2014. július 22., kedd English version
Hírek  --  Archívum  --  2010  --  3. szám - 2010. március 1.  --  Kultúra
Vis­­sza­tér az Ever­flow ze­ne­kar
Va­jon hol járt tíz évig a ki­lenc­ve­nes évek kö­ze­pé­től több demó­val is je­lent­ke­ző ígé­re­tes sze­ge­di prog­res­­szív, grunge rock ban­da? 2010 szá­muk­ra a nagy vissza­té­rés éve lesz. Mol­nár Lász­ló, az Ever­flow éne­ke­se egy sze­ge­di ká­vé­zó­ban me­sélt a múlt­ról, az ak­tu­á­lis ter­vek­ről és a kö­zel­jö­vő­ben be­mu­tat­ko­zó unplugged mű­sor­ról.
Címkék: Kultúra

– Tíz év űr, és most új­ra itt vagy­tok. Mi tör­tént ve­le­tek ez­alatt?

everflow
Az Everflow 2010-re új albumot ígér rajongóinak. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba
– 1994-ben a gi­tá­ro­sunk, Kaczkó At­ti­la és a bas­­szus­gi­tá­ro­sunk, Dá­vid Ti­bor meg­ala­pí­tot­ta az Ever­flow-t, mely egy ba­rá­ti kör­ből in­dult, és az­óta több tag­cse­rén esett át. El­ső do­bo­sunk, Dörnyei Gá­bor az Ever­flow óta pél­dá­ul nem­zet­kö­zi is­mert­ség­re tett szert, és je­len­leg Lon­don­ban él. A ze­ne­kar egyéb­ként is min­dig na­gyon ké­nyes volt ar­ra, mi­lyen do­bo­sa van, így ez a ké­sőb­bi cse­ré­nél is lé­nye­ges szem­pont ma­radt. Je­len­leg Kir­il­la Jó­zsef fe­lel a rit­mu­sért, il­let­ve Kaczkó At­ti­la és Dömösy Gá­bor a gi­tá­ro­kért, és Dá­vid Ti­bor a bas­­szu­sért. Az Ever­flow ko­ráb­bi, ze­nei élet­ben el­fog­lalt he­lye nem szűnt meg, egész egy­sze­rű­en ab­ban az idő­ben nem jöt­tek úgy a si­ke­rek szá­munk­ra, aho­gyan azt el­kép­zel­tük, és nem áll­tunk ké­szen még a fel­adat­ra. Több­sé­gün­ket le­fog­lal­ták az egye­te­mi ta­nul­má­nyok, és az eg­zisz­ten­ci­ánk meg­te­rem­té­se. 2010-ben, meg­an­­nyi élet­ta­pasz­ta­lat­tal és mon­da­ni­va­ló­val a fe­jünk­ben még min­dig fi­a­ta­lok va­gyunk, csak ta­lán pi­cit ko­mo­lyab­bak.
– A Lény cí­mű dal­hoz an­nak ide­jén az el­ső ma­gyar kön­­nyű­ze­nei csa­tor­nán is le­ment a meg­le­he­tő­sen ko­mor han­gu­la­tú kis­film. Mi ins­pi­rált ti­te­ket en­nek el­ké­szí­té­sé­re?
– A dal mér­föld­kő volt a ze­ne­kar szá­má­ra. Er­re ké­szült az el­ső videok­lip, mely egy olyan em­ber­ről szól, akit meg­ta­lál a szer, mely szép las­san le­da­rál­ja. Ez csu­pán egy ví­zió volt, ami ta­lán az Alice in Chains éne­ke­sé­nek, Layne Sta­ley-nek tra­gi­kus sor­sá­hoz ha­son­ló tör­té­net­ről szá­mol be. De eh­hez nem is kell sztár­nak len­ni, mert ré­geb­ben több ba­rá­tunk is érint­ke­zett ilyen dol­gok­kal, és saj­nos a sze­münk előtt sik­lott ki az éle­tük. A dal is azért szü­le­tett, hogy lát­tas­suk, hogy en­nek az élet­mód­nak ez a vé­ge. Az ös­­szes ilyen tra­gé­dia iga­zi tü­kör az em­be­rek­nek, te­hát ta­nul­hat­nak be­lő­le; vagy sem.
– Mi­kor szá­mít­ha­tunk az új al­bum­ra?
– Egy­elő­re még vá­rat ma­gá­ra, azon­ban re­mé­nye­ink sze­rint 2010-ben, ha kell, szer­zői ki­adás­ban ugyan­úgy meg­je­le­nik az Ever­flow al­bu­ma. Je­len­leg a remix­eken dol­go­zunk, hi­szen a le­me­zen sze­re­pel­ni fog pél­dá­ul a Tü­kör cí­mű dal, több vál­to­zat­ban, il­let­ve az Új­ra Rád Ta­lál új­ra­ke­vert ver­zi­ó­ja is. Bár a több té­nye­ző­től füg­gő ki­adást ta­vasz­ra ter­vez­zük, azért nem sze­ret­nénk el­kap­kod­ni a stú­dió­mun­ká­la­to­kat.
– A ze­ne­kar­ban egyéb­ként mit gon­dol­tok a si­ker­ről? Most, hogy új­ra ös­­sze­áll­ta­tok, men­­nyi­ben igye­kez­tek a ze­né­te­ket mi­nél in­kább köz­is­mert­té ten­ni?
– A fel­dol­go­zá­sa­ink alap­ján nem len­ne aka­dály akár a kül­föl­di ter­ve­ket is elő­tér­be he­lyez­ni, hi­szen ren­ge­te­get fog­lal­ko­zom a da­lok énekré­sze­i­nek ki­dol­go­zá­sá­val, hogy a mun­ká­nak ez a ré­sze mi­nél igé­nye­sebb le­gyen. De egy­elő­re úgy gon­dol­juk, a ma­gyar­or­szá­gi is­mert­sé­get sze­ret­nénk elő­tér­be he­lyez­ni. Az új, unplugged mű­so­runk, mely már­ci­us 18-án, az egye­te­mi bá­lon de­bü­tál, me­rő­ben új utat nyi­tott szá­munk­ra. Már csak azt saj­nál­juk, hogy nem ha­ma­rabb kezd­tünk be­le ha­son­ló pro­jekt­be, hi­szen ez­zel a fel­ál­lás­sal ki­sebb klu­bok­ban is el­fér­he­tünk, és a da­lok ugyan­úgy meg­szó­lal­tat­ha­tó­ak ma­rad­nak. A ki­lenc­ve­nes évek kö­ze­pén még nem volt el­ér­he­tő szá­munk­ra az inter­net. Bár­csak an­nak ide­jén olyan el­ter­jedt lett vol­na a kom­mu­ni­ká­ci­ó­nak ezen mód­ja, mint ma­nap­ság! De most az új le­he­tő­sé­gek se­gít­sé­gé­vel a mi ban­dánk is sok­kal gyor­sab­ban vis­­sza­ke­rül­het a vér­ke­rin­gés­be. Min­den­eset­re meg­lát­juk majd, ho­gyan ala­kul a jö­vő...

Ba­kó Mar­git Szi­bil­la

Bezár