SZTE Info

Tények és tévhitek – atomenergiáról a Szegedi Tudományegyetemen

– Milyen lehetőségeket kínálnak egy Szegeden végzett kutató számára? – többek között erről is kérdeztük Szergej Alekszandrovics Bojarkint, a Roszatom beruházási igazgatóságának programigazgatóját, aki előadást tartott a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetemen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világ atomenergetikai iparának meghatározó szereplője, a Roszatom állami konszern képviseletében Szergej Alekszandrovics Bojarkin, az orosz nagyvállalat beruházási igazgatóságának programigazgatója tartott előadást az Atomenergia Info és az SZTE Fizikus Tanszékcsoport szervezésében október 30-án, a Dóm téri Budó Ágoston-előadóteremben. „A világ atomenergetikai iparának helyzete Fukusima után, az orosz atomenergetikai ipar lehetőségei, fejlesztési tervei, új technológiák és megoldások” című háromórás előadás egyik fő mondanivalója az volt, hogy a fukusimai erőműben lejátszódott események gyakorlatilag teljes mértékben a rossz emberi döntések miatt következtek be, és nem jelentik általánosságban az atomerőművek technológiájának biztonsági csődjét.

 

 

Nukleáris katasztrófa Fukusimában

 

IMG_0995Közismert: a 2011. március 11-én bekövetkezett földrengés és szökőár súlyos nukleáris üzemzavarokat és balesetek sorozatát indította el az erőműben. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben fokozódott: három reaktorban teljes zónaolvadás történt, négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres sugarú körben szennyezték be a környezetet. Később a katasztrófa fő okaként egyértelműen az emberi felelőtlenséget jelölték meg – vagyis ember okozta katasztrófának minősítették a fukusimai balesetet. Személyi mulasztásra azóta is volt példa az erőműben: októberben 430 liter radioaktív folyadék szivárgott el, miután a Tepco dolgozói véletlenül túltöltöttek egy tározót. De a közelmúltban üzemzavar is volt a létesítményben: az egyik megrongálódott reaktor hűtése állt le, feltehetően szintén egy dolgozó gondatlansága miatt. A személyi mulasztásokra hívta fel a figyelmet előadásában Szergej Alekszandrovics Bojarkin is, aki részletesen bemutatta a Roszatom tevékenységét. Előadásában kitért arra is, miért járna jól Magyarország, ha a paksi atomerőmű két új reaktorblokkját a Roszatommal építtetné meg. Az igazgatót az előadás után arról kérdeztünk, miért tartotta fontosnak, hogy mindezt elmondja a szegedi hallgatóság előtt.

 

 

Mítoszok és tévhitek

 

– Számtalan előadást tartok a világ különböző tájain, de Oroszországban a Moszkvai Fizikai Intézetben is. A célom, hogy bemutassam az orosz atomenergetikai technológiát. Fontosnak tartom a pontos tájékoztatást, hiszen gyakran még azok sem ismerik teljes mértékben az ágazat egészére vonatkozó információkat, akik az atomenergetikai iparban dolgoznak. A sajtóban megjelent cikkekben nagyon sok a tévedés, csúsztatás. Fukusimával kapcsolatban például kevesen tudják, hogy a balesetben az erőmű területén senki sem halt meg. A 20 ezer áldozat közvetlenül a cunami miatt vesztette életét, nem pedig az erőműben bekövetkezett események miatt. Ha megkérdeznénk arról az embereket, hogy a csernobili balesetben hányan haltak meg, rávágnák, hogy tízezrek. Az igazság az, hogy Csernobilban kimondottan a sugárzás következtében 28 ember vesztette életét. A közvélemény szerint tízezreket érintenek a rákos megbetegedések a környéken, a valóság: 130 olyan esetről tudnak, ahol egyértelműen összefüggésbe hozható a balesettel a betegség megjelenése. Az előadásaim célja, hogy eloszlassam az atomenergetikával kapcsolatban kialakult mítoszokat, tévhiteket, és objektív képet adjak a valóságról magyarázta Szergej Alekszandrovics Bojarkin, akit arról is kérdeztünk, milyen lehetőségeket kínál a Roszatom a magyar egyetemistáknak, illetve a friss diplomás kutatóknak.

 

 

Kétezer vietnami szakembert képeznek

 

– Amikor megállapodást kötünk egy új erőmű építéséről, a megállapodásba foglaljuk azt is, hogy részt veszünk azoknak a szakembereknek a képzésében, akik később ezeket az erőműveket építik. Egész biztos, hogyha sor kerülne a paksi bővítésre, akkor magyar szakembereket is képeznénk. Jelenleg például Vietnamban építünk atomerőművet, ezért 150 hallgatót fogadtunk az országból a közelmúltban. Jelenleg 450 vietnami szakembert képzünk Oroszországban. Nemcsak a képzés teljes költségét állja az orosz állam, hanem a lakhatásukat is finanszírozzuk, és ösztöndíjat is biztosítunk a számukra. Mire felépül az erőmű, 2 ezer vietnami szakembert képzünk ki az üzemeltetésére. Amennyiben elnyerjük a magyar megbízatást, itt is nyitunk egy központot, amely számos új munkahelyet teremthet. Ezenkívül pedig a magyar szakemberképzést is nagy erőkkel támogatnánk – summázta az igazgató.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.