SZTE Info

Jóval több mint kütyükészítés: menedzsmentinnovációkról az SZTE GTK-n

Az SZTE Gazdaságtudományi Kar kétnapos konferenciájának előadásai rávilágítottak, óriási társadalmi haszonnal bírnak a nem elsősorban technológiai, hanem nonprofit, társadalmi típusú, illetve az üzleti jellegű innovációk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Menedzsmentinnovációk a businessben és a non-businessben címmel rendez konferenciát november 28-án és 29-én a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozva az SZTE Gazdaságtudományi Kar. A tudományos seregszemle céljául azt tűzték ki a szervezők, hogy interaktív formában tekintsék át a vállalatok, üzleti és non-business szervezetek menedzselésében bekövetkező innovációkat, innovatív trendeket áttekintése, illetve megvitassák az e témakörben született kutatások eredményeit. A szervezetek menedzsmentjéről alkotott gondolatok, különböző szemléletek radikális átalakuláson mentek át az elmúlt húsz évben, mely átalakulásokat a világgazdasági válság nem csupán felgyorsította, hanem sok területen gyökeresen új irányvonalakkal is gazdagította. E változások közepette átalakult a szervezetről, a versenyről vagy az egyes gazdálkodási területekről alkotott kép nem csupán a business, hanem az azzal tevékenységi szinten összefonódó, esetenként markáns önálló identitást öltő non-business szférában is. Ezért szükséges a változások áttekintése, a tapasztalatok megvitatása, mely egyben kiváló alkalmat teremt az e területtel foglalkozó kutatók, szakemberek találkozására, további együttműködéseik fejlesztésére.

 

A nagyszabású esemény Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánjának köszöntőjével indult a fakultás főépületének aulájában, majd Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott nyitóbeszédet. A professzor a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként is arról szólt, hogy az utóbbi tizenöt-húsz évben Magyarországon a különböző felek gyakorlatilag elbeszélnek egymás mellett abban a tekintetben, mi is az innováció. Úgy fogalmazott, az innovációs törvény alapvetően a technológiai innovációra szorítkozik, a menedzsment típusú innovációnak nincs meg a megfelelő helye a gondolkodásban, miközben a „kütyükészítés” csak egy szűk szegmense az innovációnak. – Fontos lenne, hogy legalább a szakmai körök értsék meg, az innováció egészen más, jóval több is lehet, mint egyszerű termékfejlesztés. Nagyon nagy szükség van a társadalmi, nonprofit innovációkra, melyek eredménye a hagyományos értelemben ugyan nehezen mérhető, ám jelentős társadalmi haszonnal bírnak. Azt is mondhatnám, ebben a bonyolult világban ön- és közveszélyesen élnénk ezek nélkül – szögezte le Szabó Gábor.

 

A konferencia megnyitóján három plenáris előadás hangzott el. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a vállalati versenyképesség tényezőit mutatta be, valamint vázolta annak összefüggéseit a nemzeti versenyképességgel. A Corvinuson 1995 óta működő Versenyképesség Kutató Központ már öt alkalommal készített e témakörben komoly kérdőíves felmérést, hazánkban ők rendelkeznek a legnagyobb vállalati adatbázissal. Vizsgálatuk alapvetően társadalmi megközelítésű, mércéjét a jólétből vezetik le. A professzortól megtudtuk: a Világgazdasági Fórum 148 ország rangsorában a 63. helyre teszi jelenleg Magyarországot a versenyképességet tekintve, ami elkeserítő annak tükrében, hogy 2001-ben még a 29. pozíciót foglaltuk el, onnantól kezdve viszont gyakorlatilag állandó lecsúszás figyelhető meg. A legrosszabb eredményeket a rövid távon változtatható mutatók terén éri el hazánk, úgy mint az üzleti és az intézményi környezet. Az átlagosnál jobbnak mondható viszont a felsőoktatásunk, az innovációnk és a technológiai felkészültségünk.

 

Visszatérve a Corvinus kutatásaira, 2007 és 2011 között – folytatta Chikán Attila – Magyarországon leginkább a többségi külföldi tulajdonú nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, nem diverzifikált, a koncentrált belföldi piaci fókuszú, a mérsékelt növekedési törekvéseket megfogalmazó, illetve proaktivitást mutató, pozitív önértékeléssel bíró cégek számítottak versenyképesnek. Ami a másik oldalt illeti, legrosszabb a helyzetük szektorfüggetlenül az állami tulajdonú, koncentrált belföldi piacú, önmagukat lemaradónak tartó, alkalmazkodó vállalatoknak. A legújabb felmérésük gyorsjelentése ugyan csak a jövő esztendő elejére várható, ám a professzor kijelentette, aligha várható, hogy 2011 óta megváltoztak volna ezek a trendek. Chikán Attila végezetül külön-külön elemezte a multinacionális, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. – A vállalati versenyképességet elsősorban a saját struktúrák és mechanizmusok határozzák meg, de a környezet is radikálisan befolyásolja. Tudni kell, hogy a hazai versenyképességi környezet nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, más országokhoz és saját lehetőségeinkhez képest is rosszul működünk. Ezzel együtt továbbra is az üzleti szféra a legerősebb része a magyar társadalomnak – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a jelenlegi helyzetben minden vállalatnak egyénileg kell megtalálnia a mozgásterét.

 

A non-business menedzsment legújabb kihívásairól tájékoztatta az érdeklődőket Farkas Ferenc (Pécsi Tudományegyetem). Elárulta, a közintézményeket, közüzemeket, civil szervezeteket, a nonprofit szférát és a közmunkásokat átfogó, közel 80 ezer szervezetet felölelő, jóval több mint egymillió embert foglalkoztató szektorról beszélhetünk, így közel sem mindegy, milyen innovációk működnek a non-business területen. Véleménye szerint rendkívül fontos ennek kutatása és oktatása. A plenáris előadások sorát Szintay István (Miskolci Egyetem) zárta, aki az innovatív, illetve a határok nélküli szervezetekről értekezett. Mint kifejtette, a világ egyértelműen kompetenciaalapú cégépítés felé mozdult el, ahol a kulcskompetencia az innováció. Előadásában a struktúra, a folyamatok, az értékrend és a szervezeti határok szempontjából, négydimenziós vizsgálatot segítségül hívva tekintette át az innovatív vállalatokat.

 

A konferencia november 28-án és 29-én szekcióülésekkel folytatódott, illetve folytatódik.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.