SZTE Info

Állati eredetű gyógyszerek és fogszuvasodás a Science Café estjén

Egy-egy gyógyszerész-, illetve fogorvos-tudományi előadással folytatódott az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozata.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Science Café október 17-i estjén két téma került terítékre. Az elsőt az „Egyszarvú, kőrisbogár, gyíknyál – állati eredetű gyógyszerek régen és most” a másodikat pedig „A vércsoportunktól is függhet, hogy hány szuvas fogunk lesz?” címmel hallgathatta meg az Informatórium érdeklődő közönsége.

 

Nem csak méreg a viperaméreg

Elsőként Kiss Tivadar, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet doktoranduszhallgatója az állati eredetű gyógyszerek felhasználásáról, eredetéről és az aktuálisan folyó kutatási perspektívákról beszélt. Mint elárulta, az emberek az idők során a gyógyulásuk érdekében a környezetünkben található anyagokat módszeresen kipróbálták. Kiss Tivadar frappánsan megjegyezte, hogy néha nemcsak az utolsó fűszálba, de a gyík farkába is próbálunk kapaszkodni. Az élőlények orvosi felhasználhatósága általában az anyagcsere-folyamatuk során keletkező vegyületekben rejlik. Napjaink gyógyszeripara is szívesen használ természetes vegyületeket. Erre jó példa, hogy az új rákellenes gyógyszerek kétharmada alapul az ilyen összetevőkön – tudtuk meg.

 

A továbbiakban az állati eredetű drogokra fókuszált az előadó. A doktoranduszhallgató megjegyezte, hogy a drogok alatt azokat a növényi vagy állati részeket, termékeket értjük, melyeket gyógyításra vagy a betegségek megelőzésére alkalmazunk. Ezeket az anyagokat általában a tradicionális vagy a távol-keleti gyógyászatban használják. Az 1871-ben kiadott I. Magyar Gyógyszerkönyv tizenegy állatfajt jegyzett, amelyeket valamilyen módon bevontak a gyógyításba, ezzel szemben a kínai orvostudományban ez a szám eléri a hetvenhatot.

 

Az előadás következő részében a gyógymódok eredetéről, valamint néhány mitológiai drogról esett szó. Természetesen az utóbbi csoportban sorolandó az egyszarvú szarva. A régi időkben rengeteg kedvező hatást tulajdonítottak ennek a mitikus csontnak. Gyulladáscsökkentő, izzasztó, görcsoldó hatásán túl még a mérgezések ellen is alkalmazták. Valójában ilyen állatok – mint tudjuk – nem léteztek, a földből előásott mamut- és elefántagyarról, -fogakról hitték azt, hogy az említett mesebeli lények szarva. Egy másik, hasonlóan érdekes anyag múltbeli felhasználásáról is szó esett: a múmiaporról. Ez a történelem számos időszakában játszott meghatározó szerepet a gyógyászatban. Ezt az anyagot bőrbajokra, epilepsziára, valamint migrén kezelésére alkalmazták. A hozzá kapcsolódó tudományos hit azonban – derült ki – egy félrefordításból eredeztethető. Ugyanis az arab nyelvben a múmia és a bitumen kifejezésre a mumijab szót alkalmazták, hiszen a mumifikálásnál, valamint a gyógyászatban is használtak bitument. Ezt az arab szót olaszra már múmiaként fordították, és innentől kezdve futott fel a múmiapor pályája az orvoslásban.

 

Ezután olyan állati eredetű anyagokat mutatott be Kiss Tivadar, melyek már valóban léteznek, és hatásuk is igazolt. Ilyen például a kőrisbogár, amely kantaridint használ védekező toxinnak: a szer tulajdonságai közé sorolandó, hogy erekciót okoz a férfiaknál, de könnyű túladagolni, ami különböző kellemetlen mellékhatásokhoz vezet. Meg kell még említeni a halolajat, mely rengeteg pozitív hatással bír, illetve a házi méhet, melynek mézét köhögéscsillapító és antibakteriális hatása miatt fogyasztjuk előszeretettel.

 

A továbbiakban olyan állati eredetű gyógyszerekről esett szó, melyeket az orvostudomány szintetizálás után használ fel. Ez azt jelenti, hogy megkeresik az adott anyagban azt a molekulát, amely a gyógyászatban fel lehet használni, és a továbbiakban szintetikus módon állítják elő gyógyszerként. Erre jó példa a brazil vipera mérge, melyből vérnyomáscsökkentő hatású gyógyszert gyártanak. A mexikói viperagyík nyálszerű méregváladékából egy olyan peptidet nyertek ki, amely csak glükóz jelenlétében stimulálja az inzulinelválasztást.

