SZTE Info

Fél évszázados az SZTE Semmelweis Kollégium

Ötven évvel ezelőtti megalapítása adott apropót az SZTE Semmelweis Kollégiumban rendezett ünnepi ülésnek. Október 29-én az intézmény régi és új diákjait is az eseményre várták.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Semmelweis_Koll.– Kollégiumunk 50 éves fennállásra tekint vissza, történetében az egyik meghatározó dátum 2000. január elseje, minek után a GYTK 204 ágyas kari kollégiumaként működik, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladata a gyógyszerészhallgatók elhelyezésének biztosítása, továbbá a tanulmányaik sikeres folytatásához a feltételek megteremtése – mondta Násztorné Halász Mariann. A Semmelweis Kollégium igazgatójától megtudtuk: az intézmény igyekszik a közösségformálás színterévé is válni, a lehető legtöbb módon segíteni a hallgatók összetartását, együttműködését. Emellett feladatukként tűzték ki az oktatási és tudományos célok szolgálatát is. Ezt biztosítja a szakkollégium létrehozása.

 

Összetartja a közösséget

A kollégium szervesen integrálódott a kar oktatási, tudományos tevékenységébe: szállást biztosítanak az ide érkező vendégoktatóknak, kutatóknak, csereprogram keretében itt tanuló hallgatóknak. Az igazgatónő kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer átalakításával, a kreditrendszer bevezetésével, évfolyamok, csoportok megszűnésével minimális lett az oktatás közösségszervező funkciója. A kollégium mostanra olyan szervezőerő lett, amely biztosítja a hallgatók kohézióját, teret ad a közösségi értékeknek, biztosíthatja az egyetemisták szakmai fejlődését, fokozza tudományos érdeklődésüket. Násztorné Halász Mariann a jövőre vonatkozóan elmondta: a kar hosszú távú tervében szerepel a kollégium épületének felújítása. Oktatási helyiségeket, szemináriumi szobákat szeretnének kialakítani.

 

Az ünnepi ülésen Hohmann Judit, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja az fontosnak nevezte a kari kollégiumok fennmaradását, hiszen ezek fontos közösségformáló szerepet töltenek be. Az SZTE ÁOK Apáthy és Jancsó Kollégiumok igazgatója, Révész Gábor az értelmiségi szocializáció legfontosabb eszközeként mutatta be a felsőoktatási kollégiumokat, melyeknek minden korszakban igazodniuk kell a világ változásaihoz.

 

Pályázat régi és új lakóknak, egyetemi dolgozóknak

A kollégium megnyitásának ötvenedik évfordulójára pályázatot hirdetett a SZOTE Öregdiák Szövetség. A felhívásra szép számmal érkeztek pályaművek az ország minden tájáról jelenlegi hallgatóktól, egykori kollégistáktól és egyetemi dolgozóktól – tudtuk meg Végh Mihálytól, a szövetség elnökétől. A pályázaton első helyezett lett Stettler Mihály igazságügyi orvosszakértő és üzemorvos, míg a hallhatók közül Zöld Orsolya harmadéves gyógyszerészhallgató gyakornok munkáját értékelték a legjobbnak. Második lett Orosz Márta, a nyíregyházi megyei kórház higiénikus főorvosa, Bedéné Balogh Róza gyógyszerész, Filinger Zsófia Klára másodéves SZTE-s hallgató, illetve Bereczky Zsolt Botond, aki az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ápolás és betegellátás alapszakán tanul. Harmadik helyezést ért el Sárközi András negyedéves gyógyszerészhallgató.

 

Díjnyertes részletek

kollegistak_Részlet Stettler Mihály pályázatából: „Azon boldog fiatalok közé tartoztam, akik 50 évvel ezelőtt, 1963 őszén gólyaként beköltöztem a Semmelweis Kollégiumba. A frissen elkészült épület vidám színeivel már külsőleg is megragadta az ember tekintetét. Az épület akkor került átadásra, mi voltunk az első lakók.” .... „A szobák és emeletek kollektívája hamar összekovácsolódott. Ezt segítették a különböző sportrendezvények, illetve a táncos összejövetelek. Minden kollégium életéhez tartozó zenés-táncos összejövetelek a Semmelweis Kollégiumban – kezdő intézmény lévén – békésen zajlottak. (Nem volt jellemző a Jancsó-bulikon hagyományosan kialakult és elvárt orvos-jogász összecsapás.) A zenés közös rendezvényeknek fő előnye az volt, hogy az emeleten lakó leánykollégistákkal szorosabb kapcsolat alakulhatott ki – ez értendő szóbeli és somaticus értelemben is –. Ilyen rendezvények alkalmával a szigorú szeparáció szabályai nem érvényesültek, az életünket és erkölcsünket felügyelők is lazábban vették feladatukat.”

 

Részlet Zöld Orsolya írásából: „A szintfőzések – diákbizottságos pénzből nyerve megvalósulást – is a híres-nevezetes Szemi-koleszos életérzés szerves részei. Ennek keretében minden szint főzhet, amit a kedves lakók éppen előre megszavaztak. (Ebből is látszik, hogy nálunk működik a demokrácia!) Amellett, hogy általában finom alkotások szoktak születni (amikor pedig éppen nem, az nem kudarc, hanem szándékosan mutatott elrettentő példa: miért is ne főzz másnaposan); remek alkalmak ezek egymás jobb megismerésére is. A közös konyhai ügyködés során jobban összecsiszolódunk, és persze rengeteget beszélgetünk s nevetünk.” ....”Rendszeresen tartunk például moziesteket. Ez úgy működik, hogy a tervezett időpont előtt egy héttel kihirdetik az ötleteket, és mi szavazzuk meg, hogy melyiket szeretnénk megnézni. A filmet kivetítőn nézzük a Medicában, hozzá ingyen jár a popcorn – ha már mozi, legyen igazi! A fokozott nátriumbevitel miatt fellépő akut folyadékhiány se aggasszon senkit: 100 forintért kap rá orvosságot, vagyis egy liter kólát. Amúgy erre a programra – sőt, valójában az összes többire is – bárki, tehát külsősök is nyugodtan jöhetnek.” ... „Kompromisszumokkal jár a koleszos lét? Igen. Na de mi nem az életben? És egy alapos számvetés után látszik: megéri. Mert sokkal több jót ad ez az életforma, mint mondjuk egy albérlet – és itt messze nem csak a költségekre gondolok. Aki egyetemista, annak egyet biztosan nem kell magyarázni: olykor az ember bizony a haját tépné a túlméretezett tananyag és a nem mindig egészen igazságos számonkérések útvesztőjében. És mindezt lényegesen könnyebb elviselni, ha sorstársakkal él együtt az ember; akik segítik, vele sírnak, ha kell – és persze mindig tudnak mosolyt is csalni a megfáradt diákarcra…”

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.