SZTE Info

Szegedi_Tudos_Akademia_a_tehetsegekert_kiemelt

Szegedi Tudós Akadémia a tehetségekért

Az SZTE Szent-Györgyi vetélkedő egyediségéhez tartozik, hogy a résztvevők idén is bepillanthatnak az SZTE és Szeged életébe. Újdonság, hogy idén a verseny összekapcsolódik a Szegedi Tudós Akadémia programsorozatával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ország legjobb középiskolai biológiatanárait („Szent-Györgyi Tanárok”), illetve a legkiemelkedőbb eredményeket elért 12. osztályos diákokat („Szent-Györgyi Ifjúk”) látja vendégül Szegeden a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. A rendezvény házigazdái: az Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium. További információ: http://www.nobel-szeged.hu/

A programot Hegyi Péter professzor, az alapítvány titkára mutatta be 2013. november 29-én délután.

Hegyi Péter előadása itt olvasható: http://data.hu/get/7172654/SZTA_ELOADAS.ppt

A Szegedi Tudós Akadémia célkitűzéseiről, terveiről, programjairól a www.nobel-szeged.hu honlapon lehet tájékozódni.

 

Szent-Györgyi Ifjak, Tanárok és Mentorok Találkozóján plenáris előadáson ismertette eredményeit Papp Balázs (MTA SZBK) A nélkülözhető gének paradoxona címmel, míg Berényi Antal (SZTE ÁOK) Ritmusos agyműködések vizsgálata címmel.

A november 29-i program az SZTA Mentorok előadásaival, illetve gálaműsoros vacsorával zárult.

 

A Szent-Györgyi Ifjak, Tanárok és Mentorok Találkozójának 2013. november 29-30. közötti programja itt elolvasható:

 

SZTEinfo



Két nap, két program Szegeden a tehetségekért


A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt rendez, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány útnak indítja a Szegedi Tudós Akadémiát november 29-én és 30-án.


szent gyorgyi sajtotajekoztatoA középiskolás tehetségek felkarolása, mentorálása, Szegedre csábítása, illetve Magyarországon tartása a célja annak a két tehetséggondozó kezdeményezésnek, melyekről közös sajtótájékoztatón számoltak be a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány vezetői, képviselői. Az SZTE immár második alkalommal rendezte meg a Nobel-díjas tudósának emléket állító, középiskolás csapatok számára kiírt Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt. Ezen Magyarország, Vajdaság és Temesvár 16 középiskolájának 23 együttese mérte össze tudását. A résztvevőknek Szent-Györgyi Albert és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter életművéből is fel kellett készülniük, és idén a biológia, a kémia és a fizika mellett a humán tudományok is nagyobb szerepet kaptak. A november 29-i eseményt Szabó Gábor rektor „a tehetséggondozás manifesztációjaként” mutatta be. Az akadémikus legalább ilyen fontos programként beszélt a Szegedi Tudós Akadémiáról, melynek keretében két napra Szegedre érkeztek az ország legjobb biológiatanárai, biológiában legeredményesebb diákjai. – Az SZTE is szeretne tehetséges fiatal hallgatókkal dolgozni a jövőben, hiszen az egyetem színvonala nemcsak az oktatói gárdán, hanem a tanítványokon is múlik – szögezte le a rektor.

 

Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke elmondta, az SZTE által 2012-ben 9 Nobel-díjas tudós részvételével rendezett Szent-Györgyi Albert-emlékkonferenciáig nyúlnak vissza az alapítvány kezdeményezésének gyökerei. Az akkori siker adta az ötletet, hogy folytatásra van szükség, mégpedig egyrészt az orvosbiológiai kutatásokra való fókuszálással, másrészt pedig az összehangolt utánpótlás-neveléssel. Céljuk mindezek jegyében a szegedi egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (tudományos) munkájának segítése (a kuratórium is a két intézmény vezetőiből áll). Úgy fogalmazott, az universitas és az alapítvány két szilárd pillérként megteremtheti a feltételeket ahhoz, hogy minél tehetségesebb fiatalok tanulhassanak a jövőben Szegeden, valamint később ezek a tehetségek ne hagyják el az országot, illetve a várost. A Szegedi Tudós Akadémia projektjének nyitányaként – árulta el – az ország 30 legkiválóbb biológiatanára és a tárgyban legsikeresebb 100-150 diákja számára mutatják be a Tisza-parti orvosbiológiai kutatások műhelyeit.

 

A Szegedi Tudós Akadémia programjában egyetemi, kutatóintézeti mentorok veszik szárnyaik alá a középiskolás tehetségeket. Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja bejelentette, az ÁOK-n 17, míg az SZBK-ban 16 mentor kezdett el tevékenykedni. Nagy örömére ők a legkiválóbb tudományos teljesítményt nyújtó kollégák közül kerültek ki, akik büszkén vállalták fel a kezdeményezéssel járó pluszfeladatokat is. – Számunkra az az egyik legnagyobb érték, ha a fakultásra a legjobb fiatalok érkeznek. Úgy gondolom, Szent-Györgyi Nobel-díja mellett a jelenlegi kutatóink tudományos súlya is reális alapot teremt ehhez – mondta az akadémikus.

 

A programot azonban nemcsak az egyetemi vezetők és oktatók, hanem a középiskolai tanárok is roppant előnyösnek és kedvezőnek tartják. Minderről már Gál Béla, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója beszélt. – A mai világban nagyon nehéz irányt mutatni a gyerekeknek, komoly segítséget jelent, ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, illetve érzik, hogy valahol megbecsülik őket – hangsúlyozta. Hozzátette, az ország első számú biológiai tehetséggondozó gimnáziumaként különösen büszkén vesznek részt a munkában.

 

A tehetséggondozás és a régió fejlődésének összefüggéseiről B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott szólt. Előremutatónak nevezte az alapítvány szándékát, hogy új típusú rendszerben gyűjtse össze, képezze a tehetségeket. – A globalizált világban óriási verseny folyik a tehetségekét. Legalább olyan éles küzdelem alakult ki az emberi agyért, mint ami a technológiákért. Maximálisan támogatom, hogy már a középiskolában, sőt, akár még korábban megkezdjük a tehetségeink mentorálását így a politikus. B. Nagy László kiemelte, minden tehetséggondozó programnak különös jelentőséget ad az ELI lézerközpont szegedi létesítése. Véleménye szerint Szeged és térsége olyan léptékű fejlődés előtt áll, mint az 1920-as években, mikor ide települt az egyetem. Rámutatott ugyanakkor, sürgető feladat a megfelelő szellemi háttér biztosítása, hiszen a központ és a mellette létesülő science park kapacitásait a mi fiataljainkkal kellene feltölteni.

 

A szegedi önkormányzat részéről Solymos László alpolgármester tett hitet az egyetem és az alapítvány tehetséggondozó munkája mellett. Elmondta, a város saját ösztöndíjrendszerrel segíti a legrátermettebb egyetemistákat, illetve középiskolásokat. Nem volt kérdés számukra, hogy az új kezdeményezéshez is csatlakozzanak, segítsék azt. Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy a Szegedi Tudós Akadémia iskolarendszere számos tehetséget szül majd a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont számára.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.