SZTE Info

Vitaminokról és ősmaradványokról szólt a Science Café estje

Két előadó lépett katedrára az SZTE Tehetségpont által szervezett tudománynépszerűsítő sorozaton, Kovács Lajos, illetve Gulyás Sándor.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Science Café november 7-i estjén – ahogy már megszokhattuk – két téma került terítékre. Elsőként Kovács Lajos, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet tudományos főmunkatársa beszélt a DDT, dioxin és a „B17-vitamin” veszélyeiről, valamint a róluk kialakult hiedelmekről. A második előadáson Gulyás Sándor, SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Földtani és Őslénytani Tanszék tudományos munkatársa mutatta be az ősmaradványok legendáit és a mögöttük rejlő valóságot.

 

 

DDT, dioxin, „B17-vitamin”: veszélyek, tények, hiedelmek

 

Bizonyára a legtöbb ember hallott már a DDT nevű rovarirtó szerről. Ezt az anyagot először a második világháború után Nápolyban használták, ahol a csatornahálózat felrobbantása miatt a kártevő ruhatetvek okozta tífuszjárványt kellett megszüntetni. Ez volt az első diadala a szernek. A további évek során rengeteg helyen használták hasonló sikerrel. 1971-ig egymilliárd ember életét mentette meg. Ezen eredmények után a mezőgazdaságban is óriási sikerrel vetették be. Ez a nagymértékű felhasználás előhozta a szer negatív hatásait is. Néhány madárfajnál, például a vörösvércsénél és a fehérfejű rétisasnál a tojások héjának elvékonyodását okozta, ezáltal gátolva a szaporodásukat. Az évek során egyre több vád érte a DDT-t, ezek közül a rákkeltő hatás és a hormonháztartás befolyásolása által az utódok károsítása volt a két legjelentősebb – tudtuk meg. Kovács Lajos elmondta, Bruce N. Ames cáfolta a rákkeltő hatást, valamint kiderült, hogy az utódok fejlődését sem károsítja a DDT. A közvélemény vegyszerellenes hangulatának hatására azonban 1968–1984 között számos országban betiltották a szert. Dél-Afrika maláriával sújtott területein a betiltást követő négy évben majdnem meghétszereződött a maláriás megbetegedések száma. Ennek hatására 2000-ben Johannesburgban ismét engedélyezték a DDT használatát a maláriás területeken. A tanulság az, hogy az ilyen esetekben mérlegelni kell a kockázatot, a hasznot és a költséget – fogalmazta meg a szakember.

 

A következő hasonlóan vitatott szer a dioxin volt. Ezt lombhullató hatású szerként a vietnami háborúban vetette be az amerikai hadsereg. Ekkor Agent Orange név alatt futott. 1962-től 1969-ig 50000 tonnát használtak fel. A háború után a veteránok beperelték az Agent Orange gyártóját, majd peren kívül sikerült megegyezésre jutniuk. A legáltalánosabb tévhit a szerrel kapcsolatban az volt, hogy rendkívül magas a rákkeltő hatása. Ezért negyedmillió veteránt vizsgáltak meg, akik közül 27 ezret kórházba küldtek további vizsgálatokra. Öt embernek volt bőrbetegsége. A vizsgálatok kimutatták, hogy van öt olyan betegség, amely valóban kapcsolatba hozható a dioxinnal. A leggyakoribb a klórakne nevű bőrbetegség. A rák viszont nincs ezek között. A közvéleményben érzékelhető kemofóbia ebben az esetben is túl domináns nyomot hagyott. 1976-ban Sevesóban felrobbant a növényvédőszergyárban egy reaktor, aminek hatására dioxin került a levegőbe – folytatta az előadó. Harminc abortuszt végeztek el az orvosok a sevesói nőkön. A magzatok közül huszonkilenc teljesen egészséges volt, egy pedig Down-kóros. Továbbá megfertőződött klóraknéval száznyolcvan ember, de a bőrbetegség elmúlása után semmiféle maradandó probléma nem jelentkezett rajtuk. Továbbiakban tudnunk kell, hogy az ember a tűzhasználat révén bizonyos immunitást is élvez a dioxin hatásaival szemben, hiszen a fa égésekor is dioxin képződik.

 

A harmadik és egyben utolsó vizsgált szer a „B17-vitamin”, mely úgy került a köztudatba mint hatásos rákgyógyszer. Ez valójában az amigdalin nevű anyag (vagy annak származéka), mely megtalálható a természetben is, például a sárgabarack magjában. A vizsgálatok kimutatták, hogy semmiféle hatása nincs a rákos megbetegedésekre, ám egy béta-glükozidáz nevű enzim képes lebontani, ami közben a „B17-vitamin-ból” felszabadul a cianid. Tehát nem csak haszontalan, de még egyes esetekben a mérgezés esélye is fenn áll. Rengeteg kuruzsló élt a rák miatt kétségbeesett betegek hiszékenységével, és több tízmillió dollár hasznot termelve mellőzték a valódi segítséget. Még napjainkban is találhatunk az internet világában ehhez kapcsolatos weboldalakat, hirdetéseket. Kovács Lajos az előadása végén felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy hazánkban 2004 óta több mint kilencezer étrend-kiegészítő van forgalomban. A probléma a termékek kétes eredetéből fakad, valamint ezen a területen bevett szokás, hogyha gond van a termékkel, a forgalmazó cég egyszerűen eltűnik. Ezek a termékeket sajnos nem ellenőrzik szigorúan, mert nem minősülnek gyógyszernek.

 

 

Az ősmaradványok legendái és a mögöttük rejlő valóság

 

Szinte bizonyos, hogy mindenki hallott már valamiféle kétes eredetű tárgyra visszavezethető legendáról. A legismertebb ilyen történet természetesen a sárkányoké, azonban akad rengeteg más misztikus eredetű legenda, melyeknek legtöbbször az alapját különböző ősmaradványok képezik. Gulyás Sándor igyekezett a legtöbbről lerántani a leplet a második előadáson.

 

Bár már az írott történelem előtti időkből is ismerünk olyan, ember által készített eszközöket, leleteket, melyek egykori élőlények maradványait zárták magukba, az első hiteles fosszíliaábrázolás az 1557-es évre vezethető vissza. Láthatjuk, hogy az embereket régóta érdekli a múltjuk. Ebben az időben viszont a vizsgálatok helyett inkább a képzeletükre hagyatkoztak az ősmaradvány beazonosításakor. Valamint sokszor nem is a helyén kezelték ezeket a fennmaradt leleteket, hanem egy neoplatonista elgondolást követve úgy vélték, hogy bármilyen szervetlen anyagból véletlenszerűen képződhetnek kövekbe zárt élőlények. Egyes elgondolások isteni eredetű csodatevő tárgyakként a Teremtő emberek okítására szánt játékaiként értelmezték őket. Mások szerint pedig éppen hogy az ördög hozta létre ezeket, melyek a boszorkányok játékszerei – így a kutató.

 

Néhány egészen elképesztő történettel rendelkezik. Ismeretes volt egy mennykő nevű ősmaradvány, amit ördögujjnak is neveztek. Ez egy mai tintahalakhoz, kalmárokhoz hasonlító lábasfejű megkövesedett belső váza volt, amely megnyúlt ujjra vagy töltényhüvelyre, nyílhegyre emlékeztet. Erről úgy vélték, hogy a villám vesz fel ilyen formát, amikor a földbe csapódik. Az értelmezésben nem egyedülálló ez a kettős értelmezés. Létezett egy Gryphaea nevezetű kagyló a jura időszakból, melyet ördögpatának, avagy mint, ahogy a nevéből is látszik, griffmadárcsőrnek gondoltak. Továbbá létezett olyan ősmaradvány, mely átszelte a kulturális határokat, és minden tájon megalkotta a saját értelmezését. Az egyik ilyen legnevezetesebb maradvány Európában nyelvkőként, Szent Péter-nyelveként vagy máltai nyelvként vált ismertté. Ugyanez a maradvány Japánban a sintó isten Tengu fogaként ismert. Egykori, egészen óriás, több tízméteres nagyságot is elérő cápák fogairól volt itt szó. A másik egy külső vázas lábasfejű az ammonitesz háza. Az egyiptomi kultúrában Ammun Ra szarva volt, a görögöknél Nagy Sándort, Ammun fiát, illetve Zeuszt ábrázolták Ammun szarvaival. A rómaiaknál Jupiter szarvát jelentette. Továbbá, ha ez a csiga alakú lelet sárgás, arany színű volt, úgy gondolták, hogy a párna alá helyezve megadja a jövőbelátás képességét az álmon keresztül. Angliában kígyókőként vált ismertté, és a Whitby apátság alapítójának, Szent Helgának a legendája is erre épült. Sir Walter Scott Marmion című epikus költeményében ennek a legendának országnyi népszerűséget adott. Továbbá Kínában, Indiában, Észak-Amerikában, sőt a maja kultúrában is megjelent. Az építészet is felhasználta, és az oszlopfőkön jelenítette meg ez az összetéveszthetetlen csigaformát már a18. században. A történelem során előfordult, hogy egyszerű tengeri sünök megkövesedett vázát is tündérkenyérként értelmezték – sorolta az érdekességeket Gulyás Sándor.

 

Végezetül magyar kötődésű legendákat ismerhettük meg. A sárkányok legendájának első írásos emléke egy 1488-as jelentés, mely szerint Erdélyben sok barlangban lehet találni elhalt sárkányok maradványait. Ezen történet köré továbbá rengeteg kiegészítő is járult. Létezett sárkányfű vagy éppen sárkányvér, melyeknek sokrétű volt a felhasználása, és a hiszékeny emberek előszeretettel vásárolták őket. Ezek a leletek, amiket Erdélyben találtak, természetesen nem sárkányokhoz kötődtek, hanem egy a jégkorban élt barlangi medve megkövesedett csontjai voltak. A következő ide sorolható legenda Szent László pénze, mely egy egysejtű fennmaradt ősmaradványa. Az is kiderült, hogy a balatoni kecskeköröm vagy menyasszonyi főkötő egy puhatestű kagylónak a maradványa, ami a Pannon-tengerből származott.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.