SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Száz éve született Weöres Sándor

Nagy L. János, a SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára „…meghalok születni.” Weöres Sándor 100. születésnapjára címmel tartott előadást november 20-án a Szabadegyetem –Szeged sorozatban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy L. János az előadását a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola tanulóinak a századik születésnapon, június 22-én az iskola környékén közlekedő buszokon megemlékezésképpen elmondott vers meghallgatásával indította. A Faiskola című verset hallhattuk Bácskai Péter 3. osztályos tanuló tolmácsolásában. A hangulatteremtés után kezdett bele az előadó Weöres Sándor verseinek elemzésébe, s ezeket többnyire hangfelvételről a költő előadásában is átéhette a közönség. A vizsgálódás azonban nem a tartalomelemzést emelte ki, hanem a szociolingvisztikát és az alkotáslélektant. Nagy L. János rámutatott az Örök pillanat című szöveg kapcsán a költő dunántúli regionális köznyelvére, melynek példáit a kivetített szövegben is megjelenítette. Főleg az „e” és a „t” hangok, a rövid magánhangzók használatakor szembetűnő ez. Az Öregek című versben is megfigyelhetők ezek a jelenségek, s ki is emelődnek, ha összevetjük az eredeti textust a Kodály megzenésítette formájával.

A szakembertől megtudtuk, hogy ez a dunántúli regionális nyelvhasználat, ahogyan Weöres beszél és alkot, az ő vernakuláris nyelve; tehát amit ő az édesanyjától tanult. Használta vagy még ma is használja az a közösség, amelyben a költő szocializálódott. Fontos ezt megértenünk és szem előtt tartanunk, hiszen az adott szöveg metrikai-ritmikai megformáltsága sokszor ebben a nyelvi kontextusban válik érthetővé – hangsúlyozta. Nagy L. János ennek szemléltetésére több verset is bemutatott. A Valse triste című szöveg kapcsán ismertetett négyféle változatot: jól láthatóvá vált, hogy a költő előadása adja vissza leginkább a lüktető keringőhangzást, melyet eredetileg is szánt az alkotásnak.

Ennek kapcsán az előadó megemlítette az ultima manus (azaz az „utolsó kéz” jóváhagyásának) elvét, vagyis más szemmel érdemes nézni azokra a kiadásokra, melyeket a költő nem tudott ellenőrizni.

A továbbiakban Weöres Sándor Kuli című versét elemezte az előadó, amelynek szintén szociolingvisztikai érdekessége van, hiszen pidzsin nyelven íródott, általa a kínai kultúra bukkan felszínre magyar nyelvi kontextusban. A különböző értelmezésekre természetesen nemcsak a tájszólás, de a hangszín, előadásmód is adhat okot. Erre a Galagonya című vers négyféle eladásmódjának a megjelenítése volt példa.

Az előadás utolsó része a Macska-induló néhány vonását elemezte, ez az egyetlen olyan verse Weöres Sándornak, amelyet megzenésítésre a költő Sebő Ferencnek adott.

Befejezésül Nagy L. János keretes szerkezetet adott az előadásnak: a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola egyik tanulójának, a 4. osztályos Orosz Enikőnek a versmondása következett hangfelvételről: a Bolygó zápor… kezdetű verset hallhattuk.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.