SZTE Info

A második világháború hétköznapjairól rendeztek konferenciát Szegeden

A Magyar Történelmi Társulat idei vándorgyűlésén a mikrotörténet, a mindennapok történetének feldolgozása, forrásai kerültek a középpontba.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren 1939–1945 című kétnapos szegedi konferenciát a Magyar Történelmi Társulat idei vándorgyűlésének keretében szervezték a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottságának és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, illetve az SZTE BTK Történeti Intézetének támogatásával a SZAB-székházban október 3-án és 4-én.

 

Az esemény megnyitóján Orosz István, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta, ma már kevesen akadnak, akik átélték a második világháborút, ám a visszatekintés, az események kutatása egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezt követően Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja üdvözölte a résztvevő előadókat és a megjelent érdeklődőket.

 

tortenesz konferenciaCsernus Sándor a www.u-szeged.hu kérdésérére úgy fogalmazott, az SZTE Bölcsészettudományi Kar számára nagy büszkeség, hogy közreműködhetett az egyik legnagyobb tekintélyű szakmai civil szervezet vándorgyűlésének lebonyolításában, megszervezésében. Kiemelten fontosnak és előremutatónak tartom a kétnapos konferencia tematikáját. A történettudomány egy új irányzata, a mikrotörténet, a mindennapok története, forrásainak felkutatása és feldolgozása volt az esemény fókuszában. Ez lehet az, ami közelebb viszi a tudósokat és a laikus érdeklődőket is egy adott kor megéléséhez, megértéséhez. A második világháború történetében ráadásul számos kérdés van még, mely szakmai vitákat generál, ezeket tekintettük most át Szegeden. A bölcsészkar örömmel támogatja az ebben a témakörben és összefüggésrendszerben szerveződő konferenciákat, s hadd tegyem hozzá, ezúttal kezdeményezőként is felléptünk Pihurik Judit egyetemi adjunktus kollégánk révén – tájékoztatott a dékán.

 

Gyarmati György történész, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke a tudományos seregszemlén elmondta, sajátos módon a hadtörténet és a hátország kutatása mindmáig elválik egymástól, pedig a 20. századi fegyveres összeütközések egyik újdonsága éppen az, hogy a front betört a hátország mindennapjaiba, a háború totálissá vált és „házhoz jött”. A második világháborús magyar részvétel külső célja a revízió, a trianoni határok megváltoztatása volt, e mellett azonban volt egy belső cél is, az „őrségváltás”, a zsidóság kiszorítása gazdasági, társadalmi pozícióiból. Magyarország a második világháborúban egy belső frontot is nyitott, ahol a háború a politika folytatása volt, más eszközökkel. Miközben a külső fronton egyre súlyosabb kudarcok érték az országot, itthon célhoz ért a zsidóság ellen indított hadjárat – fejtegette a szakember. Néhány év alatt 21 zsidótörvény született, amelyek előbb tulajdonától, majd lététől is megfosztották a magyarországi zsidóság jelentős részét. A Sztójay-kormány az 1944. márciusi német megszállástól augusztus végéig eltelt öt hónapos kormányzása idején átlagosan minden második napon született egy kormány- vagy tárcarendelet a zsidókról – fűzte hozzá.

 

Szakály Sándor hadtörténész a tábori levelezőlapok tanúságait ismertetve elmondta, miután a katonák többsége paraszti sorból származó fiatal volt, a levélváltások többnyire arról szóltak, mit mikor vessen az asszony, mikor kellene aratni, mi legyen a malaccal, illetve mit spórolt meg a zsoldból az ember, mit lehet majd venni belőle. A katonai cenzúráról szólva a kutató hangsúlyozta, fontos szempont volt, hogy az esetlegesen elfogott levelekből ne tájékozódhasson az ellenség, ezért is a szállóigévé vált talányos helymegjelölés: „valahol Oroszországban”. A kutatások azonban feltárták, hogy a cenzúra sokszor azért tartott vissza leveleket, mert azok házastársi hűtlenségről árulkodtak, és a hatóságok nem akarták rombolni a front vagy a hátország morálját. A levelezőlapok tanúsága szerint nagyon lelkes közönség fogadta a frontszínházakban a fiatal Dajka Margitot, Kiss Manyit.

 

haborusszab
Történész konferencia - GALÉRIA

A kétnapos konferencián a Szegedi Tudományegyetem oktatói közül Csernus Sándor (Francia hadifoglyok Magyarországon), Pihurik Judit („Utasítás hátországba távozók számára” – feljegyzések a hadszíntérről), Kiss Gábor Ferenc (A katonai bűnügyek néhány jellegzetessége),

A. Sajti Enikő („…megszűnt a szabadság szeplőtelen fogantatása.” Várady Imre hétköznapjai a Bánátban), Karsai László (Zsidó hétköznapok Endre László alispán vármegyéjében 1938–1943), Molnár Judit (Zsidók és csendőrök a gettókban, gyűjtőtáborokban 1944-ben), Giczi Zsolt (Az evangélikus egyház szerepvállalása a magyarországi háborús propagandában) és Olasz Lajos (Frontvonal a hátországban – polgári légoltalmi szolgálat a második világháború éveiben) is előadást tartott.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.