SZTE Info

Zöld út az Erasmus+ programnak

Az Európai Parlament november 19-én jóváhagyta a jövő év januárjában induló új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

November 19-én jóváhagyták az Erasmus+ programot, amely a képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését tűzte ki céljául. A 14,7 milliárd eurós költségvetés program révén több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányokhoz, képzéshez, munkavállaláshoz vagy önkéntes munkához. Az Erasmus+ támogatja továbbá a tanárokat és a szakoktatókat, a fiatal munkavállalókat, valamint az egyetemek, középiskolák, iskolák, vállalatok és nonprofit szervezetek partnerségi programjait is.

– Örömteli hír, hogy az Európai Parlament elfogadta az Erasmus+ programot, és büszke vagyok rá, hogy 40 százalékkal sikerült növelni a költségvetést a jelenleg futó programokhoz képest. Az EU ezzel bizonyította, hogy elkötelezetten támogatja az oktatás és képzés ügyét – jelentette ki Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos.

 

Az Erasmus+ számokban:

 

· 2 millió felsőoktatási hallgató tanulhat vagy vehet részt továbbképzésen külföldön, ebből 450 000 gyakornokként;

· 650 000 szakipari tanuló és gyakornok részesülhet oktatási, képzési vagy munkalehetőséget kínáló ösztöndíjban;

· 800 000 tanár, felsőoktatási oktató, szakoktató, oktatási szakember és fiatal munkavállaló taníthat, illetve oktathat külföldön;

· 200 000 mesterképzésben résztvevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el;

· több mint 500 000 fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban;

· több mint 25 000 felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való részvételhez, melynek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik;

· 125 000 iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 000 „stratégiai partnerség” megalapításához, melyek a tapasztalatcserét és az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják;

· 3 500 oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozó szellem előmozdítására;

· 600 sporttal kapcsolatos partnerség – például európai nonprofit esemény – részesülhet támogatásban.

 

A program hátteréről, jövőjéről és arról, hogy kik élvezhetik az Erasmus+ előnyeit, a következő linken lehet olvasni:

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.