SZTE Info

Formabontó konferenciát tartottak az orvoslás információtörténetéről

A 2011-ben alakult Szegedi Információtörténeti Műhely második műhelykonferenciáján tizenkét előadás hangzott el az orvostörténet és az információtörténet metszéspontjait keresve.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_0325A történettudomány információs folyamatokat középpontba állító irányzatának, az információtörténelemnek erős szegedi iskolája formálódik 2011 óta, amikor is a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP-4.2.1.B-09/1 Kutatóegyetemi Kiválósági Központ programja információs társadalom alprogramjának keretében megalakult a Szegedi Információtörténeti Műhely, amely több sikeres szakmai rendezvény mellett az Aetas című folyóirat 2012/4-es információtörténeti tematikus számának összeállításában is jeleskedett.

 

Az információépítészet kérdéseit középpontba állító 2012 tavaszi műhely-konferencia után idén az egyik legősibb mesterséggel foglalkozó önálló történeti diszciplínával, az orvostörténelemmel közös lehetséges területeket és témaköröket vizsgálták szegedi, budapesti és egri kutatók. A Szent-Györgyi Albert Agora Informatóriuma adott otthont október 3-án a fórumnak, mely ebben a tárgykörben a világ első szakmai rendezvényének számított. Az eseményt Réthelyi Miklós orvosprofesszor, a magyar UNESCO-bizottság elnöke nyitotta meg. (Az orvoslás valóban nagyon korán vált önálló történettudományi területté: épp az egyik előadásból tudhattuk meg, hogy a világon az első professzúrára kifejezetten orvostörténeti profillal 1836-ban, éppen Magyarországon, a Pesti Tudományegyetemen került sor: a 32 éves Schoepf-Merei Ágoston rendkívüli tanárrá való kinevezésével.)

 

IMG_0344A konferencia számos érdekes előadása közül kiemelkedett Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatójának nagy ívű áttekintése arról, milyen ismeretelméleti erőtérben alakultak ki és fejlődtek az orvostörténeti gyűjtemények. Krász Lilla (ELTE BTK) a 18. század utolsó harmadában intézményesedő egészségügyi adattermelés sajátosságait mutatta be, Forrai Judit (SOTE) a nemi betegségekre vonatkozó tudás történeti útját tekintette át. Hunyadi Zsolt (SZTE BTK) számos mítoszt oszlatott el a muszlim orvosi ismeretek átvételének jelentőségéről a keresztes hadjáratok idején, illetve az „ispotályok” téves azonosításáról kórházként. Verók Attila (Eszterházy Károly Főiskola) egy erdélyi szász orvos hagyatékából származó, újonnan előkerült szenzációs orvosi könyvjegyzéket mutatott be, a legnagyobbat, amelyet a 17-18. század fordulójáról ismerünk.

 

Az SZTE tehetséges történész PhD-hallgatói (Rábai Krisztina, Maléth Ágnes, Bartha Annamária) az orvosi levelezés (részben középkori távorvoslásnak és távgyógyításnak minősíthető) emlékeiről, a pestis sújtotta Avignonról szóló szemtanúi tudósításról meséltek, illetve a Károly Róbert egészségére vonatkozó szórványadatok felhasználásával próbálták rekonstruálni nemcsak a király betegségtörténetét, hanem az arról szóló hírek szerepét is az információáramlásban. Az orvosi-egészségügyi ismeretek terjesztésének újkorban felértékelődő gyakorlatáról két előadás hangzott el. Hegyi Ádám (SZTE BTK) a külföldön (esetünkben: Bázelben) a 18. században készült disszertációk a hazai orvostársadalom ismereteinek alakításában játszott szerepéről beszélt, Bozó Bence Péter (ELTE BTK) az ivóvíz védelmének megjelenését elemezte a dualizmuskori egészség- és járványügyi ismeretterjesztő kiadványokban.

 

A hasonló szakmai találkozókon általában kevés idő jut arra, hogy az eredményeket és a nyitva maradt kérdéseket alaposan meg lehessen tárgyalni, de ezúttal bőven akadt idő arra, hogy a szekciók végén élénk eszmecserére kerülhessen sor. A műhelymunka minden bizonnyal folytatódik: az előadások szöveges változatai várhatóan önálló tanulmánykötetben jelennek meg.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.