SZTE Info

Formabontó konferenciát tartottak az orvoslás információtörténetéről

A 2011-ben alakult Szegedi Információtörténeti Műhely második műhelykonferenciáján tizenkét előadás hangzott el az orvostörténet és az információtörténet metszéspontjait keresve.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_0325A történettudomány információs folyamatokat középpontba állító irányzatának, az információtörténelemnek erős szegedi iskolája formálódik 2011 óta, amikor is a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.1.B-09/1 Kutatóegyetemi Kiválósági Központ programja információs társadalom alprogramjának keretében megalakult a Szegedi Információtörténeti Műhely, amely több sikeres szakmai rendezvény mellett az Aetas című folyóirat 2012/4-es információtörténeti tematikus számának összeállításában is jeleskedett.

 

Az információépítészet kérdéseit középpontba állító 2012 tavaszi műhely-konferencia után idén az egyik legősibb mesterséggel foglalkozó önálló történeti diszciplínával, az orvostörténelemmel közös lehetséges területeket és témaköröket vizsgálták szegedi, budapesti és egri kutatók. A Szent-Györgyi Albert Agora Informatóriuma adott otthont október 3-án a fórumnak, mely ebben a tárgykörben a világ első szakmai rendezvényének számított. Az eseményt Réthelyi Miklós orvosprofesszor, a magyar UNESCO-bizottság elnöke nyitotta meg. (Az orvoslás valóban nagyon korán vált önálló történettudományi területté: épp az egyik előadásból tudhattuk meg, hogy a világon az első professzúrára kifejezetten orvostörténeti profillal 1836-ban, éppen Magyarországon, a Pesti Tudományegyetemen került sor: a 32 éves Schoepf-Merei Ágoston rendkívüli tanárrá való kinevezésével.)

 

IMG_0344A konferencia számos érdekes előadása közül kiemelkedett Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatójának nagy ívű áttekintése arról, milyen ismeretelméleti erőtérben alakultak ki és fejlődtek az orvostörténeti gyűjtemények. Krász Lilla (ELTE BTK) a 18. század utolsó harmadában intézményesedő egészségügyi adattermelés sajátosságait mutatta be, Forrai Judit (SOTE) a nemi betegségekre vonatkozó tudás történeti útját tekintette át. Hunyadi Zsolt (SZTE BTK) számos mítoszt oszlatott el a muszlim orvosi ismeretek átvételének jelentőségéről a keresztes hadjáratok idején, illetve az „ispotályok” téves azonosításáról kórházként. Verók Attila (Eszterházy Károly Főiskola) egy erdélyi szász orvos hagyatékából származó, újonnan előkerült szenzációs orvosi könyvjegyzéket mutatott be, a legnagyobbat, amelyet a 17-18. század fordulójáról ismerünk.

 

Az SZTE tehetséges történész PhD-hallgatói (Rábai Krisztina, Maléth Ágnes, Bartha Annamária) az orvosi levelezés (részben középkori távorvoslásnak és távgyógyításnak minősíthető) emlékeiről, a pestis sújtotta Avignonról szóló szemtanúi tudósításról meséltek, illetve a Károly Róbert egészségére vonatkozó szórványadatok felhasználásával próbálták rekonstruálni nemcsak a király betegségtörténetét, hanem az arról szóló hírek szerepét is az információáramlásban. Az orvosi-egészségügyi ismeretek terjesztésének újkorban felértékelődő gyakorlatáról két előadás hangzott el. Hegyi Ádám (SZTE BTK) a külföldön (esetünkben: Bázelben) a 18. században készült disszertációk a hazai orvostársadalom ismereteinek alakításában játszott szerepéről beszélt, Bozó Bence Péter (ELTE BTK) az ivóvíz védelmének megjelenését elemezte a dualizmuskori egészség- és járványügyi ismeretterjesztő kiadványokban.

 

A hasonló szakmai találkozókon általában kevés idő jut arra, hogy az eredményeket és a nyitva maradt kérdéseket alaposan meg lehessen tárgyalni, de ezúttal bőven akadt idő arra, hogy a szekciók végén élénk eszmecserére kerülhessen sor. A műhelymunka minden bizonnyal folytatódik: az előadások szöveges változatai várhatóan önálló tanulmánykötetben jelennek meg.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.