SZTE Info
frankofon_kozpont_megnyito_kiemelt

Frankofón Egyetemi Központ nyílt az SZTE-n

A Frankofón Egyetemi Központ létrehozása beleillik a magyar külpolitikai koncepcióba – hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a Szegedi Tudományegyetemen, a központ megnyitóját követő sajtótájékoztatón.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Magyarországon a szegedi az első ilyen jellegű egyetemi intézmény. Ezért is különösen fontos számunkra hangsúlyozni, milyen nagy reményeket táplálunk ez iránt a centrum iránt, és a működését az SZTE a maga eszközeivel mindenképpen megpróbálja támogatni, segíteni – szögezte le Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes a szeptember 20-i sajtótájékoztatón, melyet a Frankofón Egyetemi Központ ünnepélyes tanévnyitója után tartottak a Rektori Hivatal épületében.

 

Kapu Dél-Európa felé

 

frankofon01Az esemény díszvendége volt Martonyi János külügyminiszter, aki aláhúzta, hogy a centrum megnyitása fontos a magyar külpolitika és az oktatáspolitika szempontjából is. – Magyarországon közel 20 ezer külföldi egyetemista tanul. Közismert, hogy szeretnénk ezt a számot lényegesen megnövelni. Erre vonatkozóan több elképzelésünk is van, melynek keretéhez kapcsolódik a mai esemény is – hallottuk Martonyi Jánostól, aki elmondta: hazánkban több mint két évtizede működik angol és német nyelvű egyetem. Évek óta gondolkodnak azon, hogy el kellene indítani egy francia egyetemet is vagy francia nyelvű egyetemi központot. Francia nyelvű oktatás évtizedek óta zajlik a szegedi jogi karon. Nagyon erősek itt az alapok, nem hiába itt jöhetett létre a Frankofón Egyetemi Központ, melynek életre hívása szervesen illeszkedik a kormány külpolitikai koncepciójába is. A cél ugyanis a Dél- és Dél-Kelet-Európa felé nyitás, vagyis hogy minél több egyetemista érkezzen onnan Magyarországra tanulni. – Szeged egy élettel teli, igazi magyar és európai város. A 30 ezer diák ittléte, a Szegedi Tudományegyetem minősége, státusza önmagában véve is indok arra, hogy ez a központ itt jöjjön létre – hangsúlyozta a külügyminiszter, akitől megtudtuk: a kormány 100 millió forinttal támogatta az intézmény megvalósulását. Fontosnak tartja a francia elemet kulturálisan, tudományosan és az oktatásban is erősíteni Magyarországon. Mindemellett a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlesztése is fontos. A hasonló központok ebből a szempontból is nagyon hasznosak.

 

Az SZTE-n végzett a francia nyelv nagykövete

 

Magyarország frankofón kapcsolatainak erősítésében nyújt majd segítséget, vagyis a francia nyelv nagyköveteként működik Magyarországon Veresné Novák Katalin frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos, a Szegedi Tudományegyetem korábbi hallgatója. – Feladatom elősegíteni, hogy minél több diák válassza a francia nyelvet idegen nyelvként, hiszen az a tapasztalat, hogy annak ellenére, hogy a francia a harmadik leggyakrabban választott idegen nyelv az angol és a német után, sok erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy ez az érdeklődés minimum megmaradjon, de lehetőség szerint nőjön is a diákokban. Ha azt szeretnénk, hogy többen tanuljanak franciául, olyan színvonalas, versenyképes felsőfokú képzést kell elindítani Szegeden ami motiválja a diákokat – mondta Veresné Novák Katalin.

 

Karok közti falakat dönt le

 

trócsányi lászló– A Szegedi Tudományegyetem folyó frankofón munkát nemzetközileg is elismerik. Ennek köszönhető, hogy a központ megnyitásán a frankofón országok és a társegyetemek is képviseltették magukat – húzta alá Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete. Az SZTE Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének igazgatója elmondta: az intézmény a karok közti falakat fogja lebontani, hiszen összefogja majd a frankofón hallgatókat. Szellemi műhely is lesz, tudományos élettel, oktatással és közélettel. Az intézet a Dugonics tér 2. szám alatt nyílik, egyelőre egy főállású munkatárssal, később azonban nyolc-tíz fő kapcsolódik be a munkába.

 

A Frankofón Egyetemi Központ megalakításának szándékát Martonyi János külügyminiszter már tavaly október 29-én felvetette Laurent Fabius francia külügyminiszternél tett látogatásán. További impulzust adott a centrum megalakításához az a kormányhatározat, amely lehetővé tette, hogy az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi és Regionális Tanulmányi Intézetének (NRTI) keretein belül európai tanulmányok témakörben francia nyelvű mesterképzés indulhasson meg a Lille-i Politikatudományi Intézet közreműködésével.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.