SZTE Info

L’Oréal–UNESCO-díjban részesült Nagy Nikoletta

Ritka betegségek genetikai vizsgálatával foglalkozik Nagy Nikoletta, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa, aki L’Oréal–UNESCO A Nőkért és A Tudományért ösztöndíjat vehetett át a közelmúltban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy_NikolettaTavaly decemberben számoltunk be arról, hogy munkája elismeréseként Junior Príma Díjban részesült Nagy Nikoletta, az SZTE Orvosi Genetikai Intézetének kutatója, a bőrgyógyászati klinika szakorvosa. Alig egy évvel később újabb sikert könyvelhetett el a fiatal szegedi kutatónő: októberben vehette át a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és A Tudományért ösztöndíjat. Ezzel mentora, Széll Márta nyomdokaiba lépett, hiszen ő 2008-ban vehette át ugyanezt a kitüntetést.

 

Nagy Nikoletta az elismerést a közelmúltban folytatott kutatásaiért kapta, melyek fókuszában a ritka bőrgyógyászati megbetegedések genetikai háttere áll. Korábban a látható elváltozások jellemzői alapján írták le a bőrön megjelenő betegségeket, ma viszont a kutatónő munkájának eredményeképpen sokkal többet tudhatunk a tünetek mögött rejtőzködő okokról is.

 

– A bőrgyógyászat és a genetika, e két tudományterület találkozása új felfedezésekhez vezethet és válaszokat adhat a bőrbetegségek kialakulásának hátterében álló okokra – mondta el Nagy Nikoletta, aki e két tudományterületen Széll Mártát, a szegedi Orvosi Genetikai Intézet intézetvezetőjét és Kemény Lajost, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezetőjét tekinti példaképeinek.

 

Ma már genetikai vizsgálat segítségével számos bőrbetegség eredete azonosítható, köszönhetően Nagy Nikolettának, illetve a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika és a szegedi Orvosi Genetikai Intézet munkatársainak. A kutatónő által végzett genetikai vizsgálatok az érintett családok számára segíthetnek a családtervezésben is, a későbbiekben pedig hozzájárulhatnak új kezelési eljárások kialakulásához is. A díjazott szakember büszke arra, hogy Széll Márta szárnyai alatt dolgozhat, hiszen mentora már évek óta segíti kutatói munkájában és egyengeti pályáját. Ma már munkatársként kutatják a bőrgyógyászati betegségek eredetét.

 

A L’Oréal és UNESCO közös programjának célja az, hogy felhívja a figyelmet a tudományos életben gyakran háttérbe szoruló tehetséges nők kutatási eredményeire és a díjazottak munkásságát példaként állítva újabb generációkat biztasson a kutatói pálya választására. Nagy Nikoletta és Széll Márta eredményei jól mutatják, hogy a magyar tudományos életben egymásnak adják a stafétabotot a tehetségesnél tehetségesebb kutatónők. Az ösztöndíj segítséget nyújt a díjazottaknak a kutatómunka folytatásához, a pénzösszeg személyes célokra használható fel. Az elmúlt 11 évben 34 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig közel 125 000 eurót osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már 15 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, fiatal magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

 

Nagy Nikolettával készülő interjúnkat a Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu mellékletében olvashatják majd.

 

Nagy Nikoletta L'Oreal-portréfilmjét itt tekinthetik meg:

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.