SZTE Info

Szociológiai felmérés gazdagítja a Pass-Port-trilógiát

Milyen kép él a másikról szerbekben, vajdasági és magyarországi magyarokban? Lencsés Gyulával, az SZTE Szociológia Tanszék adjunktusával beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szerb és magyar színészekkel hozott létre előadásokat a szegedi Maszk Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A három Pass-Port-előadás arra keresi a választ, hogyan látják szerbek, vajdasági és magyarországi magyarok egymást, magukat, a sorsukat. A Jászai Mari-díjas Urbán András rendezte trilógia – amelynek két részét 2013. december 12-én a szegedi Kisszínházban láthatta a közönség – mellé szociológiai felmérés is készült, a kutatást az SZTE BTK Szociológia Tanszékének munkatársa, Lencsés Gyula egyetemi adjunktus vezette.

lencses gyulaLencsés Gyula számára nem idegen a Maszk Egyesület – a Thealter fesztivál állandó nézője – és a Kosztolányi Dezső színház sem, így kézenfekvő volt, hogy őt kérik fel a felmérés elkészítésére. Módszertanilag két szálon futó közönségvizsgálatot végeztek papíralapú és online kérdőívekkel. Direkt politikai kérdéseket nem tettek fel. – A válaszadók köre nagyon speciális volt, hiszen a Kosztolányi Dezső Színház és a Maszk Egyesület rendezvényeinek nézőit kerestük meg. Ez egy nagyon nyitott, zömében értelmiségi réteg – magyarázta Lencsés Gyula. Számára igen meglepő és tanulságos volt, hogy a vajdasági és a magyarországi magyarok egymásról kialakított képe igen különböző. A magyarországi magyarokban egyfajta idealizált kép él vajdasági honfitársaikról, akik viszont egyáltalán nem olyan jónak látják a magyarországi magyarokat, mint ahogyan azt azok gondolnák.

 

Így látják egymást

 

A magyarországiak a vajdasági magyarokat barátságosnak, nyitottnak, összetartónak, szorgalmasnak, kedvesnek, vendégszeretőnek tartják, negatív tulajdonságok csak kis számban említődnek meg velük kapcsolatban. Fordítva azonban már egészen más tulajdonságok dominálnak: a vajdasági magyarok szerint a magyarországiak beképzeltek, irigyek, képmutatók, jellemzi őket a széthúzás, a pesszimizmus, a felszínesség, a bizalmatlanság, a lustaság, a panaszkodás. Pozitív tulajdonságokat kisebb arányban említenek.

A szerbeket a vajdasági és a magyarországi magyarok is temperamentumosnak, hangosnak, nyitottnak és nacionalistának látják, a vajdaságiak megemlítik még az összetartást, a vendégszeretetet, a nyitottságot és a barátságosságot. A magyarországiak szerint a szerbek még vidámak, erősek és agresszívak is.

A szerbek a vajdasági és a magyarországi magyarokat egyaránt kulturáltnak, hagyománytisztelőnek, barátságosnak és értékesnek gondolják. A vajdaságiak szerintük ezenkívül még zárkózottak és szerények, a magyarországi magyarok pedig büszkék, kitartóak, és emelkedett hangnemben beszélnek a nemzetükről.

A szerbek kedvenc vajdasági írói között kiemelkedő Tolnai Ottó és Végel László ismertsége. A magyarországi írók közül a klasszikusok mellett Hamvas Bélát, Vámos Miklóst és Esterházy Pétert ismerik legtöbben. A magyarországiak kedvenc szerb írói Ivo Andric és Danilo Kis. Nyilván befolyásoló tényező, hogy kik jelentek meg szerb, illetve magyar fordításban.

A magyarországiak közül nagyon kevesen neveztek meg kedvenc vajdasági magyar előadót, a legtöbben Lajkó Félixet és Rúzsa Magdit említik. A magyarországiak körében a szerb zenészek közül Boban Markovic a legismertebb. A vajdasági magyarok legjobban a Quimbyért rajonganak, szeretik a Kispál és a Borzot és a PASO-t. A szerbek kedvenc magyar zenekarai, előadói között az Omega, a Vágtázó Halottkémek és Sebestyén Márta a legismertebbek.

A válaszadók szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy a határ két oldalán a gazdasági, politikai helyzet, a kisebbségi jogok érvényesülése, a tolerancia és közbiztonság szinte ugyanolyan, csupán a kulturális élet, az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonalában van eltérés – Magyarország javára.

 

Nem előítéletesek

 

A válaszadó magyarokról elmondható, hogy különösebben nem előítéletesek, ugyanakkor megjelentek a szerbekkel kapcsolatos sztereotípiák (hangosak, agresszívak), méghozzá sokkal inkább jellemző módon, mint a szerbekkel együtt élő vajdasági magyarok körében, akik sokkal pozitívabban viszonyulnak hozzájuk. A szerbek pozitív hozzáállása pedig nyilván abból is adódott Lencsés Gyula szerint, hogy azok válaszoltak, akiket egyébként is érdekel a Kosztolányi Dezső Színház és az, hogy Szabadkán van egy magyar társulat – amely egyébként szerb nyelvű előadásokat is színpadra állít.

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.