SZTE Info

Fél évszázados az SZTE Semmelweis Kollégium

Ötven évvel ezelőtti megalapítása adott apropót az SZTE Semmelweis Kollégiumban rendezett ünnepi ülésnek. Október 29-én az intézmény régi és új diákjait is az eseményre várták.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Semmelweis_Koll.– Kollégiumunk 50 éves fennállásra tekint vissza, történetében az egyik meghatározó dátum 2000. január elseje, minek után a GYTK 204 ágyas kari kollégiumaként működik, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladata a gyógyszerészhallgatók elhelyezésének biztosítása, továbbá a tanulmányaik sikeres folytatásához a feltételek megteremtése – mondta Násztorné Halász Mariann. A Semmelweis Kollégium igazgatójától megtudtuk: az intézmény igyekszik a közösségformálás színterévé is válni, a lehető legtöbb módon segíteni a hallgatók összetartását, együttműködését. Emellett feladatukként tűzték ki az oktatási és tudományos célok szolgálatát is. Ezt biztosítja a szakkollégium létrehozása.

 

Összetartja a közösséget

A kollégium szervesen integrálódott a kar oktatási, tudományos tevékenységébe: szállást biztosítanak az ide érkező vendégoktatóknak, kutatóknak, csereprogram keretében itt tanuló hallgatóknak. Az igazgatónő kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer átalakításával, a kreditrendszer bevezetésével, évfolyamok, csoportok megszűnésével minimális lett az oktatás közösségszervező funkciója. A kollégium mostanra olyan szervezőerő lett, amely biztosítja a hallgatók kohézióját, teret ad a közösségi értékeknek, biztosíthatja az egyetemisták szakmai fejlődését, fokozza tudományos érdeklődésüket. Násztorné Halász Mariann a jövőre vonatkozóan elmondta: a kar hosszú távú tervében szerepel a kollégium épületének felújítása. Oktatási helyiségeket, szemináriumi szobákat szeretnének kialakítani.

 

Az ünnepi ülésen Hohmann Judit, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja az fontosnak nevezte a kari kollégiumok fennmaradását, hiszen ezek fontos közösségformáló szerepet töltenek be. Az SZTE ÁOK Apáthy és Jancsó Kollégiumok igazgatója, Révész Gábor az értelmiségi szocializáció legfontosabb eszközeként mutatta be a felsőoktatási kollégiumokat, melyeknek minden korszakban igazodniuk kell a világ változásaihoz.

 

Pályázat régi és új lakóknak, egyetemi dolgozóknak

A kollégium megnyitásának ötvenedik évfordulójára pályázatot hirdetett a SZOTE Öregdiák Szövetség. A felhívásra szép számmal érkeztek pályaművek az ország minden tájáról jelenlegi hallgatóktól, egykori kollégistáktól és egyetemi dolgozóktól – tudtuk meg Végh Mihálytól, a szövetség elnökétől. A pályázaton első helyezett lett Stettler Mihály igazságügyi orvosszakértő és üzemorvos, míg a hallhatók közül Zöld Orsolya harmadéves gyógyszerészhallgató gyakornok munkáját értékelték a legjobbnak. Második lett Orosz Márta, a nyíregyházi megyei kórház higiénikus főorvosa, Bedéné Balogh Róza gyógyszerész, Filinger Zsófia Klára másodéves SZTE-s hallgató, illetve Bereczky Zsolt Botond, aki az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ápolás és betegellátás alapszakán tanul. Harmadik helyezést ért el Sárközi András negyedéves gyógyszerészhallgató.

 

Díjnyertes részletek

kollegistak_Részlet Stettler Mihály pályázatából: „Azon boldog fiatalok közé tartoztam, akik 50 évvel ezelőtt, 1963 őszén gólyaként beköltöztem a Semmelweis Kollégiumba. A frissen elkészült épület vidám színeivel már külsőleg is megragadta az ember tekintetét. Az épület akkor került átadásra, mi voltunk az első lakók.” .... „A szobák és emeletek kollektívája hamar összekovácsolódott. Ezt segítették a különböző sportrendezvények, illetve a táncos összejövetelek. Minden kollégium életéhez tartozó zenés-táncos összejövetelek a Semmelweis Kollégiumban – kezdő intézmény lévén – békésen zajlottak. (Nem volt jellemző a Jancsó-bulikon hagyományosan kialakult és elvárt orvos-jogász összecsapás.) A zenés közös rendezvényeknek fő előnye az volt, hogy az emeleten lakó leánykollégistákkal szorosabb kapcsolat alakulhatott ki – ez értendő szóbeli és somaticus értelemben is –. Ilyen rendezvények alkalmával a szigorú szeparáció szabályai nem érvényesültek, az életünket és erkölcsünket felügyelők is lazábban vették feladatukat.”

 

Részlet Zöld Orsolya írásából: „A szintfőzések – diákbizottságos pénzből nyerve megvalósulást – is a híres-nevezetes Szemi-koleszos életérzés szerves részei. Ennek keretében minden szint főzhet, amit a kedves lakók éppen előre megszavaztak. (Ebből is látszik, hogy nálunk működik a demokrácia!) Amellett, hogy általában finom alkotások szoktak születni (amikor pedig éppen nem, az nem kudarc, hanem szándékosan mutatott elrettentő példa: miért is ne főzz másnaposan); remek alkalmak ezek egymás jobb megismerésére is. A közös konyhai ügyködés során jobban összecsiszolódunk, és persze rengeteget beszélgetünk s nevetünk.” ....”Rendszeresen tartunk például moziesteket. Ez úgy működik, hogy a tervezett időpont előtt egy héttel kihirdetik az ötleteket, és mi szavazzuk meg, hogy melyiket szeretnénk megnézni. A filmet kivetítőn nézzük a Medicában, hozzá ingyen jár a popcorn – ha már mozi, legyen igazi! A fokozott nátriumbevitel miatt fellépő akut folyadékhiány se aggasszon senkit: 100 forintért kap rá orvosságot, vagyis egy liter kólát. Amúgy erre a programra – sőt, valójában az összes többire is – bárki, tehát külsősök is nyugodtan jöhetnek.” ... „Kompromisszumokkal jár a koleszos lét? Igen. Na de mi nem az életben? És egy alapos számvetés után látszik: megéri. Mert sokkal több jót ad ez az életforma, mint mondjuk egy albérlet – és itt messze nem csak a költségekre gondolok. Aki egyetemista, annak egyet biztosan nem kell magyarázni: olykor az ember bizony a haját tépné a túlméretezett tananyag és a nem mindig egészen igazságos számonkérések útvesztőjében. És mindezt lényegesen könnyebb elviselni, ha sorstársakkal él együtt az ember; akik segítik, vele sírnak, ha kell – és persze mindig tudnak mosolyt is csalni a megfáradt diákarcra…”

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.