SZTE Info

Nyílt nap és kutatóprogramok támogatása a TTIK-n

2013. december 6-án két TTIK-s rendezvény is jutott egy napra: a TIK-ben a kar nyílt napot tartottak, a Szent-Györgyi Albert Agórában pedig tanári fórumot és kari kutatóiskolai napot. Előbbin a természettudományok iránt érdeklődő diákokat tájékoztatták, utóbbin kihirdették a 2013/2014-es tanév nyerteseit.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

ttik nyilt napA TIK aulájában nagy érdeklődés mellett tartott nyílt napot december 6-án az SZTE Természettudományi és Informatikai a leendő hallgatóknak, akik első kézből hallhattak tájékoztatást hallgatóktól, fiatal kutatóktól az egyes képzési területekről – biológia, fizika, földrajz és földtudomány, informatika, kémia, környezettudomány, matematika; műszaki és mérnökképzések. A programot látványos eszközbemutatók és izgalmas kísérletek színesítették.

Szalai Tamás, a TTIK közkapcsolati felelőse elmondta: a karon a létszám tekintetében az informatika még mindig a húzóerő, de szép számmal jelentkeznek a diákok a klasszikus szakokra is, például a biológiára

– Vannak új tudományterületek, amelyek iránt szintén nagy az érdeklődés – tette hozzá Szalai Tamás. – Molekuláris bionika képzés például a vidéki egyetemek közül egyedül Szegeden folyik, néhány éve indult, nagy az érdeklődés a szak iránt, ráadásul a hallgatók magas pontszámmal jutnak be. A közkapcsolati felelős kiemelte: annak nagyon örülnének, ha a természettudományos tanár szakokon is nagyobb lenne az érdeklődés, és ebbe talán az egyetemnek is több energiát kellene fektetnie.

A diákok délelőtt központi tájékoztatót hallgathattak meg az egyes szakterületekről, délután pedig az egyes tanszékcsoportok épületeibe látogathattak el.

TTIK_nyilt_nap
Nyílt nap és kutatóprogramok támogatása a TTIK-n - GALÉRIA

 

 

A Szent-Györgyi Albert Agórában ugyan ezen a napon a TTIK nyílt napjával egy időben tartottak tanári fórumot és kutatóiskolai napot. A programban – amely fél évtizede indult a szegedi egyetemen – tanárok pályázhatnak olyan projektekkel, amelyek megvalósítására – amennyiben támogatást kapnak – egy év áll rendelkezésükre. Az universitas nem csupán anyagiakkal, hanem szakmai segítséggel is hozzájárul a projektek sikeréhez. Ez a program erősíti az egyetem és a középiskolák között együttműködést, és lehetőséget ad arra, hogy a fiatal tehetségek megmutassák magukat. Az idei rendezvény házigazdája a Fizikus Tanszékcsoport volt, ők is bemutatkoztak a diákoknak.

A rendezvényen minden évben bemutatják a támogatottak azt a munkát és azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt egy évben végeztek, és kihirdetik a pályázat új nyerteseit is.

 

Díjazott iskolák

 

1. hely: RoboTab, a Z generáció robotja – Batsányi János Gimnázium, Csongrád, tudományterület: informatika; Édes gyógyír, avagy mi van a csuporban? A méz vizsgálata – Tömörkény István Gimnázium, Szeged, tudományterület: környezettan.

2. hely: Megelevenedik a Bethlen 150 éves fizikaszertára – Bethlen Gábor Református Gimnázium, Hódmezővásárhely, tudományterület: fizika; Szén nanocső alapú kompozitok előállítása és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata – Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta, tudományterület: kémia; Speciális több funkciós kármentesítő mobilrobot építése – Katona József Gimnázium, Kecskemét, tudományterület: informatika; Szekszárdi borok összehasonlító kémiai analízise – Garay János Gimnázium, Szekszárd, tudományterület: kémia.

3. hely: Photorhabdus biokontroll – Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta, tudományterület: biológia; Mesterséges Intelligencia használata a beszédfelismerésben – Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium, Zenta, tudományterület: informatika; Halszemobjektív felhasználása az asztrofotózásban – Garay János Gimnázium, Szekszárd, tudományterület: fizika; Fotoszintézis intenzitásmérés kukorica növényen különböző kezelések hatására – Garay János Gimnázium, Szekszárd, tudományterület: biológia; Kiemelkedően tehetséges középiskolai tanulók minőségi felkészítése kémia feladatmegoldó versenyekre – Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, tudományterület: kémia; A globális éghajlati tényezők hatásainak tükröződése a Kárpát-medence éghajlatának egyes elemeiben – József Attila Gimnázium, Monor, tudományterület: földrajz; Komplex természettudományi mérések valós és szimulált környezetben – Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét, tudományterület: informatika, környezettan, kémia; A gimnázium alternatív energetikai bázis tanórai alkalmazásai, Református Gimnázium Kecskemét, tudományterület: fizika, környezettan.

 

Az eredményhirdetés után állófogadás következett, majd a tavalyi győztesek számoltak be az egy év alatt elvégzett munkájukról, és mutatták be projektjük eredményeit.

 

SZTEinfo

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.