SZTE Info

Lézeres szenzor-előállítási kutatások az SZTE-n

A szegedi kutatók célja többek között a szervezet vércukor- és koleszterinszintjének fájdalommentes módon történő meghatározása könny és izzadság elemzésének segítségével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mindennapi életünk során körülvesznek minket a figyelemfelkeltő cikkek, reklámok, tanulmányok, hogy mi mindent tehetnénk az egészségünk megőrzésének érdekében. Kicsivel nagyobb odafigyelés a táplálkozási szokásainkra, testünk rendszeres edzésére, és már tettünk egy lépést az egészséges életmód felé, ezzel is hozzájárulva egészségünk megőrzéséhez. A mai Magyarországon élő emberek nagy többsége nem folytat egészséges életmódot. Éppen ezért sajnos a lakosság kirívóan nagy százaléka szenved valamilyen szív- és érrendszeri, daganatos vagy cukorbetegségben. Természetesen vannak olyan betegek, akiknél a tünetekért a genetikai meghatározottság felelős, de az esetek túlnyomó többsége a hibás életmódra vezethető vissza. Például a cukorbetegségben szenvedők közül körülbelül minden ötödik beteg szorul inzulinos kezelésre is. Számukra elengedhetetlen a naponta többszöri vércukorszintmérés, ami ugyan manapság már nem jelent komoly tortúrát, az elkerülhetetlen szúrás miatt azonban mégis ódzkodnak tőle a betegek.

 

01
A FES mérőmódszer kísérleti elrendezése

E kellemetlen vérvételi procedúrának kiküszöbölése céljából folynak kísérletek az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Lézer-anyag kölcsönhatási kutatócsoportjában. A munkát vezető Kecskeméti Gabriella fizikus a www.u-szeged.hu-nak elmondta, hogy olyan kutatásokat végeznek, melyek végső célja többek között a szervezet vércukor- és koleszterinszintjének fájdalommentes módon történő meghatározása könny és izzadság elemzésének segítségével. (A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.)

 

Mint megtudtuk, olyan nagy érzékenységű, vékonyréteg-alapú bioszenzorelemek megvalósításán dolgoznak, melyek a vizsgálandó minták komponenseire nézve szelektivitással rendelkeznek. A bioszenzorokban nagy lehetőség rejlik, és különböző felhasználási területeket kínálnak. Előnyeik az előállítás relatív alacsony költsége, nagy érzékenység, szelektivitás, mobilitás; csökkenthetik az analízisidőt és a vizsgálatok költségeit. A számítástechnika elterjedésével azoknak a szenzoroknak nőtt meg jelentősen a szerepe, amelyek esetében a mérendő paraméterrel arányos jel (ellenállás-, kapacitás-, feszültségváltozás) speciálisan erre a feladatra kifejlesztett elektronikával könnyen, gyorsan analizálható, és a mért adat számítógéppel másodpercek alatt feldolgozható. Az utóbbi évek kutatásai kimutatták, hogy különböző típusú fehérjék, nukleinsavak, biopolimerek vékonyrétegei, filmjei nagy szerepet játszhatnak az orvosi analitikai és diagnosztikai alkalmazásokban, mint bioszenzor-, biochip-alapanyagok. Ilyenek előállítása azonban jellemzően többlépcsős, igen összetett, meglehetősen költséges feladat.

 

A laboratóriumukban folyó kísérletek bizonyították, hogy az impulzuslézeres vékonyréteg-építés módszerével relatíve egyszerűen előállíthatók olyan bioanyagok, illetve polimer-fém kompozit vékonyrétegek, melyek potenciálisan alkalmasak lehetnek szenzorok aktív részeiként történő felhasználásra. Megfelelő rétegek szenzoralapokra történő lézeres felvitelével lehetőség nyílik bioszenzorok kialakítására. Az érzékenység és szelektivitás módosítható, fokozható az alkalmazott vékonyrétegek tulajdonságaival. Korábban végzett kísérleteikben kimutatták, hogy különböző lézeres eljárások lehetővé teszik nagy felületű és porózus szerkezetű kompozit vékonyrétegek előállítását politetrafluoroetilén, azaz teflon és fémek keverékéből. A megnövekedett fajlagos felület javíthatja a szenzorok érzékenységét. Az elektromos jelek feldolgozására az úgynevezett fluktuációval javított érzékelést (Fluctuation-Enhanced Sensing – FES) használnak, melynek alkalmazhatóságát eddig csak a gázdetektálás terén vizsgálták. Amennyiben sikerül olyan vékonyréteg-szerkezeteket előállítani, melyek FES módszerrel kombinálva alkalmasak megfelelő érzékenységű és szelektivitású detektálásra, új perspektívák nyílhatnak mind a lézeres vékonyréteg-építéssel, mind pedig a FES-sel foglalkozó kutatások és a gyakorlati, orvostudományi alkalmazhatóságuk terén. A vizsgálandó anyagokra jóval érzékenyebb és szelektívebb módszernek köszönhetően pontosabb diagnosztikai eredmények várhatóak, ilyeneket jelenleg gyakran csak hosszadalmas és költséges laboratóriumi vizsgálatokkal lehet csak megvalósítani.

 

SZTEinfo

nemzeti_kivalosag_logo



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.