SZTE Info

Irodalmi est Gárdonyi Géza szegedi arcáról

Idén ünneplik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját, aminek alkalmából Gárdonyi Irodalmi Esteket tartottak szerte az országban, köztük Szegeden is. A téma aktualitását az is adta, hogy az író a városban élt és dolgozott pályája kezdetén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1863-ban, azaz 150 évvel ezelőtt született a legendás író, Gárdonyi Géza. Ennek a jubileumnak az alkalmából irodalmi estet tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A helyválasztás azért is különleges, mert a Somogyi utca 7. szám alatt álló épület az író egyik törzshelyének számított, ahol sokszor találkozott barátjával, Dankó Pistával is.

A november 27-i est házigazdája és moderátora Péter László irodalomtörténész volt, aki két előadót hívott meg a beszélgetésre: Z. Szalai Lászlót, kinek nevéhez több Gárdonyi-monográfia is kötődik, valamint Baranyai Zsolt irodalmárt. Mielőtt azonban átadta volna a szót, Péter László hangulatteremtésképpen felolvasta Gárdonyi „Éjjel a Tiszán” című versét, melyet Szeged ihletett.

Z. Szalai László mélyrehatóan kitért Szeged és Gárdonyi Géza kapcsolatára. Mint megtudtuk, a fiatal újságíró 25 évesen költözött a városba, és több lapnak is dolgozott, mint például a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló. Előadásában rámutatott, Gárdonyi hároméves itt tartózkodása nehezen mutatható be. Ez abból fakadt, hogy sokszor álnéven publikált, és munkásságát elmosta az idő. Móra Ferenc volt az, aki ezen emlékek rekonstruálására vállalkozott. A korabeli folklór zárkózott, magának való, hallgatag emberként írta le, aki inkább ült otthon, mint a szerkesztőségben. Erre a legendára azonban Gárdonyi írásai cáfoltak rá, amelyben pontos képet adott a kor emberéről.

Ám az is tagadhatatlan, hogy a város és az itt végzett munkássága sokat formálta, hisz a begyűjtött szakmai tapasztalatai mellett első írói sikerei is itt érték. Számtalan irodalmi írása, verse született Szegeden, és ez a kapcsolat az után sem szakadt meg, hogy elköltözött. Z. Szalai László erre példaképp A láthatatlan embert hozta fel, amit a szegedi ásatási emlékek nagyban meghatároztak. Baranyai Zsolt átfogóbb Gárdonyi-képe adott, ám ő sem tagadta, hogy a szegedi motívumok végigkísérték az egész munkásságát, hol egyik, hol másik írásában öltöttek testet egy-egy mellékszereplő vagy anekdota formájában.

 

Feljött a hold a Tiszára.

Csend borult a fűre, fára,

Szeged alatt a szigetnél

áll egy ódon halászbárka.

Holdvilágnál fenn a bárkán

Halászlegény ül magában:

Ül magában s furulyál:

Furulyál az éjszakában.

A Tiszára a sötétség

gyászfátyolként terül hosszan:

gyászfátyolon a csillagok

csillogdálnak gyémántossan.

Talán épp a bárka alatt

lenn a vízben, lenn a mélyben

fekszik egy nagy halott király,

halott király réges-régen.

Koporsója arany, ezüst,

s vasból van a burkolatja.

és a hármas koporsóban

a király a dalt hallgatja.

 

Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *