2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2008  --  9. szám - 2008. június 16.  --  Riport
Akik Szent-Györgyi nyomdokain haladnak
A stockholmi Karolinska Intézet rektora 1937. október 28-án táviratban értesítette Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárt, hogy „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” neki adományozták az orvosi-élettani Nobel-díjat. Néhány hónappal a díjátadás hetvenedik évfordulója után Dux Lászlóval, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk Szent-Györgyi szellemi örökségéről.
Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájáért, magyar állampolgárként, itthon dolgozva kapta meg a legnagyobb tudományos elismerést. Kutatásait Szegeden végezte, az egyetem Orvosi Vegytani Intézetében. Ennek a munkának, szellemiségnek örököse a Biokémiai Intézet is, a Dóm tér 9. szám alatt.
 
Kutatómunka a Dóm tér laborjaiban egykor...
 
Szilárd alapok
 
„Magam is azért lettem tudós, mert korán megtanultam, hogy csakis szellemi értékekért érdemes küzdeni…” – írja Szent-Györgyi visszaemlékezéseiben.  És ha végigtekintünk a tudós életén, olyan eszmeiséget fedezhetünk fel, ami e küzdelmet mindennél fontosabbnak tartotta. Akár egzisztenciáját, sőt életét is veszélybe sodorta elveiért. Vajon mi késztette Nobel-díjasunkat társadalmi, politikai szerepvállalásaira? Miért nem volt képes behódolni a 20. század egyik hatalmi rendszerének sem? És mi maradt mára ebből az attitűdből? Élő-e Szent-Györgyi szellemisége? E kérdések körében faggatom először Dux Lászlót, az intézet igazgatóját, miután hellyel kínál szobájában, azoknak a termeknek a szomszédságában, ahol elsőként tarthatta kezében ember nagyobb mennyiségben a C-vitamin kristályos szemcséit.
„Szent-Györgyi Albert a Monarchia, a kiegyezés utáni iskolarendszer szerencsés 'terméke', és erről ő maga is így vélekedett” – kezdett el mesélni Nobel-díjasunkról a professzor.
„Elmondása szerint iskoláit különösebb ambíció nélkül végezte el. Viszont családfájának egybehajló két ága különös vérvonalat indított el. Apja erdélyi jogászként egyfajta kisnemesi attitűdöt adott fiának, míg anyai ágon inkább a városi polgárság, a művészet, a kultúra és a tudomány gyümölcsei érlelődtek. Ez a szülői háttér eredményezte azt, hogy jelentősebb tanulmányi eredmények nélkül olyan alapokkal, elszántsággal, világnézeti, eszmei elkötelezettséggel került ki a nagybetűs életbe, hogy aztán a történelem legsúlyosabb viharaiban is sikerült neki mind szakmailag, mind emberileg a felszínen maradni. Ugyanakkor több történelmi helyzetben is példamutatóan képviselte azokat az erkölcsi törvényeket, normákat, amelyeket fontosnak tartott, kockára téve akár egzisztenciáját, akár az életét magát” – mondta Dux László.
 
Az intézet
 
Mielőtt Szent-Györgyi izgalmas életének filmjét tovább pörgetnénk, a falak történetéről is felteszek néhány kérdést. „Még a Kolozsvárról áttelepült Orvosi Vegytani Intézetnek lett a vezetője Szent-Györgyi 1930-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felkérésére, és egészen 1945-ig vezette azt. Miután Pestre távozott, az egyik legsikeresebb tanítványa, Straub F. Brúnó vette át a helyét, és egészen 1949-ig folytatta a Nobel-díjas tudós izomkutatásának munkálatait. Straub távozásával a Szent-Györgyi-hagyomány és szellemi örökség közel húsz esztendőre megszakadt. A hatvanas évek végén az Orvosi Vegytani Intézet Orvosi Vegytani és Biokémiai Intézetre vált szét, utóbbi élére pedig ismét egy Szent-Györgyi-tanítványt neveztek ki, Guba Ferenc professzort, aki a hatvanas évek végétől egészen a rendszerváltásig irányította a biokémiai kutatásokat. Én 1972-ben kerültem orvostanhallgatóként ebbe az intézetbe, és kisebb-nagyobb külföldi utakkal megszakítva azóta is itt dolgozom. Miután 1989-ben nyugdíjba ment Guba professzor, néhány évig egy minisztériumi főosztályvezető vezette az intézetet, engem 1992-ben hívtak vissza tanszékvezetőnek” – foglalta össze röviden a professzor az intézet történetének főbb állomásait.
 
...és ma, a 21. században. Fotó: Segesvári  Csaba
 
Csupa izom
 
Egy laikusnak misztikus, titkokkal teli egy olyan épület, ahol az élő sejtek, molekulák világát vizsgálják. A termekben, laborokban számomra ismeretlen kisebb-nagyobb berendezések, üveg- és fémtárgyak között magabiztosan raknak, tesznek, néznek, öntenek stb. azok a fehér ruhás tudósok, doktoranduszok, hallgatók, akik közül talán egyszer felnőhet hasonló tudású ember, mint amilyen a mi Nobel-díjasunk volt. Nem állhatom meg, hogy a kutatások rejtelmei felé ne sodorjam kérdő mondataim.
„A Biokémiai Intézet önállósodása után Szent-Györgyi izomkutatásait folytatták tovább a munkatársak, a kontraktilis fehérjék, kontraktilis rendszerek működésének, szabályozásának a vizsgálatát. Guba Ferenc irányításával főleg a mozgás, a munkavégzés biokémiai hatásaival foglakozott az intézet. Különböző izomtípusok gyors, lassú, oxidatív, glikolitikus anyagcseréjű izomrostok egymásba alakulása, ennek a polimorfizmusa. Ez még a molekuláris genetika előtti időszak, tehát a 1970-es, 80-as évek. Ezen a területen jelentősebb eredmények is születtek” – magyarázta a professzor. Aztán a saját szerepéről kérdeztem.
„Az 1980-as évek elején egy darabig kint dolgoztam az Egyesült Államokban, ahol az izomkontrakciót szabályozó kalciumtranszport enzimnek – a kalciumpumpának – a kristályosítását, molekulaszerkezetének vizsgálatát végeztük először a világon. Ez egy jelentős áttörés volt az iontranszport megismerése terén. Ebből szereztem a kandidátusi fokozatomat is 1985-ben, és ennek a munkának a továbbvitelével, a háromdimenziós membránfehérje kristályosításával folytatott kutatásaimmal az akadémiai doktori fokozatomat is megszereztem 1989-ben.”
 
Szívizom és űrutazás
 
„És a jelen?” – tettem fel kérdésemet, amire Dux László – látva szaktudományos képességeimet – közérthetően fölvázolta az intézet mai kutatásainak négy fő irányvonalát.
„1989-től külföldön, Németországban, Angliában, Amerikában dolgoztam. Ott az izomregeneráció, -differenciálódás, biokémiai szabályozás által izombetegségek sejt- és génterápiájának a lehetőségeit vizsgáltuk. Ez a kutatási téma hazajövetelem után is tovább működött. Jelenleg két munkacsoportunk is dolgozik e tárgykörben. Az intézet másik kutatási területe a szívizomzat adaptációja, a hipoxiatűrés, ennek biokémiai és esetleges gyógyszeres befolyásolhatósága.
E témában Ferdinandy Péter és az ő diákkörösei, doktorjelöltjei alkotnak egy munkacsoportot. Jelenleg ezek az alkalmazott, gazdaságilag is felhasználható kutatások egyre fontosabbak. A harmadik nagyon izgalmas kutatás a stresszalkalmazkodás és a reakciókészségnek a biokémiai markervizsgálatai. Ez is részben alkalmazott kutatás, az európai és a magyar űrkutatási iroda támogatásával valósul meg. Itt lényegében azt vizsgáljuk, hogy a különböző extrém helyzetekben dolgozó emberek állapotfelmérése milyen eszközökkel végezhető a leghatékonyabban. Ki mikor, milyen állapotban terhelhető a legkisebb kockázattal. Egy negyedik nagyon fontos területünk pedig a különböző diagnosztikai módszerek ellenőrzése, referenciaanyagokkal történő összehasonlítása” – fejtette ki.
 
