SZTE Info

A második világháború hétköznapjairól rendeztek konferenciát Szegeden

A Magyar Történelmi Társulat idei vándorgyűlésén a mikrotörténet, a mindennapok történetének feldolgozása, forrásai kerültek a középpontba.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren 1939–1945 című kétnapos szegedi konferenciát a Magyar Történelmi Társulat idei vándorgyűlésének keretében szervezték a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottságának és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, illetve az SZTE BTK Történeti Intézetének támogatásával a SZAB-székházban október 3-án és 4-én.

 

Az esemény megnyitóján Orosz István, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta, ma már kevesen akadnak, akik átélték a második világháborút, ám a visszatekintés, az események kutatása egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezt követően Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja üdvözölte a résztvevő előadókat és a megjelent érdeklődőket.

 

tortenesz konferenciaCsernus Sándor a www.u-szeged.hu kérdésérére úgy fogalmazott, az SZTE Bölcsészettudományi Kar számára nagy büszkeség, hogy közreműködhetett az egyik legnagyobb tekintélyű szakmai civil szervezet vándorgyűlésének lebonyolításában, megszervezésében. Kiemelten fontosnak és előremutatónak tartom a kétnapos konferencia tematikáját. A történettudomány egy új irányzata, a mikrotörténet, a mindennapok története, forrásainak felkutatása és feldolgozása volt az esemény fókuszában. Ez lehet az, ami közelebb viszi a tudósokat és a laikus érdeklődőket is egy adott kor megéléséhez, megértéséhez. A második világháború történetében ráadásul számos kérdés van még, mely szakmai vitákat generál, ezeket tekintettük most át Szegeden. A bölcsészkar örömmel támogatja az ebben a témakörben és összefüggésrendszerben szerveződő konferenciákat, s hadd tegyem hozzá, ezúttal kezdeményezőként is felléptünk Pihurik Judit egyetemi adjunktus kollégánk révén – tájékoztatott a dékán.

 

Gyarmati György történész, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke a tudományos seregszemlén elmondta, sajátos módon a hadtörténet és a hátország kutatása mindmáig elválik egymástól, pedig a 20. századi fegyveres összeütközések egyik újdonsága éppen az, hogy a front betört a hátország mindennapjaiba, a háború totálissá vált és „házhoz jött”. A második világháborús magyar részvétel külső célja a revízió, a trianoni határok megváltoztatása volt, e mellett azonban volt egy belső cél is, az „őrségváltás”, a zsidóság kiszorítása gazdasági, társadalmi pozícióiból. Magyarország a második világháborúban egy belső frontot is nyitott, ahol a háború a politika folytatása volt, más eszközökkel. Miközben a külső fronton egyre súlyosabb kudarcok érték az országot, itthon célhoz ért a zsidóság ellen indított hadjárat – fejtegette a szakember. Néhány év alatt 21 zsidótörvény született, amelyek előbb tulajdonától, majd lététől is megfosztották a magyarországi zsidóság jelentős részét. A Sztójay-kormány az 1944. márciusi német megszállástól augusztus végéig eltelt öt hónapos kormányzása idején átlagosan minden második napon született egy kormány- vagy tárcarendelet a zsidókról – fűzte hozzá.

 

Szakály Sándor hadtörténész a tábori levelezőlapok tanúságait ismertetve elmondta, miután a katonák többsége paraszti sorból származó fiatal volt, a levélváltások többnyire arról szóltak, mit mikor vessen az asszony, mikor kellene aratni, mi legyen a malaccal, illetve mit spórolt meg a zsoldból az ember, mit lehet majd venni belőle. A katonai cenzúráról szólva a kutató hangsúlyozta, fontos szempont volt, hogy az esetlegesen elfogott levelekből ne tájékozódhasson az ellenség, ezért is a szállóigévé vált talányos helymegjelölés: „valahol Oroszországban”. A kutatások azonban feltárták, hogy a cenzúra sokszor azért tartott vissza leveleket, mert azok házastársi hűtlenségről árulkodtak, és a hatóságok nem akarták rombolni a front vagy a hátország morálját. A levelezőlapok tanúsága szerint nagyon lelkes közönség fogadta a frontszínházakban a fiatal Dajka Margitot, Kiss Manyit.

 

haborusszab
Történész konferencia - GALÉRIA

A kétnapos konferencián a Szegedi Tudományegyetem oktatói közül Csernus Sándor (Francia hadifoglyok Magyarországon), Pihurik Judit („Utasítás hátországba távozók számára” – feljegyzések a hadszíntérről), Kiss Gábor Ferenc (A katonai bűnügyek néhány jellegzetessége),

A. Sajti Enikő („…megszűnt a szabadság szeplőtelen fogantatása.” Várady Imre hétköznapjai a Bánátban), Karsai László (Zsidó hétköznapok Endre László alispán vármegyéjében 1938–1943), Molnár Judit (Zsidók és csendőrök a gettókban, gyűjtőtáborokban 1944-ben), Giczi Zsolt (Az evangélikus egyház szerepvállalása a magyarországi háborús propagandában) és Olasz Lajos (Frontvonal a hátországban – polgári légoltalmi szolgálat a második világháború éveiben) is előadást tartott.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *