SZTE Info

Szociológiai felmérés gazdagítja a Pass-Port-trilógiát

Milyen kép él a másikról szerbekben, vajdasági és magyarországi magyarokban? Lencsés Gyulával, az SZTE Szociológia Tanszék adjunktusával beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szerb és magyar színészekkel hozott létre előadásokat a szegedi Maszk Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A három Pass-Port-előadás arra keresi a választ, hogyan látják szerbek, vajdasági és magyarországi magyarok egymást, magukat, a sorsukat. A Jászai Mari-díjas Urbán András rendezte trilógia – amelynek két részét 2013. december 12-én a szegedi Kisszínházban láthatta a közönség – mellé szociológiai felmérés is készült, a kutatást az SZTE BTK Szociológia Tanszékének munkatársa, Lencsés Gyula egyetemi adjunktus vezette.

lencses gyulaLencsés Gyula számára nem idegen a Maszk Egyesület – a Thealter fesztivál állandó nézője – és a Kosztolányi Dezső színház sem, így kézenfekvő volt, hogy őt kérik fel a felmérés elkészítésére. Módszertanilag két szálon futó közönségvizsgálatot végeztek papíralapú és online kérdőívekkel. Direkt politikai kérdéseket nem tettek fel. – A válaszadók köre nagyon speciális volt, hiszen a Kosztolányi Dezső Színház és a Maszk Egyesület rendezvényeinek nézőit kerestük meg. Ez egy nagyon nyitott, zömében értelmiségi réteg – magyarázta Lencsés Gyula. Számára igen meglepő és tanulságos volt, hogy a vajdasági és a magyarországi magyarok egymásról kialakított képe igen különböző. A magyarországi magyarokban egyfajta idealizált kép él vajdasági honfitársaikról, akik viszont egyáltalán nem olyan jónak látják a magyarországi magyarokat, mint ahogyan azt azok gondolnák.

 

Így látják egymást

 

A magyarországiak a vajdasági magyarokat barátságosnak, nyitottnak, összetartónak, szorgalmasnak, kedvesnek, vendégszeretőnek tartják, negatív tulajdonságok csak kis számban említődnek meg velük kapcsolatban. Fordítva azonban már egészen más tulajdonságok dominálnak: a vajdasági magyarok szerint a magyarországiak beképzeltek, irigyek, képmutatók, jellemzi őket a széthúzás, a pesszimizmus, a felszínesség, a bizalmatlanság, a lustaság, a panaszkodás. Pozitív tulajdonságokat kisebb arányban említenek.

A szerbeket a vajdasági és a magyarországi magyarok is temperamentumosnak, hangosnak, nyitottnak és nacionalistának látják, a vajdaságiak megemlítik még az összetartást, a vendégszeretetet, a nyitottságot és a barátságosságot. A magyarországiak szerint a szerbek még vidámak, erősek és agresszívak is.

A szerbek a vajdasági és a magyarországi magyarokat egyaránt kulturáltnak, hagyománytisztelőnek, barátságosnak és értékesnek gondolják. A vajdaságiak szerintük ezenkívül még zárkózottak és szerények, a magyarországi magyarok pedig büszkék, kitartóak, és emelkedett hangnemben beszélnek a nemzetükről.

A szerbek kedvenc vajdasági írói között kiemelkedő Tolnai Ottó és Végel László ismertsége. A magyarországi írók közül a klasszikusok mellett Hamvas Bélát, Vámos Miklóst és Esterházy Pétert ismerik legtöbben. A magyarországiak kedvenc szerb írói Ivo Andric és Danilo Kis. Nyilván befolyásoló tényező, hogy kik jelentek meg szerb, illetve magyar fordításban.

A magyarországiak közül nagyon kevesen neveztek meg kedvenc vajdasági magyar előadót, a legtöbben Lajkó Félixet és Rúzsa Magdit említik. A magyarországiak körében a szerb zenészek közül Boban Markovic a legismertebb. A vajdasági magyarok legjobban a Quimbyért rajonganak, szeretik a Kispál és a Borzot és a PASO-t. A szerbek kedvenc magyar zenekarai, előadói között az Omega, a Vágtázó Halottkémek és Sebestyén Márta a legismertebbek.

A válaszadók szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy a határ két oldalán a gazdasági, politikai helyzet, a kisebbségi jogok érvényesülése, a tolerancia és közbiztonság szinte ugyanolyan, csupán a kulturális élet, az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonalában van eltérés – Magyarország javára.

 

Nem előítéletesek

 

A válaszadó magyarokról elmondható, hogy különösebben nem előítéletesek, ugyanakkor megjelentek a szerbekkel kapcsolatos sztereotípiák (hangosak, agresszívak), méghozzá sokkal inkább jellemző módon, mint a szerbekkel együtt élő vajdasági magyarok körében, akik sokkal pozitívabban viszonyulnak hozzájuk. A szerbek pozitív hozzáállása pedig nyilván abból is adódott Lencsés Gyula szerint, hogy azok válaszoltak, akiket egyébként is érdekel a Kosztolányi Dezső Színház és az, hogy Szabadkán van egy magyar társulat – amely egyébként szerb nyelvű előadásokat is színpadra állít.

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.