SZTE Info

Irodalmi est Gárdonyi Géza szegedi arcáról

Idén ünneplik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját, aminek alkalmából Gárdonyi Irodalmi Esteket tartottak szerte az országban, köztük Szegeden is. A téma aktualitását az is adta, hogy az író a városban élt és dolgozott pályája kezdetén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1863-ban, azaz 150 évvel ezelőtt született a legendás író, Gárdonyi Géza. Ennek a jubileumnak az alkalmából irodalmi estet tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A helyválasztás azért is különleges, mert a Somogyi utca 7. szám alatt álló épület az író egyik törzshelyének számított, ahol sokszor találkozott barátjával, Dankó Pistával is.

A november 27-i est házigazdája és moderátora Péter László irodalomtörténész volt, aki két előadót hívott meg a beszélgetésre: Z. Szalai Lászlót, kinek nevéhez több Gárdonyi-monográfia is kötődik, valamint Baranyai Zsolt irodalmárt. Mielőtt azonban átadta volna a szót, Péter László hangulatteremtésképpen felolvasta Gárdonyi „Éjjel a Tiszán” című versét, melyet Szeged ihletett.

Z. Szalai László mélyrehatóan kitért Szeged és Gárdonyi Géza kapcsolatára. Mint megtudtuk, a fiatal újságíró 25 évesen költözött a városba, és több lapnak is dolgozott, mint például a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló. Előadásában rámutatott, Gárdonyi hároméves itt tartózkodása nehezen mutatható be. Ez abból fakadt, hogy sokszor álnéven publikált, és munkásságát elmosta az idő. Móra Ferenc volt az, aki ezen emlékek rekonstruálására vállalkozott. A korabeli folklór zárkózott, magának való, hallgatag emberként írta le, aki inkább ült otthon, mint a szerkesztőségben. Erre a legendára azonban Gárdonyi írásai cáfoltak rá, amelyben pontos képet adott a kor emberéről.

Ám az is tagadhatatlan, hogy a város és az itt végzett munkássága sokat formálta, hisz a begyűjtött szakmai tapasztalatai mellett első írói sikerei is itt érték. Számtalan irodalmi írása, verse született Szegeden, és ez a kapcsolat az után sem szakadt meg, hogy elköltözött. Z. Szalai László erre példaképp A láthatatlan embert hozta fel, amit a szegedi ásatási emlékek nagyban meghatároztak. Baranyai Zsolt átfogóbb Gárdonyi-képe adott, ám ő sem tagadta, hogy a szegedi motívumok végigkísérték az egész munkásságát, hol egyik, hol másik írásában öltöttek testet egy-egy mellékszereplő vagy anekdota formájában.

 

Feljött a hold a Tiszára.

Csend borult a fűre, fára,

Szeged alatt a szigetnél

áll egy ódon halászbárka.

Holdvilágnál fenn a bárkán

Halászlegény ül magában:

Ül magában s furulyál:

Furulyál az éjszakában.

A Tiszára a sötétség

gyászfátyolként terül hosszan:

gyászfátyolon a csillagok

csillogdálnak gyémántossan.

Talán épp a bárka alatt

lenn a vízben, lenn a mélyben

fekszik egy nagy halott király,

halott király réges-régen.

Koporsója arany, ezüst,

s vasból van a burkolatja.

és a hármas koporsóban

a király a dalt hallgatja.

 

Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.