Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Vita van, hogy a mai Szegedi Tudományegyetem honnan számítsa eredetét, mit ünnepeljen, mely évfordulóiról emlékezzék meg, milyen múlttal dicsekedhet. Február 20-án az akadémiai székház nagytermében telt ház előtt vitatták a kérdést búvárló céhbeli szakértők és önképzett mukedvelő történészek az egyetem történetének mozzanatait, keresve a megfelelő választ.
Késve érkeztem, egyrészt ezért nem tartottam ildomosnak, hogy hozzászóljak, másrészt meg a kétórás tanácskozás után már illetlenség lett volna visszaélni a jelenlevők türelmével. Álláspontomat alább négy tömör tételben adom elő:
1. A kérdést a jelenleg rendelkezésünkre álló hiteles adatok alapján csak az egyetem szenátusának határozatával lehet eldönteni. A döntéshez a következőket ajánlom megfontolásra.
2. Az, hogy a szegedi egyetem 1921-ben az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem folytatásaként jött létre, vitathatatlan; folyamatossága kétségbevonhatatlan.
3. Mivel számos más európai egyetem Párizstól Gdanskig – némelyik több évszázados megszakítás ellenére is – a hajdani alapítástól származtatja létét, ez fölbátorít bennünket is hasonló eljárásra. A kolozsvári egyetem mindenkor a Báthory alapította universitastól (1581) számította múltját; joggal teheti ezt közvetlen utóda, a szegedi is.
4. Minden más dátum (1872, 1921, 1940, 2000) ennek van alárendelve: a maga helyén számon tartandó, megünneplendő. Az 1940-ben létesült Horthy Miklós Tudományegyetem éppen úgy a kolozsvári-szegedi egyetem folytatása, mint az ugyanakkor Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem. Egy anyának nem csak egy lánya születhet, hanem kettő, sőt több is. A történeti folyamatosság nem azonos a jogival: jogutód csak egy lehet, de történeti és szellemi utód akárhány.
Javaslom a Szegedi Tudományegyetem szenátusának, e szempontok szerint döntsön.

Péter László
ny. egyetemi tanár