SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Száz éve született Weöres Sándor

Nagy L. János, a SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára „…meghalok születni.” Weöres Sándor 100. születésnapjára címmel tartott előadást november 20-án a Szabadegyetem –Szeged sorozatban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy L. János az előadását a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola tanulóinak a századik születésnapon, június 22-én az iskola környékén közlekedő buszokon megemlékezésképpen elmondott vers meghallgatásával indította. A Faiskola című verset hallhattuk Bácskai Péter 3. osztályos tanuló tolmácsolásában. A hangulatteremtés után kezdett bele az előadó Weöres Sándor verseinek elemzésébe, s ezeket többnyire hangfelvételről a költő előadásában is átéhette a közönség. A vizsgálódás azonban nem a tartalomelemzést emelte ki, hanem a szociolingvisztikát és az alkotáslélektant. Nagy L. János rámutatott az Örök pillanat című szöveg kapcsán a költő dunántúli regionális köznyelvére, melynek példáit a kivetített szövegben is megjelenítette. Főleg az „e” és a „t” hangok, a rövid magánhangzók használatakor szembetűnő ez. Az Öregek című versben is megfigyelhetők ezek a jelenségek, s ki is emelődnek, ha összevetjük az eredeti textust a Kodály megzenésítette formájával.

A szakembertől megtudtuk, hogy ez a dunántúli regionális nyelvhasználat, ahogyan Weöres beszél és alkot, az ő vernakuláris nyelve; tehát amit ő az édesanyjától tanult. Használta vagy még ma is használja az a közösség, amelyben a költő szocializálódott. Fontos ezt megértenünk és szem előtt tartanunk, hiszen az adott szöveg metrikai-ritmikai megformáltsága sokszor ebben a nyelvi kontextusban válik érthetővé – hangsúlyozta. Nagy L. János ennek szemléltetésére több verset is bemutatott. A Valse triste című szöveg kapcsán ismertetett négyféle változatot: jól láthatóvá vált, hogy a költő előadása adja vissza leginkább a lüktető keringőhangzást, melyet eredetileg is szánt az alkotásnak.

Ennek kapcsán az előadó megemlítette az ultima manus (azaz az „utolsó kéz” jóváhagyásának) elvét, vagyis más szemmel érdemes nézni azokra a kiadásokra, melyeket a költő nem tudott ellenőrizni.

A továbbiakban Weöres Sándor Kuli című versét elemezte az előadó, amelynek szintén szociolingvisztikai érdekessége van, hiszen pidzsin nyelven íródott, általa a kínai kultúra bukkan felszínre magyar nyelvi kontextusban. A különböző értelmezésekre természetesen nemcsak a tájszólás, de a hangszín, előadásmód is adhat okot. Erre a Galagonya című vers négyféle eladásmódjának a megjelenítése volt példa.

Az előadás utolsó része a Macska-induló néhány vonását elemezte, ez az egyetlen olyan verse Weöres Sándornak, amelyet megzenésítésre a költő Sebő Ferencnek adott.

Befejezésül Nagy L. János keretes szerkezetet adott az előadásnak: a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola egyik tanulójának, a 4. osztályos Orosz Enikőnek a versmondása következett hangfelvételről: a Bolygó zápor… kezdetű verset hallhattuk.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00
  • október 3.
    18:00 - 19:00
    Dr. Fizel Natasa főiskolai adjunktus (SZTE JGYPK) előadása: Együttműködés vagy versengés? – A szegedi tanárképző főiskola és az egyetem kapcsolata a tanárképzés területén