magam ugyan ellenzem a névváltoztatást, de ha az egyetem közvéleményének mértékadó többsége mellette van, természetesen elfogadom.

Először is semmiképpen sem azért ellenzem, mert Szent-Györgyi az orvostudományi „elődegyetem” névadója volt; ugyanígy ellenezném például a József Attila Tudományegyetem nevet is (és elleneztem is, hogy a bölcsészkar felvegye ezt a nevet) – ugyanis általában tartom helytelennek azt, hogy az egyetem vagy egy kar egy személy nevét vegye fel.

Nem is arról van szó, hogy a világon kétféle egyetem létezik, a személynevet, illetve a városnevet viselő, és hogy a személynevet viselő intézmények legnagyobbrészt az alapítójuk nevét viselik. Ez alól egyes német, illetve német kultúrkörbeli és – főleg – a hajdani szocialista világ egyetemei (voltak) a kivételek. Ugyanúgy tiltakoznék, ha „visszavennénk” a Ferencz József Tudományegyetem elnevezést is – pedig, ha a kolozsvári egyetemet tekintjük elődünknek, akkor ez lenne a jogos név az alapítóra emlékezve. (De ez nem tekintendő állásfoglalásnak az egyetem történetéről folytatott vitában.) A tudomány nemzetközi vérkeringésében forgó intézmények között a túlnyomó többség székvárosának nevét viseli. Ha például végignézzük a világ legjobb 500 egyetemének a listáját, a legelöl lévőkön és épp ezért a legismertebbeken kívül (Harvard, Stanford, Yale) alig találunk olyat, amelyet személyről neveztek volna el.

Nagyon sok olyan egyetem van, amelyeknek egykori oktatói között Nobel-díjasok is vannak, például Hollandiában, Dániában, Svédországban. Vajon ők miért nem változtattak, és vették fel egykori híres oktatójuk nevét? Aligha azért, mert nem lennének büszkék rájuk. Ugyanakkor ne feledjük: Szegedet a régió több tízmillió lakosa ismeri, az M5-ön az átutazók milliói látják a város nevét az autópálya lehajtóinál. Vajon nem ennek a régiónak akarunk-e a legjobb és legismertebb egyeteme lenni? Vajon nem innen akarjuk vonzani a jövendő diákok ezreit magunkhoz? Ma Szeged patinás, 800 éves neve ingyenreklám az egyetemnek: minden térképen rajta van. Szent-Györgyi 70 éve ismert neve sokunknak nagyon kedves, de alább számokkal is igazolhatóan sokkal kevésbé ismert, és sokkal kevésbé idézi fel a várost és az egyetemet.

 

„Emléket állítani nagy elődeinknek tudóshoz méltó kötelesség.” Fotó: Segesvári Csaba

 

Még csak nem is arról van szó, hogy jeles tudósunk nevét a vezetéknéven belüli kötőjel és két nagybetű miatt pontosan leírni a magyar anyanyelvűeknek sem könnyű, a külföldieknek pedig nemcsak leírni, de kimondani is megpróbáltatás: nyelvészként hadd hivatkozzam arra, hogy az „sz” mellett a két „gy”, valamint az „ö” betű kiejtése, ráadásul egyetlen szóban megoldhatatlan nehézséget jelent a magyar nyelv rejtelmeivel tisztában nem lévők számára. Az pedig triviális pszicholingvisztikai tény, hogy amit nem tudunk kimondani, arra nem is emlékszünk pontosan. És a név még túl hosszú is: összesen öt szótag, a mai két-, illetve három szótagú „Szeged” vagy „szegedi” helyett. Aztán itt van még a magyar és külföldi egyetemnév kérdése, ami már a hajdani JATE idején is sok fejtörést okozott: vajon „Albert Szent-Györgyi University” vagy „Szent-Györgyi Albert University” leszünk? És akkor mi lesz az ún.domén-névvel, a már jól bevezetett „u-szeged” márkanevünkkel? Ezt is kidobjuk vagy lecseréljük? És mire? A külföldiek számára csak bonyodalmasan begépelhető „u-szent-gyorgyi”-re?

De mint mondtam, még ezt sem tartom olyan fontos érvnek. Inkább tovább kérdezek – és csak az válaszoljon, aki még nem járt például a Rice Universityn: vajon hol van? Ez a világ 75. legjobb egyeteme (az egyik rangsor szerint), de fogadni merek, hogy – velem együtt – igen kevesen tudják, hogy melyik amerikai város a székhelye. (Most, a jelen írás kapcsán néztem meg, hol is van, pedig hírből évtizedek óta ismerem.) És a George Mason University? Ez is benne van az első 300-as listában. Szerintem rendkívül hasznos, ha az ember rögtön tudja, hová is tegye: Új-Zélandra, Ausztráliába, az USA-ba vagy Dél-Afrikába, hiszen a neve alapján akárhol lehet. És ne legyünk nagyképűek: vajon bízhatunk-e benne, hogy Szent-Györgyi nevéről egyből akár csak Magyarországra, nemhogy Szegedre aszszociálnak még komoly tudósok is? Hiszen aktív kutatói élete túlnyomó részét egyébként is az USA-ban töltötte.

