SZTE Info

tudomany_unnepe_2013_kiemelt

Felfedező tudományról és célzott kutatásokról szóltak a Magyar Tudomány Ünnepén

„Velünk élő tudomány” címmel rendeztek plenáris ülést november 7-én az MTA SZAB székházában a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi programjainak nyitányaként.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

November hónapban immár hagyományosan a tudományok, a kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, tudományos műhelyek előtt tiszteleg Magyarország. A cél, hogy népszerűsítsék a tudomány és a kutatómunka jelentőségét hazánkban, bemutassák a magyar tudományos kutatások eredményeit, s mindenki számára közérthetővé tegyék a tudomány és kutatás jelentőségét az oktatásban, valamint az oktatás jelentőségét a tudományban és a kutatásban.

 

szabo gabor tudomany unnepeA november 7-i szegedi, „Velünk élő tudomány” című rendezvény Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntőjével kezdődött. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója arról szólt, hogy a tudomány világa nyilvánvalón mást jelent az egyetemi hallgatónak, az innovációval foglalkozó cégvezetőnek, az utca emberének vagy a vásárlónak, a Magyar Tudomány Ünnepének így mindenkihez kell szólnia, eljuttatván az üzenetet: a tudomány velünk él. Rávilágított ugyanakkor a tudománnyal foglalkozók nehéz helyzetére. – Az egyetemeken, az akadémiai vagy egyéb kutatóintézetekben dolgozó kutatók rabjai egy-egy tudományos problémának, illetve kiszolgáltatottjai az aktuális tudománypolitikának. A tudomány akkor is velük él, amikor a Parlamentben a költségvetési vita folyik – fogalmazott. Hozzátette, igaza van Pálinkás József MTA-elnöknek abban, hogy 2012-ben nőtt a kutatás állami támogatása, s az idei esztendőben sem csökkent, más mutatókra viszont már nem lehetünk ilyen büszkék. Példaként említette, hogy a kutatók száma nemzetközi összehasonlításban elmarad a kívánatostól (10 ezer lakosra 56 kutató jut, miközben ez az érték a fejlettebb országokban meghaladja a 70-et is), a statisztikák szerint a kutatás-fejlesztési ráfordításokat tekintve hazánk csak a 18. helyet foglalja el az unió országainak sorában, illetve míg a magyar kutatók közleményeinek idézettsége a világ hivatkozásainak 0,5 százalékát teszi ki, ettől a szinttől jóval elmarad a kutatásra fordított forrásaink mértéke. Az akadémikus szerint kezelendő feszültség továbbá, hogy a kutatók mennyire szolgáljanak közvetlenül gazdasági célokat, s milyen mértékben jusson szerep a hosszú távra tervező felfedező tudománynak. Úgy összegzett, az idei ünnep feladata bebizonyítani, hogy minden, a kutatás-fejlesztésre fordított forint hasznos Magyarország számára, az ország jövője pedig a tudományra épülő technológiai fejlesztés.

 

– A valóban velünk élő tudomány számára a legjobb reklám, ha tudomásul vesszük, hogy létezik. A tudományos, műszaki fejlesztés általában akkor válik számunkra nyilvánvalóvá, ha nincs, azaz ha nem folyik a csapból víz, vagy ha elmegy az áram. Ha ma Magyarországon egy nagyvárosban dél vagy egy teljes napig nem lenne például áram, az a természeti katasztrófával egyenértékű konfliktusokat generálna – ezt már Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondta. Az akadémikus Dudits Déneshez kapcsolódva arról beszélt, hogy a felfedező és a célzott kutatásoknak mása célkitűzésük. A felfedező tudománytól nem szabad gazdasági hasznosulást várni, annak mércéje a tudományos kiválóság. A célzott vagy megrendelt kutatás esetében viszont az ipar mondja meg, mi a hasznos – senki semmiféle kutatást nem nevezhet ugyanakkor célzottnak, ha nincs mögötte ipari megrendelés! – Gazdasági hasznosulás nélkül nincs innováció, ezt mindeninek tudomásul kell vennie – szögezte le. Hozzáfűzte: jó lenne, ha a gazdaság és a felsőoktatás partnerként működne együtt, és megszűnnének azok a jelek, melyek arra utalnak, hogy a gazdaság olyan jellegű alapvetéseket fogalmaz meg az egyetem szférát illetően, melyek nem tartoznak az illetékességi körébe. – Az egészséges, jól működő, a gazdaság igényeit figyelembe vevő felsőoktatás teszi versenyképessé az országot – hallottuk Szabó Gábortól.

