SZTE Info

Tények és tévhitek – atomenergiáról a Szegedi Tudományegyetemen

– Milyen lehetőségeket kínálnak egy Szegeden végzett kutató számára? – többek között erről is kérdeztük Szergej Alekszandrovics Bojarkint, a Roszatom beruházási igazgatóságának programigazgatóját, aki előadást tartott a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetemen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világ atomenergetikai iparának meghatározó szereplője, a Roszatom állami konszern képviseletében Szergej Alekszandrovics Bojarkin, az orosz nagyvállalat beruházási igazgatóságának programigazgatója tartott előadást az Atomenergia Info és az SZTE Fizikus Tanszékcsoport szervezésében október 30-án, a Dóm téri Budó Ágoston-előadóteremben. „A világ atomenergetikai iparának helyzete Fukusima után, az orosz atomenergetikai ipar lehetőségei, fejlesztési tervei, új technológiák és megoldások” című háromórás előadás egyik fő mondanivalója az volt, hogy a fukusimai erőműben lejátszódott események gyakorlatilag teljes mértékben a rossz emberi döntések miatt következtek be, és nem jelentik általánosságban az atomerőművek technológiájának biztonsági csődjét.

 

 

Nukleáris katasztrófa Fukusimában

 

IMG_0995Közismert: a 2011. március 11-én bekövetkezett földrengés és szökőár súlyos nukleáris üzemzavarokat és balesetek sorozatát indította el az erőműben. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben fokozódott: három reaktorban teljes zónaolvadás történt, négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres sugarú körben szennyezték be a környezetet. Később a katasztrófa fő okaként egyértelműen az emberi felelőtlenséget jelölték meg – vagyis ember okozta katasztrófának minősítették a fukusimai balesetet. Személyi mulasztásra azóta is volt példa az erőműben: októberben 430 liter radioaktív folyadék szivárgott el, miután a Tepco dolgozói véletlenül túltöltöttek egy tározót. De a közelmúltban üzemzavar is volt a létesítményben: az egyik megrongálódott reaktor hűtése állt le, feltehetően szintén egy dolgozó gondatlansága miatt. A személyi mulasztásokra hívta fel a figyelmet előadásában Szergej Alekszandrovics Bojarkin is, aki részletesen bemutatta a Roszatom tevékenységét. Előadásában kitért arra is, miért járna jól Magyarország, ha a paksi atomerőmű két új reaktorblokkját a Roszatommal építtetné meg. Az igazgatót az előadás után arról kérdeztünk, miért tartotta fontosnak, hogy mindezt elmondja a szegedi hallgatóság előtt.

 

 

Mítoszok és tévhitek

 

– Számtalan előadást tartok a világ különböző tájain, de Oroszországban a Moszkvai Fizikai Intézetben is. A célom, hogy bemutassam az orosz atomenergetikai technológiát. Fontosnak tartom a pontos tájékoztatást, hiszen gyakran még azok sem ismerik teljes mértékben az ágazat egészére vonatkozó információkat, akik az atomenergetikai iparban dolgoznak. A sajtóban megjelent cikkekben nagyon sok a tévedés, csúsztatás. Fukusimával kapcsolatban például kevesen tudják, hogy a balesetben az erőmű területén senki sem halt meg. A 20 ezer áldozat közvetlenül a cunami miatt vesztette életét, nem pedig az erőműben bekövetkezett események miatt. Ha megkérdeznénk arról az embereket, hogy a csernobili balesetben hányan haltak meg, rávágnák, hogy tízezrek. Az igazság az, hogy Csernobilban kimondottan a sugárzás következtében 28 ember vesztette életét. A közvélemény szerint tízezreket érintenek a rákos megbetegedések a környéken, a valóság: 130 olyan esetről tudnak, ahol egyértelműen összefüggésbe hozható a balesettel a betegség megjelenése. Az előadásaim célja, hogy eloszlassam az atomenergetikával kapcsolatban kialakult mítoszokat, tévhiteket, és objektív képet adjak a valóságról magyarázta Szergej Alekszandrovics Bojarkin, akit arról is kérdeztünk, milyen lehetőségeket kínál a Roszatom a magyar egyetemistáknak, illetve a friss diplomás kutatóknak.

 

 

Kétezer vietnami szakembert képeznek

 

– Amikor megállapodást kötünk egy új erőmű építéséről, a megállapodásba foglaljuk azt is, hogy részt veszünk azoknak a szakembereknek a képzésében, akik később ezeket az erőműveket építik. Egész biztos, hogyha sor kerülne a paksi bővítésre, akkor magyar szakembereket is képeznénk. Jelenleg például Vietnamban építünk atomerőművet, ezért 150 hallgatót fogadtunk az országból a közelmúltban. Jelenleg 450 vietnami szakembert képzünk Oroszországban. Nemcsak a képzés teljes költségét állja az orosz állam, hanem a lakhatásukat is finanszírozzuk, és ösztöndíjat is biztosítunk a számukra. Mire felépül az erőmű, 2 ezer vietnami szakembert képzünk ki az üzemeltetésére. Amennyiben elnyerjük a magyar megbízatást, itt is nyitunk egy központot, amely számos új munkahelyet teremthet. Ezenkívül pedig a magyar szakemberképzést is nagy erőkkel támogatnánk – summázta az igazgató.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.