SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Száz éve született Weöres Sándor

Nagy L. János, a SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára „…meghalok születni.” Weöres Sándor 100. születésnapjára címmel tartott előadást november 20-án a Szabadegyetem –Szeged sorozatban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy L. János az előadását a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola tanulóinak a századik születésnapon, június 22-én az iskola környékén közlekedő buszokon megemlékezésképpen elmondott vers meghallgatásával indította. A Faiskola című verset hallhattuk Bácskai Péter 3. osztályos tanuló tolmácsolásában. A hangulatteremtés után kezdett bele az előadó Weöres Sándor verseinek elemzésébe, s ezeket többnyire hangfelvételről a költő előadásában is átéhette a közönség. A vizsgálódás azonban nem a tartalomelemzést emelte ki, hanem a szociolingvisztikát és az alkotáslélektant. Nagy L. János rámutatott az Örök pillanat című szöveg kapcsán a költő dunántúli regionális köznyelvére, melynek példáit a kivetített szövegben is megjelenítette. Főleg az „e” és a „t” hangok, a rövid magánhangzók használatakor szembetűnő ez. Az Öregek című versben is megfigyelhetők ezek a jelenségek, s ki is emelődnek, ha összevetjük az eredeti textust a Kodály megzenésítette formájával.

A szakembertől megtudtuk, hogy ez a dunántúli regionális nyelvhasználat, ahogyan Weöres beszél és alkot, az ő vernakuláris nyelve; tehát amit ő az édesanyjától tanult. Használta vagy még ma is használja az a közösség, amelyben a költő szocializálódott. Fontos ezt megértenünk és szem előtt tartanunk, hiszen az adott szöveg metrikai-ritmikai megformáltsága sokszor ebben a nyelvi kontextusban válik érthetővé – hangsúlyozta. Nagy L. János ennek szemléltetésére több verset is bemutatott. A Valse triste című szöveg kapcsán ismertetett négyféle változatot: jól láthatóvá vált, hogy a költő előadása adja vissza leginkább a lüktető keringőhangzást, melyet eredetileg is szánt az alkotásnak.

Ennek kapcsán az előadó megemlítette az ultima manus (azaz az „utolsó kéz” jóváhagyásának) elvét, vagyis más szemmel érdemes nézni azokra a kiadásokra, melyeket a költő nem tudott ellenőrizni.

A továbbiakban Weöres Sándor Kuli című versét elemezte az előadó, amelynek szintén szociolingvisztikai érdekessége van, hiszen pidzsin nyelven íródott, általa a kínai kultúra bukkan felszínre magyar nyelvi kontextusban. A különböző értelmezésekre természetesen nemcsak a tájszólás, de a hangszín, előadásmód is adhat okot. Erre a Galagonya című vers négyféle eladásmódjának a megjelenítése volt példa.

Az előadás utolsó része a Macska-induló néhány vonását elemezte, ez az egyetlen olyan verse Weöres Sándornak, amelyet megzenésítésre a költő Sebő Ferencnek adott.

Befejezésül Nagy L. János keretes szerkezetet adott az előadásnak: a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola egyik tanulójának, a 4. osztályos Orosz Enikőnek a versmondása következett hangfelvételről: a Bolygó zápor… kezdetű verset hallhattuk.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.