 

Szeged polgármestere a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán kiemelte, a Tisza-parti város mi mindent köszönhet egyetemének, kutatóintézeteinek, oktatásának. Botka László azt mondta, az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem viszonya partneri és zökkenőmentes, fejlesztéseiket összehangoltan valósítják meg. Példaként említette a hamarosan elkészülő új klinikai tömböt, mely 21. századi, modern infrastruktúrával gazdagítja a régió egészségügyi ellátását, valamint az ELI lézerközpontot. Bejelentette, az universitas vezetőivel történt egyeztetések alapján biztosra vehető, a 2014–2020 közötti uniós finanszírozási ciklusban is közösen tervez majd a két fél, hasonló prioritásokban gondolkodnak. A következő hét esztendő legfontosabb közös érdekű fejlesztéseinek az ELI lézerközpont melletti, több mint 70 hektáros ipari-innovációs park és az új klinikai tömb melletti, hasonló nagyságú, az egészségipar céljaihoz hozzárendelt terület kialakítását, élettel való megtöltését nevezte, hiszen ezek lehetnek a város fejlődésének motorjai.

 

Dékány Imre, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke szerint a tudományos eredmények alkalmazását megvalósító kutatók nap mint nap javítják az emberek életminőségét, életkörülményeit, ezt is ünnepeljük idén novemberben. Hangsúlyozta, a mai világban mindannyiunk életfeltételeivé váltak a tudomány (orvostudomány, informatika stb.) eredményei.


Tudomany_unnepe
Felfedező tudományról és célzott kutatásokról szóltak a Magyar Tudomány Ünnepén - GALÉRIA

 

A plenáris ülésen Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Múzeum elnöke A kolozsvári egyetem szerepe az erdélyi magyar művelődés és tudomány történetében című előadását hallgathatta meg a közönség. A szakember a kolozsvári universitas 19. század végi történetéből mutatott be szemelvényeket, középpontba állítva a rangos iskolákat, nagynevű tudósokat, az intézményben folytatott tudományos munkát. Az ünnepségen tartották a IV. Dél-alföldi Innovációs Díj díjkiosztóját is. Az elismerést 2010-ben alapította meg az MTA SZAB elnöksége együttműködve a régió három kereskedelmi és ipari kamarájával, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesülettel. A cél a dél-alföldi régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén létrejött szellemi alkotások elismerése és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása. Idén a gazdasági társaságok kategóriájában érkeztek pályázatok.

 

A szakmai zsűri döntése alapján az I. díjat az Evopro Kft. városi hibrid autóbusza érdemelte ki. Az ePowero hibrid autóbusz az európai és a hazai piac igényeit kielégítő költséghatékony és környezetkímélő alternatívát kínál a tömegközlekedésre. Az Evopro Bus Kft. kecskeméti telephelyén az év elején kezdték meg a prototípusgyártást, az első autóbusz az esztendő végére készül el. (A nyertes pályázatról és cégről bővebben a Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu különkiadványában olvashatnak majd.) II. helyezett lett „A földgáz iparban alkalmazható kénhidrogén- és vízgőztartalom-mérő lézeres fotoakusztikus elvű műszer kifejlesztése és piacra vitele” című pályázattal a HILASE Kft., a Szegedi Tudományegyetem, a MOL Nyrt. és a Videoton Zrt. A III. helyet a „Korszerű biológiai alapok – szegedi tritikáléfajták a magyar mezőgazdaság szolgálatában” című pályázatával a Gabonakutató Nonprofit Kft. szerezte meg.

 

Dékány Imre, a SZAB elnökének köszöntője itt olvasható:

 

SZTEinfo

 

Korábban írtuk:

 

Szegedi kitüntetésekkel kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe

Tudományos üléssel köszöntik a 15 éves Bolyai János kutatási ösztöndíjat

Konferenciával ünnepel a 20 éves Hispanisztika Tanszék

Nagyító alatt egyetemünk története

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *