SZTE Info

A járványok matematikájáról beszélgettek az Informatóriumban


Az SZTE Tehetségpont által szervezett Science Café előadás-sorozatban a szemeszter harmadik előadására került sor, ahol az SZTE Bolyai Intézet EPIDELAY kutatócsoportja járta körül a járványokkal kapcsolatos matematikai kérdéseket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az október 10-i előadás első felében Röst Gergely, a kutatócsoport vezetője tartott prezentációt arról, hogy mi köze van egymáshoz a járványoknak és a matematikának. Először egy történeti áttekintést hallhatott a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában összegyűlt közönség, ahol kiderült többek között, hogy a nagy londoni pestisjárvány (1665-1666) igen pontosan vezetett adatai szerint a járvány tombolásának csúcsán a halálos áldozatok száma a heti hatezret is meghaladta. Szűk évszázaddal később Daniel Bernoulli, akit a matematikai járványtan atyjának is nevezhetünk, matematikai eszközökkel vizsgálta, hogy himlőjárvány esetén érdemes-e alkalmaznunk az akkoriban elterjedt, de cseppet sem veszélytelen immunizálási eljárást (varioláció) annak reményében, hogy ezzel védettséget szerzünk a rendkívül magas halálozási arányú fekete himlővel szemben. Sir Ronald Ross, aki Nobel-díjat is kapott a malária terjedési mechanizmusának felfedezéséért, olyan dinamikus modellt alkotott, ami a fertőzött emberek és a maláriát terjesztő szúnyogok populációjának változását egyaránt követi.

 

A számos ijesztő és hátborzongató példa után következett az est matematikai része. Hogyan lehet megakadályozni egy járvány kitörését? Ha megakadályozni nem tudjuk, megjósolható-e, hogy hányan fognak megbetegedni, meddig fog tartani a járvány, mennyi orvosságra lesz szükség, lesz-e elegendő kórházi kapacitás? Kiket érdemes vakcinálni, és mikor? Egy egyszerű példán keresztül mutatta be Röst Gergely, hogy miért ér véget a járvány egy iskolában, annak ellenére, hogy nem fertőződött meg mindenki. Azt, hogy mennyire fertőző az adott betegség, számszerűsíteni is lehet annak megadásával, hogy egy beteg várhatóan hány másik embert fertőz meg a járvány kezdeti szakaszában. Ezt a számot alap reprodukciós számnak hívják. Ha ez egynél nagyobb, akkor terjedni kezd a betegség, míg ha egynél kisebb, akkor nem tör ki járvány. Az alap reprodukciós szám segítségével meghatározható az a kritikus immunitási arány, amit el kell érni ahhoz, hogy az adott betegség ne okozhasson járványt. Például a szezonális influenza esetén ez a szám általában 1.3 körüli, míg a nagyon fertőző kanyarónál 12-18 között van ez az érték. Ebből kiszámítható, hogy a lakosság 92-94 százalékának kell védettnek lennie, hogy létrejöjjön a közösségi immunitás, és ne törjenek ki kanyarójárványok.

 

Megismerkedtünk az úgynevezett SIR modellel is, amellyel a járványok időbeli lefutását vizsgálhatjuk. Az SIR szóban az S (susceptible) azokat jelöli, akik fogékonyak a betegségre, az I (infected) a fertőzöttek, az R (recovered) pedig a betegségből már felgyógyultakat takarja. A modell segítségével elemezni lehet, hogy melyik járványügyi stratégia a leghatásosabb az adott betegséggel szemben, legyen szó karanténról, gyógykezelésről vagy vakcinálásról.

 

Végül az aktualitásokról esett szó. A 21. század új kihívásokat tartogat az epidemiológusok számára, de új eszközöket is nyújt. Gondoljunk csak arra, hogy ma egy betegség pillanatok alatt eljuthat egyik kontinensről a másikra a modern közlekedési eszközök jóvoltából vagy arra, hogy a helytelenül alkalmazott antibiotikumok miatt sok rezisztens baktérium bukkan fel. Rendelkezünk már antivirális szerekkel, illetve hatékonyabb diagnosztikai eljárásokkal, az internet pedig számtalan érdekes lehetőséget biztosít akár járványügyi előrejelzésekre, kutatásokra is. Érdekes példa a Google flu trends, mely a járvány terjedését az influenzával kapcsolatos internetes keresések számával tudja majdnem tökéletesen követni. Az előadás további részében az SZTE Bolyai Intézetben működő nemzetközi kutatócsoport hazai és külföldi tagjai tartottak előadásokat magyar és angol nyelven a maláriáról, a kanyarójárványok és a foci-Eb kapcsolatáról, az immunrendszerünkről vagy éppen az impulzív vakcinálásról.

 

Az EPIDELAY kutatócsoport tagjai: Röst Gergely kutatócsoport-vezető, Maria Vittoria Barbarossa, Dénes Attila, Knipl Diána, Kyeongah Nah, Yukihiko Nakata, Vizi Zsolt.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.