SZTE Info

Jóval több mint kütyükészítés: menedzsmentinnovációkról az SZTE GTK-n

Az SZTE Gazdaságtudományi Kar kétnapos konferenciájának előadásai rávilágítottak, óriási társadalmi haszonnal bírnak a nem elsősorban technológiai, hanem nonprofit, társadalmi típusú, illetve az üzleti jellegű innovációk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Menedzsmentinnovációk a businessben és a non-businessben címmel rendez konferenciát november 28-án és 29-én a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozva az SZTE Gazdaságtudományi Kar. A tudományos seregszemle céljául azt tűzték ki a szervezők, hogy interaktív formában tekintsék át a vállalatok, üzleti és non-business szervezetek menedzselésében bekövetkező innovációkat, innovatív trendeket áttekintése, illetve megvitassák az e témakörben született kutatások eredményeit. A szervezetek menedzsmentjéről alkotott gondolatok, különböző szemléletek radikális átalakuláson mentek át az elmúlt húsz évben, mely átalakulásokat a világgazdasági válság nem csupán felgyorsította, hanem sok területen gyökeresen új irányvonalakkal is gazdagította. E változások közepette átalakult a szervezetről, a versenyről vagy az egyes gazdálkodási területekről alkotott kép nem csupán a business, hanem az azzal tevékenységi szinten összefonódó, esetenként markáns önálló identitást öltő non-business szférában is. Ezért szükséges a változások áttekintése, a tapasztalatok megvitatása, mely egyben kiváló alkalmat teremt az e területtel foglalkozó kutatók, szakemberek találkozására, további együttműködéseik fejlesztésére.

 

A nagyszabású esemény Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánjának köszöntőjével indult a fakultás főépületének aulájában, majd Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott nyitóbeszédet. A professzor a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként is arról szólt, hogy az utóbbi tizenöt-húsz évben Magyarországon a különböző felek gyakorlatilag elbeszélnek egymás mellett abban a tekintetben, mi is az innováció. Úgy fogalmazott, az innovációs törvény alapvetően a technológiai innovációra szorítkozik, a menedzsment típusú innovációnak nincs meg a megfelelő helye a gondolkodásban, miközben a „kütyükészítés” csak egy szűk szegmense az innovációnak. – Fontos lenne, hogy legalább a szakmai körök értsék meg, az innováció egészen más, jóval több is lehet, mint egyszerű termékfejlesztés. Nagyon nagy szükség van a társadalmi, nonprofit innovációkra, melyek eredménye a hagyományos értelemben ugyan nehezen mérhető, ám jelentős társadalmi haszonnal bírnak. Azt is mondhatnám, ebben a bonyolult világban ön- és közveszélyesen élnénk ezek nélkül – szögezte le Szabó Gábor.

 

A konferencia megnyitóján három plenáris előadás hangzott el. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a vállalati versenyképesség tényezőit mutatta be, valamint vázolta annak összefüggéseit a nemzeti versenyképességgel. A Corvinuson 1995 óta működő Versenyképesség Kutató Központ már öt alkalommal készített e témakörben komoly kérdőíves felmérést, hazánkban ők rendelkeznek a legnagyobb vállalati adatbázissal. Vizsgálatuk alapvetően társadalmi megközelítésű, mércéjét a jólétből vezetik le. A professzortól megtudtuk: a Világgazdasági Fórum 148 ország rangsorában a 63. helyre teszi jelenleg Magyarországot a versenyképességet tekintve, ami elkeserítő annak tükrében, hogy 2001-ben még a 29. pozíciót foglaltuk el, onnantól kezdve viszont gyakorlatilag állandó lecsúszás figyelhető meg. A legrosszabb eredményeket a rövid távon változtatható mutatók terén éri el hazánk, úgy mint az üzleti és az intézményi környezet. Az átlagosnál jobbnak mondható viszont a felsőoktatásunk, az innovációnk és a technológiai felkészültségünk.

 

Visszatérve a Corvinus kutatásaira, 2007 és 2011 között – folytatta Chikán Attila – Magyarországon leginkább a többségi külföldi tulajdonú nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, nem diverzifikált, a koncentrált belföldi piaci fókuszú, a mérsékelt növekedési törekvéseket megfogalmazó, illetve proaktivitást mutató, pozitív önértékeléssel bíró cégek számítottak versenyképesnek. Ami a másik oldalt illeti, legrosszabb a helyzetük szektorfüggetlenül az állami tulajdonú, koncentrált belföldi piacú, önmagukat lemaradónak tartó, alkalmazkodó vállalatoknak. A legújabb felmérésük gyorsjelentése ugyan csak a jövő esztendő elejére várható, ám a professzor kijelentette, aligha várható, hogy 2011 óta megváltoztak volna ezek a trendek. Chikán Attila végezetül külön-külön elemezte a multinacionális, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. – A vállalati versenyképességet elsősorban a saját struktúrák és mechanizmusok határozzák meg, de a környezet is radikálisan befolyásolja. Tudni kell, hogy a hazai versenyképességi környezet nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, más országokhoz és saját lehetőségeinkhez képest is rosszul működünk. Ezzel együtt továbbra is az üzleti szféra a legerősebb része a magyar társadalomnak – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a jelenlegi helyzetben minden vállalatnak egyénileg kell megtalálnia a mozgásterét.

 

A non-business menedzsment legújabb kihívásairól tájékoztatta az érdeklődőket Farkas Ferenc (Pécsi Tudományegyetem). Elárulta, a közintézményeket, közüzemeket, civil szervezeteket, a nonprofit szférát és a közmunkásokat átfogó, közel 80 ezer szervezetet felölelő, jóval több mint egymillió embert foglalkoztató szektorról beszélhetünk, így közel sem mindegy, milyen innovációk működnek a non-business területen. Véleménye szerint rendkívül fontos ennek kutatása és oktatása. A plenáris előadások sorát Szintay István (Miskolci Egyetem) zárta, aki az innovatív, illetve a határok nélküli szervezetekről értekezett. Mint kifejtette, a világ egyértelműen kompetenciaalapú cégépítés felé mozdult el, ahol a kulcskompetencia az innováció. Előadásában a struktúra, a folyamatok, az értékrend és a szervezeti határok szempontjából, négydimenziós vizsgálatot segítségül hívva tekintette át az innovatív vállalatokat.

 

A konferencia november 28-án és 29-én szekcióülésekkel folytatódott, illetve folytatódik.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *