SZTE Info

SZTE-s kutatásra támaszkodva fejlesztik a fiatalok pénzügyi kultúrját

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Állami Számvevőszék, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az SZTE Gazdaságtudományi Kar, valamint az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Immár harmadik alkalommal végezte el az Econventio Teszt elnevezésű széles körű pénzügyi felmérést az Econventio Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi kultúra kutatócsoportja. 2013-ban 142 középiskola 12 000 diákja több mint 400 000 választ adott kérdéseikre, a válaszok alapján készült tanulmányt a Pénzügyekről – józanul címet viselő konferencián ismertették november 14-én Budapesten. A fórum résztvevői elsőként ismerhették meg annak a megállapodásnak a részleteit, mely az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság, az SZTE Gazdaságtudományi Kar, az Econventio, a NAV és az ÁSZ között jött létre a pénzügyi kultúra jövőbeni fejlesztése érdekében.


 

12 ezer középiskolás válaszait elemezték ki

 

Az Econventio Közhasznú Egyesület és az SZTE Gazdaságtudományi Kar által létrehozott kutatócsoport felmérésében 2011 tavaszán 62 iskolából több mint 5700, 2012 tavaszán 114 iskolából több mint 10 500, 2013-ban pedig immár 142 iskolából 12 000 diák töltötte ki a tesztet, azaz jelenleg hazánkban ez a legnagyobb mintavétellel lezajlott, a fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló kutatás. A pénzügyi attitűd vizsgálata mellett hat témakörre (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, nyugdíj és biztosítás, munka világa, általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, ország kockázat) vonatkozó ismeretek meglétét is ellenőrizték a Pénzügyi kultúra kutatócsoport munkatársai, valamint a döntési folyamatot is vizsgálták egy tudásteszt segítségével.


 

Az otthon látottak és az iskolában tanultak jelentik a fő forrást

 

A középiskolások átlagteljesítménye az idei esztendőben 42,5 százalék lett, aminél a diákok többségének teljesítménye rosszabb volt, így ez korántsem nevezhető jónak. A 42,5 alacsonyabb ugyan a tavalyi 46-nál, de – mutatott rá a kutatást irányító Kovács Péter, az SZTE Gazdaságtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense – ennek oka nem az ismeretek további csökkenése, hanem olyan, két állítás közötti választást kérő kérdések beiktatása, ami megnehezítette az idei teszt kitöltését. Megállapították, hogy a középiskolások pénzügyi ismereteinek négy fő forrása az otthon látottak (41 százalék), az iskolában tanultak (20 százalék), az interneten található információbázis (10 százalék), valamint a saját tapasztalat (12 százalék). A középiskolások 51 százaléka úgy gondolja, legfőképpen az iskolában kellene a mindennapi pénzügyekről többet hallani.

 

A tudásteszten egyébként jelentősen jobb eredményt értek el azok, akik korábban tanultak pénzügyi ismereteket, illetve akik gazdasági középiskolában tanulnak. Azonban a nem gazdasági képzésekre járók átlagteljesítménye mindösszesen 3 százalékponttal rosszabb, mint a gazdasági képzésekben tanuló társaiké; tehát nincs kiugróan nagy különbség a két csoport között – állapította meg a vizsgálat. Ez pedig arra utalhat – így a szakemberek –, hogy a diákok jelentős része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, nem tudják tárgyi tudásukat a hétköznapi élet problémáiban megfelelően kiaknázni. Emellett a szakmunkásképzőben tanulók átlagteljesítménye (34) sokkal rosszabb a többi iskolatípushoz képest.

 

Érdekesség, hogy a teszten egyértelműen és határozottan jobb eredményt értek el azok, akik az iskolában hallottakra, illetve az internetre próbálnak támaszkodni, mint azok, akik vagy az otthon látottakra alapoznak, vagy nem rendelkeznek pénzügyi ismertekkel. A vizsgált témakörök közül a legnagyobb ismerethiányt az általános gazdasági ismeretekkel, a munka világával, illetve a hitelezéssel kapcsolatos témakörökben tapasztalták a kutatók.


 

A diákok alapvetően érdeklődőek

 

A 2013-as felmérés során kifejlesztettek egy, a diákok pénzügyekhez való hozzáállását, attitűdjét jellemző, 0-100 között mozgó indexet. Ennek mért értéke 69 lett, mely arra utal, hogy a diákok érdeklődnek, inkább pozitívan állnak a pénzügyekhez. A felmérés egyértelmű kapcsolatot mutatott ki a tudásteszten elért teljesítmény és az attitűd között: nagyobb érdektelenség gyengébb teljesítményt indukálhat.

 

Érdekes adat, hogy a középiskolások 69 százaléka szerint egyáltalán nem elfogadható adót csalni. Azok közül, akik ezt nem így gondolják, 42 százalék szerint túl magasak az adók; 39 százalék szerint elfogadható az adócsalás akkor, ha nem értenek egyet azzal, ahogyan elköltik a beszedett pénzt; illetve 6 százalék szerint elfogadható az adócsalás akkor, ha mindenki más is ezt csinálja. A középiskolások 48 százaléka szerint az adócsaló ember főleg önző, míg 24 százalékuk szerint buta, ezzel szemben 73 százalék vélekedett úgy, hogy a becsületes adófizető felelősségteljes.


 

Pénzgyi ismeretek pozitív szemlélettel

 

A kutatócsoport tagjai a 2013-as felmérés eredményeinek tükrében több javaslatot is megfogalmaztak. Egyrészről szükségesnek tartják a pénzügyi ismeretek oktatásakor a pozitív attitűd fejlesztését a fiatalokban. Fontos és ajánlott lenne szerintük a középiskolákban általánosan bevezetni a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatást, amit a Nemzeti alaptanterv (NAT) is tartalmaz, a kivitelezés során pedig a gyakorlatiasságra kell helyezni a hangsúlyt. Ennek kerete akár egy tanóra, akár egy néhány alkalmas délutáni kötetlen tréning lehet. Ott is növelni kell a gyakorlatiasságot, ahol már működik pénzügyi oktatás. Arra is felhívják a figyelmet, hogy megkerülhetetlen a pénzügyi ismereteket oktatók képzése. A problémákból látszik, hogy ez nem oldható meg egy matematikaóra keretén belül, mert a pénzügyi ismeretek oktatása több mint számítások oktatása. Miután a diákok több mint 40 százaléka az otthon látottakra próbál támaszkodni, az elért teszteredményük a kutatók sejtése szerint a felnőtt lakosság gyakorlatban alkalmazható pénzügyi ismereteinek hiányosságára is utalhat. Ebből fakadóan elengedhetetlen a diákokat pénzügyi ismeretekre oktató felnőttek továbbképzése. Végezetül leszögezik, fontos, hogy egy-egy probléma taglalásakor (például infláció, államadósság) a diákoknak legyenek elképzeléseik a jelenséget mérő statisztikai adatokról és Magyarország helyzetéről nemzetközi perspektívában.


 

Az új NAT segíthet a probléma megoldásában

 

A november 14-i konferencián a pénzügyi kultúra fejlesztésében való együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese, Vilmányi Márton, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, valamint Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke. Hoffmann Rózsa elmondta: az új Nemzeti alaptanterv tartalmazza a pénzügyi és gazdasági ismereteket, ezeket 12 éven keresztül, a közoktatás teljes ideje alatt tanulják majd a diákok, és az új tankönyvekben már szerepelni fognak ezek az ismeretek. Már most is tartanak ilyen oktatást a pénzügyi intelligencia fejlesztését és a közérthető pénzügyi ismeretek népszerűsítését segítő Econventio Egyesülethez csatlakozó 142 iskolában. A szervezet emellett nyári táborokat és ismeretterjesztő napokat is rendez a témához kapcsolódva.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.