 

Az előadás végén Kiss Tivadar felhívta a figyelmet az állati drogok alkalmazásának hátrányaira is. A drogok baktérium- és vírusmentesítése sok esetben nehezen oldható meg, ez a kockázat viszont nem engedhető meg a gyógyításban. A veszélyeztetett állatok ilyen célból való leölése pedig törvénybe ütközik: az orrszarvút például szarvának vágyfokozó hatása miatt vadásszák. Szó esett az állati drogok jövőbeli perspektívájáról. Az SZTE GYTK PhD-hallgatója elmondta, a tengerekben élő állatok gyógyhatásáról nincs sok információja az orvostudománynak, így ezen a területen még komoly áttörések várhatóak.

 

Még a csoki is védi a fogakat

Az est második előadásán Kárpáti Krisztina, az SZTE Fogorvostudományi Fogászati és Szájsebészeti Klinika Fogpótlástani Tanszékének tanársegédje arra a kérdésre keresett választ, vajon a vércsoportunktól is függhet-e, hogy hány szuvas fogunk lesz. Az informatív prezentációs számos, a szájhigiéniával kapcsolatos problémát járt körül. Elsőként szó esett magáról a fogszuvasodásról. A szakember segítségével elvetettük azt a tévhitet, miszerint a fogakat valamiféle férgek rágcsálják belülről. Kiderült, hogy a fogak károsodását a rajtuk maradó lepedék, plakk baktériumok általi metabolizmusa és az abból képződő savas kémhatású végtermék okozza. Ettől függetlenül a fogszuvasodás egy multikauzális hátterű folyamat, tehát kialakulásában nagyon sok egyéb tényező is szerepet játszik.

 

Az előadó kiemelte, hogy a megelőzésre célszerű a legtöbb energiát fordítani, mert a fogszuvasodási folyamat sokszor már visszafordíthatatlan. Ügyelnünk kell a szájhigiéniára, a plakk mennyiségének a csökkentésére, az egészséges táplálkozásra, a fluorid megfelelő adagolására, valamint a rendszeresen el kell járnunk a fogorvoshoz ellenőrzésre. Kárpáti Krisztina magáról a fogmosási technikákról és az ehhez használatos eszközökről is beszélt. Elmondta, a mindennapos fogmosás mellett szükséges a fogselyem, nyelvkaparó, valamint a fogköztisztító eszközök alkalmazása. Erre azért van szükség, mert sok esetben a fogkefe nem tudja eltávolítani a plakkot a fogak közül. Továbbá kiderült, hogy az édességek közül a fogakra a legártalmatlanabb a csokoládé, mert zsírszerű anyaggal vonja be a fogat, amely valamelyes védelmet biztosít.

 

A fluorid adagolása viszont kényes kérdés. Nagy mennyiségben toxikus hatása van. Az fogorvostudomány sokat foglalkozott ezzel az anyaggal, a fogakra gyakorolt hatásaival. A kutatások kiderítették, hogy ha megfelelő időben, megfelelő ideig és megfelelő mennyiségben adagolják, akkor jó hatást érhetünk el a fogzománc megerősítésében. A tanársegéd azt is elmondta, hogy felnőttkorban már elegendő, ha rendszeresen mossuk a fogunkat, hiszen a fogkrémek 99 százaléka felnőttek számára elegendő mennyiségű fluoridot tartalmaz.

 

A nyálról és annak hatásairól Kárpáti Krisztina elárulta, hogy rendkívül nagy szerepe van a nyálunknak a szájüreg egészséges állapotának megőrzésében. Például az ételek elfogyasztása után kialakuló savas vegyhatást a nyál semlegesíti azáltal, hogy felhígítja a képződő bakteriális termékeket. Tehát nem a reklámokból jól ismert rágók állítják vissza a száj PH-értékét, hanem a rágás közben termelődő nyál mosó hatása és puffer kapacitása.

 

Az előadás utolsó felében a címben is említett kérdés került terítékre. Kárpáti Krisztina egy kísérletet ismertetett, melyben arra kerestek választ, hogy a vércsoportoknak közük lehet-e a fogszuvasodás előfordulási gyakoriságához. 130 főn végeztek nyálmintavételt a 6-18 éves korosztályból. Az emberek 80 százaléka alkalmas arra, hogy a nyálukból kimutassák a vércsoportjuk milyenségét a nyálukban megjelenő antigének alapján. Ezt a réteget nevezzük szekretorosnak. A kutatás során a nyálmintavétel mellett a plakk mennyiségét is ellenőrizték. A vizsgálat kimutatta, hogy a szekretorosok esetében kisebb a fogszuvasodás esélye, tehát ezeknek az antigéneknek védő hatásuk van a fogszuvasodás kialakulásával szemben. Ennek a kísérletnek a jövőre nézve rendkívüli hatásai lehetnek, hiszen a fogorvosok meg tudják mondani minden páciensnek személyre szabottan, hogy mire kell vigyáznia, és hányszor, milyen rendszerességgel kell ellenőriztetnie a fogai állapotát.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.