Dux László intézetvezető professzor. Fotó: Segesvári Csaba
 
Az élő örökség
 
Miután a biokémiai szakszavak erdejében tett kalandozásomból visszatérek, könnyedebb, bár jelentőségében épp olyan fontos terület felé indulok ismét: a történelem, ahol a tettek megfestik az embert. „Visszatekintve elegyes múltamra, látom, hogy csakis a békét kutattam, mégis négyszer lettem árulóvá…” Így idézi fel emlékirataiban Szent-Györgyi azokat a határhelyzeteket, ahol letette kémcsöveit, s hívén a szó, a közéleti szerepvállalás fontosságában, erejében, a humánum, az emberiség oldalán szállt hadba a világ legnagyobb fenevadai ellen.
„A legelső szembeszállása a regnáló hatalommal még az első világháborúban történt, mikor orvostanhallgatóként a frontra vezényelték” – kanyarodtunk vissza Dux László segítségével Szent-Györgyihez. „Ott konfliktusba került a feletteseivel, akik olasz hadifoglyokon végzendő baktériumkísérletekre akarták rábírni. Ezt megtagadta. Abban a helyzetben akár hadbíróság elé is küldhették volna. De ő átlőtte a kezét, gyógyulását követően pedig rövidesen vége lett a háborúnak. A második eset a 40-es évek közepén történt, mikor a világháborúba Magyarország is lassan belesodródott. Isztambulba utazott, hogy az angolokkal tárgyaljon országa megmentéséről. És ennek a bátor, de amatőr naivságnak köszönhető, hogy később maga Hitler is őrjöngve követelte Horthytól Szent-Györgyi kiadatását, a kormányzó természetesen ellenállt, és a tudósnak bujkálnia kellett.”
A professzor elmesélte, Szent-Györgyi a szovjetekkel már a finn megszállás idején összerúgta a port. Amikor a Szovjetunió megtámadta Finnországot, akkor ő a finnek javára rendezett gyűjtésen beadta a Nobel-díj aranyérmét, támogatva a szovjet agresszió elleni harcot. Később pedig, mikor a háború utáni a konszolidációban bízva elvállata a Szovjet-Magyar Baráti Társaság elnöki posztját, moszkvai kiküldetésén bebocsátást kért Sztálinhoz, hogy elmagyarázza neki, mit csinálnak rosszul a kommunisták és a szovjet csapatok, ami nem kedvez annak, hogy hosszú távú barátság legyen a két nép között. Ezek után ösztöndíjak segítségével először munkatársait, majd magát is külföldre kellett menekítenie. Persze Amerikában is szembekerült a hatalommal. Azt kellett tapasztalnia, hogy a kutatásokra szánt pénzek főleg ipari, hadi kísérletekhez kötődnek. Így ő is a nukleáris és a vietnami háborút ellenzők sorába állt.
„A felelősségvállalás: ez egy gondolkodó embernél nagyon fontos attitűd. Szent-Györgyi ott és akkor jelenítette meg a véleményét, ellenvéleményét, kritikáját, ahol egzisztenciáját, sőt akár az életét is kockáztatta. Nem öt év múlva magyarázta a dolgokat, hanem rögtön abban a helyzetben, amikor erkölcsi értékrendjén csorba esett. Szerintem egy értelmiségnek kötelessége felemelnie a szavát, ha úgy érzi, hogy alapvető emberi, polgári jogok sérülnek” – magyarázta a professzor.
Dux László szerint a Profeszszorok Batthyány Köre – mely szegedi tagozatának ő az elnöke – éppen ezt a társadalmi-tudományos szerepvállalást szeretné újra megteremteni. És ha lesz politikus, aki meghallgatja őket, akkor az a bizonyos szellemi út ekenyommá változik, s termékeny talaj fogadja majd a gondolatokat.
Dobó Csaba

DSC_01581_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár