2014. július 31., csütörtök English version
Hírek  --  Archívum  --  2007  --  6. szám - 2007. március 12.  --  Hangsúly
Itt és ott(-)hon
A magyar állampolgársági szabályozás 1879 óta következetes. Egy magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgárságot szerez, akár itthon él a szülő, akár a Föld túlsó felén. Egy csecsemőnek ha már az egyik szülője magyar állampolgár, akkor a leszármazás révén a gyermeke ezt a születés pillanatában megszerezi a törvény erejénél fogva.
Rendszerváltás
 
„A magyar állampolgárság 1929 óta a külföldi emigrációval sem szűnik meg, nem számítva azt a néhány speciális esetet, amikor a hatalom politikai okokból fosztotta meg a külföldre menekülteket, egyenként, a magyar állampolgárságtól. Igaz, 1990-től rehabilitációs célból lehetőség nyílt arra, hogy a köztársasági elnökhöz intézett nyilatkozattal visszaszerezzék a magyar állampolgárságukat az ettől önkényesen megfosztottak” – nyilatkozta lapunknak, Tóth Judit az SZTE Alkotmányjogi Tanszékének docense.
Tóth Judit elmondta, hogy hasonló szabályokat vezettek be az egykori szocialista országokban is. Például 1948-1989 között több százezer csehszlovákiai polgár disszidált, s államok vagyonelkobzással, állampolgárságuk megfosztásával büntette őket. 1999-2004 között azonban egy külön törvény szabályozásában visszaállíthatták cseh állampolgárságukat.
 
Szerb és magyar. Puljezevics Nenad, a Pick és a válogatott kapusa néhány nappal a világbajnokság előtt tett állampolgársági esküt.
 
Ismeretlen szülő
 
„Manapság a Magyarországon ismeretlen szülő itt született gyermeke is magyar állampolgár lesz, valamint a letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező hontalan szülőé szintúgy. Ebben a két esetben azonban csak addig áll fenn az itteni születésre tekintettel szerzett állampolgárság, ameddig a szülő kiléte vagy állampolgársága napvilágra nem kerül” – tért ki Tóth Judit speciális kérdésekre is az állampolgárság megszerzésével kapcsolatban. „Ha a szülőről később kiderül, hogy mégis van valamilyen állampolgársága, vagy a talált gyerek szüleinek kiléte ismert lesz, bizony megszűnik a vélelemmel szerzett magyar. Ez nagy igazságtalanság akkor, ha valaki évtizedekkel később bukkan egy iratra, amely a jogi helyzetét megváltoztatja, holott ő már teljesen magyarnak érzi magát, itt nőtt fel.”
Néhány éve nagy vihart kavart annak a kettős magyar és osztrák állampolgárnak az ügye, akit úgy akartak Magyarországra kitoloncolni, hogy soha egyetlen napot itt nem élt, nem volt rokonsága, nem is tudott magyarul. Vajon mihez kezdett volna itt? Franciaországban tíz év után már nem szűnik meg emiatt az állampolgárság. Hazánkban is kívánatos lenne hasonló változtatás. Ez emberségesebb és gyakorlatilag is kivitelezhető.
 
Európa
 
Az unió tíz új tagállamának állampolgársági szabályozását egy frissen megjelent könyvben elemzi a Rainer Bauböck vezette európai kutatócsoport, amelynek Magyarországra vonatkozó fejezetét Tóth Judit és Kovács M. Mária írta.
„A honosítás a tudatos, kérelmezett állampolgárság megszerzésének a fő szabálya, amely minden tagállamban előzetes ottani tartózkodást, regisztrációt, lakhatást igényel” – folytatta a probléma boncolgatását a docens. „Ezt sokszor várakozási időnek nevezik, és a fogadó országgal való tényleges kapcsolat (effektivitás) szabályát töri át minden olyan megoldás, amely ezt nem kívánja meg. Magyarországon vagy éppen Romániában a határon túliak (moldávok) állampolgárságának törvényi ötlete ezért váltott ki hatalmas ellenérzést. Az előzetes várakozási időt a már példának hozott Csehországban 2005-ben 5 évről 10 évre emelték fel, akárcsak Görögországban, míg Belgiumban ez csupán 3 év, amely legliberálisabbnak számít, ráadásul egy többnyelvű országban. A szintén nem szűkkeblű hollandoknál az előzetes ottani tartózkodás 5 év, míg Magyarországon 8 év, azzal, hogy előtte többéves itteni lakhatást, megélhetést feltételező letelepedési engedélyt kell szerezni.  A magyar szigorúság nem egyértelmű, mert a kérelmezők néhány százaléka tartozik csak ebbe a körbe, a többieknek különböző okokból kedvezmények járnak: gyermekként magyar állampolgár fogadja örökbe, menekültek, házastársuk magyar, vagy éppen uniós polgárok, esetleg itt nőttek fel hontalanként, avagy korábban magyar állampolgárok voltak (visszahonosítás). A többi EU-tagállamban is ugyanilyen okokból járnak kedvezmények”.
Bezár