SZTE Info

Bor Zsolt előadása az MTA székházában

A Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt akadémikus tartott előadást a lézeres szemsebészeti eljárásokról az MTA székházában a Magyar Tudomány Ünnepe program-sorozatának kiemelt rendezvényén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyar tudósok a lézeres szemsebészet élvonalában” címmel a www.mta.hu tudósított Bor Zsoltnak a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadásáról. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható összefoglalót alább közöljük:

 

„Két évtizedes múltra tekint vissza a lézeres szemsebészet, amely lehetővé teszi a fénytörési hibák tökéletes korrigálását, valamint a szürkehályogműtéteknek a korábbi eljárásoknál kímélőbb, kevesebb szövődménnyel járó kivitelezését. Bor Zsolt Széchenyi-díjas akadémikus, a lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója az új gyógyászati lehetőségekkel ismertette meg hallgatóságát a Magyar Tudomány Ünnepe keretében "Lézeres szemsebészeti eljárások: utak az éles látáshoz" címmel megtartott nyilvános előadásán.

 

"A Magyar Tudomány Ünnepének idei központi témája a velünk élő tudomány. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a tudományos eredmények valóban jelen vannak mindennapjainkban, ténylegesen meghatározzák életünk minden percét" – hangsúlyozta az Akadémia zsúfolásig megtelt Dísztermének közönsége előtt elmondott köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. Bor Zsolt tudományos munkásságát méltatva rámutatott, a lézerfizikus és munkatársai eredményeinek köszönhetően betegek milliói nyerték vissza látásuk élességét. "A magyar kutatók jelentős mértékben járultak, járulnak hozzá a világ tudományához, orvoslásához" – fogalmazott Pálinkás József.

Bor Zsolt bevezetőjében a szem fénytörési hibáival ismertette meg hallgatóságát, amelyek miatt az éles kép nem az ideghártyán, hanem rövidlátóknál a retina előtt, távollátóknál pedig mögötte keletkezik, majd bemutatta a különböző lézersebészeti eljárásokat. Ezek során elpárologtatják a szaruhártyán a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges szövetmennyiséget: a korrekció érdekében a rövidlátóknál a szaruhártya görbületét kell csökkenteni, a távollátóknál pedig a fénytörési mutatót kell növelni. Az idők során többfajta eljárást alkalmaztak. A PRK (PhotoRefractive Keratectomy) esetében ledörzsölik a szaruhártya védőrétegét, a hámsejteket, és így végzik el a lézeres kezelést. A LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) esetében a felszíni hámréteget hígított alkohol segítségével meglazítják és felhajtják, a lézeres kezelés után pedig visszahelyezik.

 

Az előbbi két eljárásnál sokkal kíméletesebb a LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) elnevezésű műtéti technika, amelynél a sebész egy speciális, mechanikus eszköz, a mikrokeratom segítségével védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd a lebeny alatti fájdalommentes rétegben elvégzi a lézerkezelést, végül visszahajtja a lebenyt, amely visszafekszik a műtött területre. A tízperces ambuláns műtét fájdalommentes és biztonságos, a beteg a műtétet követő napon már akár gépkocsit is vezethet. A magyar és magyar származású kutatóknak, így Bor Zsoltnak, Juhász Tibornak, az MTA doktorának, Ratkay Imolának, Ráksi Ferencnek, Peter Goldsteinnek, Christopher Horváthnak, meghatározó szerepük volt az IntraLASIK (FEMTOLASIK) elnevezésű eljárás kifejlesztésében. A műtéti beavatkozás lényegében megegyezik a LASIK technikával, a különbség a védőlebeny képzésében van, amelyet az új eljárás során nem mikrokeratommal, hanem lézerrel alakítanak ki.

 

A csapat ehhez olyan, számítógép vezérelte lézeres berendezést alkotott, amely kis energiájú, rendkívül rövid ideig, 500 femtoszekundumig, azaz a másodperc ötbilliárdomod részéig ható impulzusokat bocsát ki. Minden impulzus energiája, pozíciója tökéletesen kontrollálható, az eszköz alkalmazása során rendkívül nagy a térbeli pontosság. A berendezést jelenleg már a világ 60 országában alkalmazzák sikerrel, évente mintegy egymillió műtétet végeznek vele.

 

"Naponta négyezer beavatkozást hajtanak velük végre, azaz óránként ötszázat" – emelte ki Bor Zsolt, hozzátéve, hogy a femtoszekundumos lézerrel végzett műtétek során nem károsodik a szaruhártya hámszövete, így fájdalommentes a gyógyulási időszak, és a szövődmény is kevesebb.

 

Az akadémikus egy másik, sokakat érintő szemészeti problémáról, a szemlencse elhomályosodását okozó szürke hályogról (katarakta) is beszélt, amelynek veszélye időskorban ugrásszerűen megnő. A probléma egyetlen megoldása a műtét, az elhomályosult szemlencse eltávolítása és műlencse beültetése. A jelenleg alkalmazott eljárás során a szaruhártyán, majd a szemlencse tokján ejtett parányi bemetszéseken keresztül ultrahangos eszközt vezetnek be, ez szétzúzza, elfolyósítja (emulgeálja) a lencsét, amelynek maradványait kiszívják, majd beültetik a protézist.

 

A magyar kutatók által kifejlesztett LenSx femtoszekundumos lézerimpulzusokkal működő készülék lehetővé teszi az ultrahangnak a lencse emulgeálásához szükséges energiaszintjét. A betegek egy kis százalékának ugyanis az ultrahang használata után lassabban tér vissza az éles látása. Az eljárás további előnye, hogy igen pontos, szabályos kör alakú „ablakok" nyitását teszi lehetővé. A berendezést Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem professzora alkalmazta elsőként a világon. A berendezéssel eddig 200 ezer műtétet hajtottak végre, és Bor Zsolt professzor reményei szerint az új lézeres technika hamarosan kiszorítja a jelenleg alkalmazott eljárást” – írja a www.mta.hu.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.