SZTE Info

Innovációs estet tartottak a JATE Klubban

Pályájukról, érvényesülési lehetőségekről is beszéltek az SZTE Innovációs Klub vendégei: Tamás Gábor és Kónya Zoltán egyetemi tanárok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nyári szünet után az SZTE Innovációs Klub szeptember 30-án rendezte soron következő klubestjét a JATE Klub Nagytermében, amelynek témája a „Fiatalok érvényesülési lehetőségei a tudományban” volt. Az est meghívott vendégeit, Tamás Gábor egyetemi tanárt (SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport, Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék), valamint Kónya Zoltán egyetemi tanárt (SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) Buzás Norbert, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója és

Kapás Ferenc, a NOS-Szeged Kft. ügyvezetője kérdezte.

 

szte innovacios klubA hallgatóság megtudhatta többek között, mi motiválta a kutatókat abban, hogy ezt a pályát válasszák, melyen fiatalon szép sikereket értek el: Kónya Zoltán 42 évesen szerzett professzori címet az SZTE-n, Tamás Gábort pedig 44 évesen választották az MTA levelező tagjává. Mindketten mentoraik szerepét hangsúlyozták, valamint saját elhivatottságukat és maximalizmusukat. Tamás Gábor oxfordi kemény kezű kutatásvezetőjéről beszélt, Kónya Zoltán pedig radnótis éveiről. Első komolyabb kémiai kísérletéről is mesélt, melynek csaknem komoly következményei lettek: mivel a buszon tesztelte az általa előállított könnygázt, majdnem kirúgták a középiskolából. Az est vendégei azt is hangsúlyozták, milyen fontos, hogy a kutatók már fiatalon kiválasszák témavezetőjüket, s elkezdjék kiépíteni kutatócsapatukat. Tamás Gábornak ezt az oxfordi évek után Szegeden újra kellett kezdeni. Sokat szenvedett attól, hogy az angolszász rendszerben megszokta, hogy az alá-fölé rendeltség kevésbé érvényesül, itthon azonban annál inkább. Harcolnia kellett kutatócsoportja önállóságáért.

 

Szó esett arról is, milyen tanácsot adnának az egyetemistáknak arra vonatkozóan, hogy lehet előrejutni a ranglétrán. Kónya Zoltán egy saját gondolattal ösztönözte a fiatalokat, melyet gyermekeinek is hangsúlyoz: „Minél többet tanulsz, annál kevesebb főnököd lesz.” A magyar kutatók mobilitásáról megállapították, hogy egyre több a lehetőség a különböző ösztöndíjaknak köszönhetően. Magyarországon belül azonban korlátozott a mozgástér, az egyetemek száma miatt.

Végezetül megtudhattuk, hogy szabadidejükben mivel foglalkoznak a kutatók, akikről az is kiderült, hogy kollégiumi éveik alatt mindketten az Eötvösben laktak. Tamás Gábor azóta is előszeretettel hallgat operát, és búvárkodik. Kónya Zoltán az operát nem igazán szereti, ő háziállatait emelte ki, melyek között vannak teknősök is, valamint szenvedélyét a régi amerikai autók iránt.

 

Az est vendégei:

Tamás Gábor a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetője. A 44 éves neurobiológus már PhD-hallgatóként kimagasló eredményeket ért el Somogyi Péter oxfordi intézetében: meghatározta az egyes agykérgi idegsejttípusokat összekötő szinapszisok számát és hatását. Eredményei csúcstechnológiát képviselő élettani, morfológiai, molekuláris módszerek kombinációin alapulnak. Felfedezéseivel alapvetően megváltoztatta a magasabb kognitív funkciók kialakításért felelős agykéreg normális működéséről kialakult elképzeléseket. Megfigyelései lehetővé tették számos neurológiai kórkép (például skizofrénia, autizmus) kialakulásának jobb megértését.

 

innovácios klub Galeira
Innovációs estet tartottak a JATE Klubban - GALÉRIA

Kónya Zoltán az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási tevékenységének egyik fontos területe a nanoméretű egydimenziós és inverz egydimenziós szerkezetek szintézise, jellemzése és lehetséges alkalmazásai. Ezen a területen a legfontosabb eredményeit az egy- és többfalú szén nanocsövek előállításának és módosításának kapcsán érte el. Elsőként tisztázta a titanát nanocsövek és nanoszálak képződési mechanizmusát. Tudományos érdeklődésének másik jelentős területe a környezeti kémia. Aktívan foglalkozik a jelenleg alkalmazott ipari kémiai technológiák megújításával, illetve a szennyező anyagok ártalmatlanításával. Munkatársaival kidolgoztak és szabadalmaztattak egy eljárást a fémmegmunkálásban keletkező környezetszennyező olajos emulziók vizes és olajos fázisokra bontására.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.