SZTE Info

Bor Zsolt előadása az MTA székházában

A Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt akadémikus tartott előadást a lézeres szemsebészeti eljárásokról az MTA székházában a Magyar Tudomány Ünnepe program-sorozatának kiemelt rendezvényén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyar tudósok a lézeres szemsebészet élvonalában” címmel a www.mta.hu tudósított Bor Zsoltnak a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadásáról. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható összefoglalót alább közöljük:

 

„Két évtizedes múltra tekint vissza a lézeres szemsebészet, amely lehetővé teszi a fénytörési hibák tökéletes korrigálását, valamint a szürkehályogműtéteknek a korábbi eljárásoknál kímélőbb, kevesebb szövődménnyel járó kivitelezését. Bor Zsolt Széchenyi-díjas akadémikus, a lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója az új gyógyászati lehetőségekkel ismertette meg hallgatóságát a Magyar Tudomány Ünnepe keretében "Lézeres szemsebészeti eljárások: utak az éles látáshoz" címmel megtartott nyilvános előadásán.

 

"A Magyar Tudomány Ünnepének idei központi témája a velünk élő tudomány. Azt szeretnénk bemutatni, hogy a tudományos eredmények valóban jelen vannak mindennapjainkban, ténylegesen meghatározzák életünk minden percét" – hangsúlyozta az Akadémia zsúfolásig megtelt Dísztermének közönsége előtt elmondott köszöntőjében Pálinkás József, az MTA elnöke. Bor Zsolt tudományos munkásságát méltatva rámutatott, a lézerfizikus és munkatársai eredményeinek köszönhetően betegek milliói nyerték vissza látásuk élességét. "A magyar kutatók jelentős mértékben járultak, járulnak hozzá a világ tudományához, orvoslásához" – fogalmazott Pálinkás József.

Bor Zsolt bevezetőjében a szem fénytörési hibáival ismertette meg hallgatóságát, amelyek miatt az éles kép nem az ideghártyán, hanem rövidlátóknál a retina előtt, távollátóknál pedig mögötte keletkezik, majd bemutatta a különböző lézersebészeti eljárásokat. Ezek során elpárologtatják a szaruhártyán a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges szövetmennyiséget: a korrekció érdekében a rövidlátóknál a szaruhártya görbületét kell csökkenteni, a távollátóknál pedig a fénytörési mutatót kell növelni. Az idők során többfajta eljárást alkalmaztak. A PRK (PhotoRefractive Keratectomy) esetében ledörzsölik a szaruhártya védőrétegét, a hámsejteket, és így végzik el a lézeres kezelést. A LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) esetében a felszíni hámréteget hígított alkohol segítségével meglazítják és felhajtják, a lézeres kezelés után pedig visszahelyezik.

 

Az előbbi két eljárásnál sokkal kíméletesebb a LASIK (Laser-Assisted In Situ Keratomileusis) elnevezésű műtéti technika, amelynél a sebész egy speciális, mechanikus eszköz, a mikrokeratom segítségével védőlebenyt képez a szaruhártya felső rétegeiből. Ezt felhajtja, majd a lebeny alatti fájdalommentes rétegben elvégzi a lézerkezelést, végül visszahajtja a lebenyt, amely visszafekszik a műtött területre. A tízperces ambuláns műtét fájdalommentes és biztonságos, a beteg a műtétet követő napon már akár gépkocsit is vezethet. A magyar és magyar származású kutatóknak, így Bor Zsoltnak, Juhász Tibornak, az MTA doktorának, Ratkay Imolának, Ráksi Ferencnek, Peter Goldsteinnek, Christopher Horváthnak, meghatározó szerepük volt az IntraLASIK (FEMTOLASIK) elnevezésű eljárás kifejlesztésében. A műtéti beavatkozás lényegében megegyezik a LASIK technikával, a különbség a védőlebeny képzésében van, amelyet az új eljárás során nem mikrokeratommal, hanem lézerrel alakítanak ki.

 

A csapat ehhez olyan, számítógép vezérelte lézeres berendezést alkotott, amely kis energiájú, rendkívül rövid ideig, 500 femtoszekundumig, azaz a másodperc ötbilliárdomod részéig ható impulzusokat bocsát ki. Minden impulzus energiája, pozíciója tökéletesen kontrollálható, az eszköz alkalmazása során rendkívül nagy a térbeli pontosság. A berendezést jelenleg már a világ 60 országában alkalmazzák sikerrel, évente mintegy egymillió műtétet végeznek vele.

 

"Naponta négyezer beavatkozást hajtanak velük végre, azaz óránként ötszázat" – emelte ki Bor Zsolt, hozzátéve, hogy a femtoszekundumos lézerrel végzett műtétek során nem károsodik a szaruhártya hámszövete, így fájdalommentes a gyógyulási időszak, és a szövődmény is kevesebb.

 

Az akadémikus egy másik, sokakat érintő szemészeti problémáról, a szemlencse elhomályosodását okozó szürke hályogról (katarakta) is beszélt, amelynek veszélye időskorban ugrásszerűen megnő. A probléma egyetlen megoldása a műtét, az elhomályosult szemlencse eltávolítása és műlencse beültetése. A jelenleg alkalmazott eljárás során a szaruhártyán, majd a szemlencse tokján ejtett parányi bemetszéseken keresztül ultrahangos eszközt vezetnek be, ez szétzúzza, elfolyósítja (emulgeálja) a lencsét, amelynek maradványait kiszívják, majd beültetik a protézist.

 

A magyar kutatók által kifejlesztett LenSx femtoszekundumos lézerimpulzusokkal működő készülék lehetővé teszi az ultrahangnak a lencse emulgeálásához szükséges energiaszintjét. A betegek egy kis százalékának ugyanis az ultrahang használata után lassabban tér vissza az éles látása. Az eljárás további előnye, hogy igen pontos, szabályos kör alakú „ablakok" nyitását teszi lehetővé. A berendezést Nagy Zoltán Zsolt, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem professzora alkalmazta elsőként a világon. A berendezéssel eddig 200 ezer műtétet hajtottak végre, és Bor Zsolt professzor reményei szerint az új lézeres technika hamarosan kiszorítja a jelenleg alkalmazott eljárást” – írja a www.mta.hu.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.