SZTE Info

Prima Primissima Díjat kapott az SZTE díszdoktora

Marton Éva operaénekes a zeneművészet kategóriában érdemelte ki a rangos elismerést. Bor Zsolt, az SZTE lézerfizikus akadémikusa is a Primák közé került a 2013-as esztendőben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

marton-prima42013 decemberében immár tizenegyedik alkalommal adták át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, művészet, kultúra, tudomány és sport kiemelkedő képviselőinek a Művészetek Palotájában. A zeneművészet kategóriában Marton Éva operaénekesnek, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorának ítélték oda a legrangosabb kitüntetést. Tudomány kategóriában Freund Tamás akadémikus, agykutató vehette át a Prima Primissima Díjat, a Prímák közé azonban Bor Zsolt akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem fizikusprofesszorát is beválasztották.

 

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója felidézte: a díj immár történetének második évtizedébe lépett. Demján Sándor alapító célja a példaadás volt abban, hogy a gazdaság képviselői ismerjék el a magyar művészet, tudomány és sport jeles képviselőinek teljesítményét – emlékeztetett. Idén a díjra tíz kategóriában 483 jelölés érkezett, ezért minden kategóriában létrehoztak egy szakmai zsűrit, amelyek tíz-tíz jelöltet emeltek ki, ez utóbbiak közül választottak az alapítványi kuratórium tagjai titkos szavazással három-három Primát. A tíz kategória harmincas listájáról a gálaest napján, december 6-án választották meg a Primissimákat. A kuratóriumi elnök elárulta: a Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek.

 

Marton Éva, a zeneművészet kategória 2013. évi Prima Primissimája a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Széles körű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi-, Puccini-, R. Strauss-, Wagner-szerepek mellett otthon van a verismo – Giordano, Ponchielli – világában is. Zeneakadémiai tanulmányait követően 1968-ban Shemaha királynő szerepében mutatkozott be a Magyar Állami Operaház színpadán. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött, itt kezdődött diadalmas nemzetközi pályafutása. Közel negyven éven keresztül a világ valamennyi számottevő operaházának, koncerttermének és fesztiváljának állandó szereplője volt. 1976-ban a New York-i Metropolitan Operában debütált Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában. Ezt követően még 93 alkalommal lépett fel a világhírű színház színpadára.

Leghíresebb szerepe – a Tosca mellett – a Turandot, melyet először a bécsi Staatsoperben énekelt el, 1983 szeptemberében, Lorin Maazel vezényletével. Partnerei José Carreras és Katia Ricciarelli voltak. Ugyanezen év októberében New Yorkban, a Metropolitan Opera megnyitásának 100. évfordulójára rendezett gálaesten ő énekelte a nyitószámot. Turandot és Tosca mellett harmadik emblematikus szerepe Richard Strauss Elektrájának címszerepe. 1989-ben a Bécsi Állami Operaházban énekelte el először, az előadást Claudio Abbado vezényelte. 1990-ben a londoni Covent Garden operában Solti György vezényletével szintén Elektrát énekelt, az előadás rendezője Götz Friedrich volt. 1991-ben a New York-i Carnegie Hallban, Lorin Maazel és a Bécsi Filharmonikusok közreműködésével, óriási sikerrel énekelte az Elektrát egy koncertszerű előadáson. E szerepében lemezfelvétel is őrzi alakítását, valamint DVD-felvétel a bécsi produkcióról. Marton Éva a Magyar Corvin-lánc birtokosa. A Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas énekesnő a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, magánénekese; a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritája, 2009 óta a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, rendszeresen tart mesterkurzusokat az SZTE Zeneművészeti Karán.

 

Bor Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar fizikusprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia és a londoni Európai Akadémia tagja. A lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója. Legnagyobb újításai a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörében születtek, itt új irányzat kialakítása fűződik a nevéhez. A lézerek szemészeti alkalmazásában is jelentős a tevékenysége.1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben Bolyai-díjjal, 2012-ben Magyar Corvin-lánccal tüntették ki. Hat éven át a göttingeni Max Planck Biofizikai Intézetben kutatott. 1994-ben a kaliforniai UCI egyetemen, 1995-ben a houstoni Rice egyetemen, 1996-ban a svájci ETH egyetemen tanított. Jelenleg az Alcon/Novartis egyik kutatás-fejlesztési igazgatójaként a szürke hályog lézeres műtéti technikájának fejlesztésén dolgozik magyarországi szemészekkel együttműködve.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.