És akkor eljutottunk a talán legnyomósabb érvig. Biztosak lehetünk-e benne, hogy Szent-Györgyi nekünk oly kedves nevét a világban jól ismerik? Tessék beírni a Szent-Györgyi szót (akármilyen formában) a nagyobb keresőprogramokba. A Google a következő adatokat hozza ki: a „Szent-Gyorgyi” keresőkérdésre 400 ezer találatot (a magyar találatok nélkül), a „Szeged”-re viszont 20 milliót! A Yahoo-val például lehet csak az Egyesült Királyságra korlátozni a keresést; itt a „Szent-Gyorgyi” 2400 találatot ad, míg a „Szeged” 163 ezret. Képekben az arány 500 ezer – 16 ezer. Ezek az adatok tehát a Szent-Györgyi név gyakoriságát, ergo ismertségét nagyjából a Szeged név 1,5-3 százalékán rögzítik. Ez persze elkeserítő, de amennyiben a cél nem az, hogy az egyetem nevével tegyük Szent-Györgyiét ismertebbé, hanem hogy az egyetemet ismerjék jobban Szent-Györgyi neve miatt, akkor attól tartok, tévedésben vagyunk, ha ezt a névváltoztatás révén kívánjuk elérni. (Benedek dékán úrnak egyébként igaza van: Budapestre tízszer annyi találat jön ki a Google-on, mint Szegedre – tényleg jobban ismert a főváros, lényegében annyival jobban, amennyiszer nagyobb a mi városunknál. De a 10-es arányszám mégis csak jobb az 50-esnél, ami a Szeged és a Szent-Györgyi közötti ismertség-különbség szorzószáma.)

A Szegeden letelepedett hajdani kolozsvári egyetemnek és utódainak eddig a következő nevei voltak: Ferencz József Tud.Egy., Horthy Miklós Tud.Egy., Szegedi Tud.Egy., József Attila Tud.Egy., Szegedi Orvostud. Egy., Szent-Györgyi Albert Orvostud. Egy., és a mostani. Ez összesen 7 név a 87 éves szegedi történet során, azaz nagyjából 12 évenként volt névváltoztatás. Ha újra változtatunk, akkor elérjük a rekordnak is tekinthető 11 év/név arányt. Pedig a II. világháború utáni nevünk újbóli bevezetése, úgy vélem, sikeres volt. A „University of Szeged”-re 230 ezer, míg a „University of Debrecen”-re  195 ezer, a „University of Pecs/Pécs”-re pedig csak 90 ezer találatot ad a Google. A Yahoo/UK találatai pedig a következők. University of Szeged: 16 ezer, Debrecen: 11 ezer, Pécs: 10 ezer.

De hadd tegyem fel a következő kérdésemet. Rajtunk, magyarokon, illetve a szűkebb szakmán kívül biztos, hogy tudják, ki volt Szent-Györgyi? Vajon ki tudja, hogy ki volt Otto Loewi? Pedig minden jobb lexikonban ott a neve, mert orvosi Nobel-díjat kapott egy évvel Szent-Györgyi előtt. És Paul Karrer? ő meg is a vitaminok kutatásáért kapott Nobel-díjat a „mi” Nobel-díjasunkkal egy évben, csak éppen kémiában. Tényleg úgy gondolják nagyrabecsült kollégáim, hogy ismertségünk növekedne a Szent-Györgyi név segítségével?

Emléket állítani nagy elődeinknek tudóshoz méltó kötelesség. Az egyetlen hazai Nobel-díjas szellemi hagyatékát Szegeden, a Szegedi Tudományegyetemen ápolni még ennél is fontosabb feladat. De a nagy tudós emlékét ne az egyetemnek a nemzetközi tudományos kommunikációban oly rokonszenvesen konzervatívan csengő mai nevének megváltoztatásával őrizzük meg. Vajon nem úgy illünk-e jobban a nagy nemzetközi egyetemek sorába, hogy szerényen csak a városunk nevét viseljük? Vagy be akarunk-e állni azon hazai intézmények sorába, amelyek teljesítményük helyett csak nagy történelmi vagy tudományos személyiségek nevével büszkélkednek?

Szent-Györgyi hazai híre messze meghaladja nemzetközi ismertségét – ez természetes is. Ezt azonban nem az egyetem névváltoztatására kellene felhasználni. Ha azt akarjuk, hogy többen jelentkezzenek az SZTE-re, akkor például a Szegedi Tudományegyetem magyar nevéhez a honlapon, a levélpapíron, az egyetem bármilyen hivatalos említésekor hozzá kell tenni, nyomtatni stb., hogy „Szent-Györgyi Albert egyeteme”. Ez akár egyetemünk védjegye is lehetne, ahogy például Florida állam állandó jelzője a „Sunshine State” – a napfény állama. Ezek olyan marketingszempontok, amelyeket marketinghez értő szakértőkkel kell megtárgyalni, megvizsgálni, öszszehasonlítva például a névváltoztatás segítségével elérhető célok hatékonyságát és költségvonzatát.

Végül meggyőződésem, hogy az egyetemnek nem a múltját kellene építenie, amelynek Szent-Györgyi Albert elidegeníthetetlen része és jogos büszkeségünk forrása, hanem a jövőjét: azoknak a nemzetközi jelentőségű kutatásoknak és kutatóknak teremtve nyilvánosságot, akik/amelyek a jövendő tudósokat vonzzák Szegedre, mint amilyen például a nemrég fájdalmasan fiatalon elhunyt Csörgő Sándor matematikus volt, és amilyeneket sokat találunk az egyetem 12 karán. Egy egyetem akármilyen régi lehet, és akármilyen híres professzorai lehettek az előző évtizedekben: ha mai kutatásai nincsenek a világ élvonalában, akkor hiába mutat dicső múltjára.

Benedek dékán úr arról beszélt a Szegedi Egyetemnek adott interjúban, hogy a szenátus döntését meg fogja előzni egy vita az egyetem közvéleménye előtt. Jelen írásom néhány lehetséges ellenérvet sorol fel, amelyekre egy nyilvános vitában remélhetőleg megnyugtató válaszokat kaphatok.

egyetemi tanár