SZTE Info

Szakkollégistáknak szerveztek konferenciát a Mórában

Móra Akadémia címmel szakkollégiumi konferenciát rendezett az SZTE Tehetségpont és a szegedi Móra Ferenc Kollégium 2013. december 2-án. A repertoár Machiavelli Fejedelemjétől a lézereken át egy Jászfényszaruhoz közeli Árpád-kori település bemutatásáig terjedt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_8866A tudományos szimpóziumon természet- és társadalomtudományi szekciókban hangzottak el előadások a hallgatóktól a legkülönbözőbb témákban. A résztvevők megismerkedhettek például a szárazságtűrésért felelős génekkel, az ultrarövid impulzusú lézerekkel, valamint az orvosi alkalmazásra tervezett mágneses folyadékokkal. A társadalomtudósoknál pedig téma volt sok más mellett az emocionális márkaépítés a Coca Cola példáján keresztül, a makói Hagymafesztivál 20 éve, a fogyasztási szokások és fizetési hajlandóság az egyetemisták körében, valamint német vállalatok magyarországi jelenléte.

 

A rendezvényt Badó Attila professzor, az SZTE Tehetségpont vezetője és Erdélyi Ágnes, az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója nyitotta meg. – Ez a második szakkollégiumi konferencia a tehetséggondozó TÁMOP-projekt keretében, az elsőre még tavasszal került sor a szegedi Márton Áron Kollégiummal együttműködésben. Jövő tavaszra is tervezünk még egyet, ennek helyszíne és tematikája még előkészítés alatt áll – beszélt az SZTE Szakkollégiumi Konferenciák sorozatról Bóka János, a konferencia szervezője. Hozzátette: mindenképpen hagyományteremtő szándék vezérelte a szimpózium megálmodóit. – Az SZTE szakkollégiumai részéről mutatkozik igény arra, hogy ezt folytassuk – természetesen vannak ötletek arra, hogyan lehetne a formátumon csiszolni, mint például kisebb, tematikus konferenciák, esetleg több szakkollégium részvételével – tette hozzá Badó Attila. A tematikát úgy állították össze, hogy széles panorámáját adja a szakkollégiumban végzett tevékenységeknek, mintegy bemutatkozó fellépése legyen a Móra Ferenc Szakkollégiumnak.

 

Mora_akademia
Szakkollégistáknak szerveztek konferenciát a Mórában - GALÉRIA


Éppen a szakkollégiumi konferencia napján reggel érkezett a hír, hogy a sikeres szakkollégiumi akkreditációs eljárás eredményeként az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium minősített szakkollégium besorolást kapott, ezzel az SZTE Eötvös Loránd Szakkollégium után Szeged második minősített szakkollégiuma lett.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.