SZTE Info

Újabb toplistán szerepel a Szegedi Tudományegyetem

Három magyarországi egyetem, közte az SZTE szerepel a brit oktatáskutató lap, a Times Higher Education által készített friss százas listán. Itt a 93. helyen a második-harmadik legjobb magyar intézmény a különböző nemzetközi felsőoktatási toplistákon rendre szerelő Szegedi Tudományegyetem.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Először készítette el és publikálta 22 feltörekvő ország – közte Magyarország –, kiemelve Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság (BRICS) felsőoktatási intézményeinek rangsorát a brit oktatáskutató lap, a Times Higher Education. A százas listán három magyarországi egyetem kapott helyet. E BRICS & Emerging Economies Rankings szerint a Szegedi Tudományegyetem a második-harmadik legjobb magyarországi intézmény 18,6 ponttal a 93. helyen, míg 24,8 ponttal a 60. helyre került a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem. A folyamatosan és több nemzetközi ranglistán is szereplő Szegedi Tudományegyetem, pozícióit őrizve rendre dobogós a hazai felsőoktatási intézmények között.

 

Az orvosi képzés, pontosabban a külföldi orvostanhallgatók számára nagy hangsúly helyeződik a Times Higher Education által készített rangsorban. Márpedig a listán előkelőbb helyezést elérő budapesti és debreceni képzőhelyen jelenleg több a külföldi medikus, mint Szegeden. E helyzet megváltoztatása is célja a Szegedi Tudományegyetemnek, növelni szeretnék a külföldi hallgatók számát – tudtuk meg Pál Józseftől. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: a Times Higher Education rangsorának egyéb szempontjaiban viszont elég erős ahhoz a Tisza-parti universitas, hogy fölkerüljön az első 100 intézmény közé. Példaként említette, hogy e toplista módszertanában is fontos elemnek számít a tudomány lényegét jelentő tudástranszfer, továbbá az ipari kapcsolatok, a különféle támogatások megszerzésének a képessége. A citációs index is számít, ám nem mindegy, melyik intézmény melyik nemzetközi adatbázisra támaszkodik. Kiemelte: a PhD és a BA hallgatók száma ugyancsak nagy súllyal esett a latba a Times Higher Education rangsorának kialakításakor.

 

A toplista készítői különböző súllyal öt szempont alapján vetették össze a felsőoktatási intézmények teljesítményét. Az oktatási környezet, a kutatás, a tudományos publikációk idézettsége 90 százaléknyi súlyt jelentett. Az innováció, valamint a diákok, tanárok nemzetközi megítélése 10 százaléknyit nyomott a latban. A BRICS & Emerging Economies Rankings első két helyén kínai egyetem áll.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.