2024. március 28., csütörtök

Nagyszabású konferenciával ünnepelt a Hispanisztika Tanszék

Könyvbemutatóval, kitüntetéssel, kétnapos előadás-sorozattal, prominens hazai és külföldi vendégekkel köszöntötte fennállásának huszadik évfordulóját az SZTE Hispanisztika Tanszék
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1993-ban, pontosan 20 évvel ezelőtt hozták létre Anderle Ádám vezetésével a Szegeden a Hispanisztika Tanszéket, amely a spanyolnyelv-tanárok képzése mellett a hispán kultúra terjesztését is célul tűzte ki. Az évek alatt gyarapodó és egyre több sikerrel büszkélkedő tanszék ezt a jubileumot egy kétnapos programsorozattal ünnepelte meg.

IMG_1875Az esemény megnyitójának november 7-én a szegedi SZAB-székház adott helyet. A teremben az érdeklődő oktatókon és hallgatókon kívül a környező országok hispanisztikai tanszékeinek képviselői is megjelentek. Az esemény tiszteletére szóló köszöntőbeszédeket Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes kezdte angol nyelven. Elmondása szerint az egyetem fontos tudományos központ, és ennek a jubiláló tanszék fontos részét képezi. Emellett bizakodott abban, hogy a konferencia gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat teremt majd.

A rektorhelyettestől D. Enrique Pastor De Gana, Spanyolország nagykövete vette át a szót, méltatva Anderle Ádám és Berta Tibor professzor urak munkáját, akik véleménye szerint közös erővel az egyik legnagyobb presztízsű tanszékké emelték az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékét. Ecuador nagykövete, Jaime Barberis egy folyóirat-gyűjteménnyel ajándékozta meg Berta Tibor jelenlegi tanszékvezetőt, ezzel köszönve meg, hogy a tanszék munkájával segít megismertetni Magyarországgal a latin-amerikai kultúrát.

A hazai meghívott vendégek közül Gálffy Kolos, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatási Nemzetközi Főosztályának főosztályvezetője – aki a tanszék megalapításának idején maga is az egyetem hallgatója volt – a spanyol nyelv fontosságára hívta fel a figyelmet. – A hispán világ nem csak szép, de hasznos is – mondta, utalva arra, hogy a spanyol nyelvet jelenleg 400 millióan beszélik, és az angol mellett az egyik legnépszerűbb idegen nyelv. Továbbá kiemelte,a tanszék múlhatatlan erénye, hogy a szakmai igényesség, a széles földrajzi kapcsolatok és a bensőséges légkör hármasa csakis itt található meg.

Csernus Sándor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja megköszönte a hispanisztikai stúdiumokat létrehozók munkásságát, és biztosította őket a kar vezetésének további támogatásáról. A megnyitó beszédeket Vígh Éva, a tanszéket magába foglaló Romanisztika Intézet vezetője zárta, felidézve az intézeten belül uralkodó egyensúlyt és jó viszonyokat, és további sok sikert kívánva a Hispanisztika Tanszéknek.

 

Spanyol_tanszek
Nagyszabású konferenciával ünnepelt a Hispanisztika Tanszék - GALÉRIA

 

A tudományos üléseket Berta Tibor nyitotta meg, beszédében röviden ismertetve a két nap várható programjait, majd felidézte a tanszék múltját és fejlődését. Kiemelte, hogy ez volt az első tanszék egy vidéki egyetemen, amely a nyelvoktatáson kívül filológiával is akart foglalkozni. – Az pedig Anderle Ádám professzor érdeme, hogy egyensúlyt tudott teremteni a különböző tudományágak között – tette hozzá. Mondanivalóját azzal a gondolattal zárta, hogy az évek során bebizonyosodott: a hispanisztika tanszéknek helye van az egyetemen, az oktatásban és a világban.

A konferencia kezdeteként folyóirat- és tudományoskötet-bemutatók következtek. Manuel José de Lara Ródenasnak, a Huelvai Egyetem képviselőjének egyetemi emlékérmet adományoztak a két intézmény közti tudományos munka támogatásáért. A József Attila Tudományos és Informatikai Központban tartották „A szegedi hispanisztika története könyvekben” című kiállítás megnyitóját. Az eseményben gazdag délelőttöt követően délután a hazai és szomszédos országok meghívott tanszékei tudományos előadásokat tartottak spanyol nyelven.

November 8-án spanyol és latin-amerikai tematikájú előadásokon vehettek részt az érdeklődők, melyek fő témájául a nők szolgáltak. Az irodalom, a politika és a közélet tematikájából kiragadott nőalakok egyaránt képviselték a múltat és a jelent. „Rózsaszín dagály, erotikus baloldal és anti-feminizmus”; „A Cigányrománcok nőalakjai”; „A láthatatlan nő”; Malinche – ábrázolások csupán néhány cím a fantáziadús előadások közül. Ezek során terítékre kerültek az irodalmi és művészi nőalakok, az emigrációban vagy száműzetésben élő nők, de a politikai és közéleti női példaképek is.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés