SZTE Info

Pro Scientia és Mestertanár Aranyérmek az SZTE polgárainak

A Szegedi Tudományegyetem öt oktatóját és hat hallgatóját ismerték el november 18-án a Magyar Tudományos Akadémián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében november 18-án tartották a hazai felsőoktatási tehetséggondozás idei legnagyobb seregszemléjét, a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia ünnepélyes záróülését. Az ünnepségen a 2013. március 25. és április 26. között lebonyolított konferenciasorozaton legeredményesebben szereplő hallgatók, mestereik és a tudományos diákköri tevékenységet támogatók vehetnek át elismeréseket Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől és Szendrő Pétertől, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökétől.

Az immár 60 éves múltra visszatekintő tudományos diákkör máig kiemelkedő jelentőségű hungarikumnak számít az európai felsőoktatásban. Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tehetséggondozási mozgalom a tudományos utánpótlás-nevelés egyedülállóan hatékony formájává vált az elmúlt évtizedekben. Ezt mutatják az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia adatai is. A 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A legtehetségesebb fiatalok pályamunkáit és előadásait akadémikusok, a magyar tudományos és egyetemi, valamint a gazdasági élet elismert képviselői bírálták, visszajelzést adván az elért eredményeikről, javaslatot téve a további kutatások folytatásához.

A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átvehető Pro Scientia Aranyéremre, amelyet végül a teljes hallgatói életpálya figyelembevételével 45 fiatal nyert el, illetve további 2 diák kimagasló művészeti tevékenységért Pro Arte Aranyérem kitüntetésben részesült. A kiemelkedő hallgatói teljesítmények mellett a rendezvényen a legkiválóbb mesterek munkáját is elismerték a számukra alapított Mestertanár Aranyérem kitüntetés odaítélésével. Ezt az elismerést idén 52 olyan oktató, kutató vehette át, akinek elkötelezett munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység eredményességéhez, a tehetséges tudósjelöltek kiemelkedő eredményeihez. A Szegedi Tudományegyetem polgárai összesen 11 kitüntetéssel térhettek haza a fővárosból.

 

A Szegedi Tudományegyetem hallgatói közül Pro Scientia Aranyérmet vehetett át: Baranyai Tamás (Orvos- és Egészségtudományi Szekció), Béki Orsolya (Társadalomtudományi Szekció), Kálmán Sára (Orvos- és Egészségtudományi Szekció), Pálfi Xénia (Biológia Szekció), Szabó Tibor (Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció), Takács Zoltán (Biológia Szekció).

 

A Szegedi Tudományegyetem oktatói közül Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesült (a Pro Scientia és Pro Arte Aranyérmek száma alapján a szekcióknak automatikusan járó Mestertanár Aranyérmek): Katona Tünde egyetemi docens (Humán Tudományi Szekció; SZTE Bölcsészettudományi Kar), Lukovics Miklós egyetemi docens (Közgazdaságtudományi Szekció; SZTE Gazdaságtudományi Kar), Kaszaki József egyetemi docens (Orvos- és Egészségtudományi Szekció; SZTE Általános Orvostudományi Kar). Ugyancsak Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki az OTDT Elnökségének döntése alapján Farkas Éva egyetemi docenst (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) és Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanárt (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar).

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.