SZTE Info

A munkaerőpiac mutathat irányt a felnőttképzéseknek

Szakmai fórumot rendeztek a SZAB-székházban a közösségi típusú felsőoktatás alapjainak megteremtése és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzések fejlesztése érdekében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Regionális felsőoktatási és felnőttképzési együttműködés a munkaerő-piaci sikeresség érdekében” címmel tartottak workshopot a Magyar Tudomány Ünnepének keretében a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Dél-alföldi Regionális Felnőttképzési Központ szervezésében, a Dél-alföldi Szakképzési Kerekasztal, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság közreműködésével. A november 14-i esemény célja a közösségi típusú felsőoktatás alapjainak megteremtése mellett a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzések fejlesztése volt. A SZAB-székházban lebonyolított workshop egyben a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 azonosítószámú „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon” című projekt felnőttképzési munkabizottsága alakuló ülésének is számított. A Dél-alföldi Regionális Felnőttképzési Központ a projekt részeként az SZTE vezetésével jött létre, a Gál Ferenc Főiskola, a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola konzorciumi partnerségével. Az érintett felsőoktatási intézmények – mint ez alkalommal is elhangzott – elhatározták, hogy összehangoltan fejlesztik oktatási tevékenységüket, kínálatukat, figyelembe véve a munkaerőpiac igényeit. Kiemelt feladatnak tekintik az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó felnőttképzések hátterének biztosítását.

 

A konferencián bevezető előadást tartott Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese és Varga Zsuzsanna, az SZTE oktatási igazgatója. – Sürgető feladat kimunkálni, mit is értünk tulajdonképpen felnőttképzésen, hiszen aggályosnak tartom, hogy talán nem is tudjuk ezt pontosan meghatározni. Ha diploma után át akarunk képezni valakit? Ha a diplomázás után valaki egy újabbat akar szerezni, mert azzal jobbak lesznek az esélyei a munkaerőpiacon? Ha valaki érettségivel részt akar venni valamiféle rövid képzésen? Vagy a régi és megújítandó OKJ-s képzéseket számítjuk ide? – feszegette Homoki-Nagy Mária. A rektorhelyettes szerint nem feltétlenül át- vagy továbbképzésre kellene fókuszálni, hanem akár arra, hogy valaki (akár nyugdíjasként is) hobbiból vegyen részt olyan képzésen, melyre fiatalkorában nem volt ideje, energiája, lehetősége – akár azért, mert egyszerűen meg akarja tanulni egy szakma csínját-bínját, akár azért, mert ebben rejlik későbbi kifutása. Ebből a szempontból a professzor asszony a német Volkshochschulét tekinti mintának. Fontosnak tartja, hogy a felnőttképzésbe 18-tól 65 éves korig mindenkit bevonjanak, és a felsőoktatási intézmények, valamint az oktatáspolitika szereplői aktív kapcsolatot tartsanak fenn a munkaerőpiaccal, a kamarákkal, hogy tudják: öt-tíz éven belül milyen végzettségekre lesz szükség. Első körben a jelenlegi felsőoktatási szakképzéseket erősítené meg a rektorhelyettes, olyan fiatalok bevonásával, akiknek nincs helyük a középiskolai szakképzésben, s nem akarnak alapszinten bekapcsolódni a felsőoktatásba. Nagy hangsúlyt fektetne az idegen nyelvek oktatására, mivel e téren a középiskolában általában nem tesznek szert elég (használható) tudásra a diákok. Varga Zsuzsanna az aktuális, friss kormányrendelet tükrében elemezte a felsőoktatási szakképzés átalakulását. Hangsúlyozta, az SZTE-n is rengeteg felsőfokú szakképzés indult 2013-ban, de míg országosan a hallgatók 6,25 százaléka tanul ilyen szakokon, addig ez az arány Szegeden csak 4,51 százalék.

 

Kovács Kata, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezető szakképzési tanácsadója a kamara és a felsőoktatás a gyakorlati képzésben megmutatkozó együttműködési lehetőségeit boncolgatta. Megtudtuk tőle, a jelenlegi jogszabályok alapján a felsőoktatási szakképzések szakjegyzékbe vételéhez kamarai támogató nyilatkozatra van szükség. Az SZTE képzési portfóliója meg is szerezte ezt a CSMKIK-tól, hiszen – mondta az előadó – az egyetem tényleg minden szempontból (így például a munkaerő-piaci relevancia tekintetében is) kiemelkedő felsőoktatási szakképzéseket állított össze. A négy féléves felsőoktatási szakképzések utolsó szemesztere egy önálló gyakorlati félév, melyet a kereskedelmi és iparkamarák által minősített szakmai gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezetnél vagy intézménynél töltenek el a hallgatók. A konstrukcióban nemcsak a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati oktatást biztosító hely köt megállapodást, de a diák is hallgatói munkaszerződést ír alá, s díjazás illeti meg. Tóth Károly, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központ szak- és felnőttképzési dékáni megbízottja ehhez hozzáfűzte, 2015 februárjában indul az első ilyen jellegű gyakorlati félév, ennek kapcsán az SZTE kíváncsian várja a gyakorlati képzőhelyek minősítését, ezért is tartja fontosnak a kamarával való szoros kapcsolattartást. Tóth Károly úgy fogalmazott, a felnőttképzés piaci megközelítésű „aranykora” 2013 augusztusával lejárt. 2013. szeptembertől új OKJ és felnőttképzési törvény lépett életbe, a hatályos szabályozás egyértelművé tette, az iskolarendszeren kívüli szakképzés (ahol sok esetben a minőségi előírások figyelmen kívül hagyásával javították a munkanélküliségi mutatót) elveszítette versenyképességét az iskolarendszerű szakképzéssel szemben. A szakember komoly kihívásnak nevezte az elméleti és a gyakorlati félévek összehangolását a felsőoktatási szakképzésben, a tananyag-fejlesztést, a gyakorlati helyek „érdekeltségének” erősítését, a minőségi gyakorlati képzés személyi-tárgyi feltételeinek megteremtését (akár át- vagy továbbképzés révén is).

 

A workshopon részt vevők megismerhették a Kecskeméti Főiskola, valamint a Szolnoki Főiskola szak- és felnőttképzési rendszerét, kínálatát (Fodorné Kovács Györgyi és Bakos Róbertné tolmácsolásában), illetve Döbör András, az SZTE SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központ igazgatója és Vetró Tímea osztályvezető segítségével a Szegedi Tudományegyetem szakképzési és felnőttképzési portfóliójába is betekintést nyerhettek. Miklós Péter, a SZINT Kft. ügyvezetője a munkaerőpiac szemszögéből vette górcső alá a gyakorlati képzést, illetve a közfoglalkoztatást. Farkas Olga, a SZAB Állampolgári Kompetenciák Munkabizottság elnöke pedig a gyakorlati képzés tehetségfókuszú minőségbiztosítási rendszerét elemezte.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.