SZTE Info

A második világháború hétköznapjairól rendeztek konferenciát Szegeden

A Magyar Történelmi Társulat idei vándorgyűlésén a mikrotörténet, a mindennapok történetének feldolgozása, forrásai kerültek a középpontba.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren 1939–1945 című kétnapos szegedi konferenciát a Magyar Történelmi Társulat idei vándorgyűlésének keretében szervezték a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottságának és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának, illetve az SZTE BTK Történeti Intézetének támogatásával a SZAB-székházban október 3-án és 4-én.

 

Az esemény megnyitóján Orosz István, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta, ma már kevesen akadnak, akik átélték a második világháborút, ám a visszatekintés, az események kutatása egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezt követően Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja üdvözölte a résztvevő előadókat és a megjelent érdeklődőket.

 

tortenesz konferenciaCsernus Sándor a www.u-szeged.hu kérdésérére úgy fogalmazott, az SZTE Bölcsészettudományi Kar számára nagy büszkeség, hogy közreműködhetett az egyik legnagyobb tekintélyű szakmai civil szervezet vándorgyűlésének lebonyolításában, megszervezésében. Kiemelten fontosnak és előremutatónak tartom a kétnapos konferencia tematikáját. A történettudomány egy új irányzata, a mikrotörténet, a mindennapok története, forrásainak felkutatása és feldolgozása volt az esemény fókuszában. Ez lehet az, ami közelebb viszi a tudósokat és a laikus érdeklődőket is egy adott kor megéléséhez, megértéséhez. A második világháború történetében ráadásul számos kérdés van még, mely szakmai vitákat generál, ezeket tekintettük most át Szegeden. A bölcsészkar örömmel támogatja az ebben a témakörben és összefüggésrendszerben szerveződő konferenciákat, s hadd tegyem hozzá, ezúttal kezdeményezőként is felléptünk Pihurik Judit egyetemi adjunktus kollégánk révén – tájékoztatott a dékán.

 

Gyarmati György történész, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke a tudományos seregszemlén elmondta, sajátos módon a hadtörténet és a hátország kutatása mindmáig elválik egymástól, pedig a 20. századi fegyveres összeütközések egyik újdonsága éppen az, hogy a front betört a hátország mindennapjaiba, a háború totálissá vált és „házhoz jött”. A második világháborús magyar részvétel külső célja a revízió, a trianoni határok megváltoztatása volt, e mellett azonban volt egy belső cél is, az „őrségváltás”, a zsidóság kiszorítása gazdasági, társadalmi pozícióiból. Magyarország a második világháborúban egy belső frontot is nyitott, ahol a háború a politika folytatása volt, más eszközökkel. Miközben a külső fronton egyre súlyosabb kudarcok érték az országot, itthon célhoz ért a zsidóság ellen indított hadjárat – fejtegette a szakember. Néhány év alatt 21 zsidótörvény született, amelyek előbb tulajdonától, majd lététől is megfosztották a magyarországi zsidóság jelentős részét. A Sztójay-kormány az 1944. márciusi német megszállástól augusztus végéig eltelt öt hónapos kormányzása idején átlagosan minden második napon született egy kormány- vagy tárcarendelet a zsidókról – fűzte hozzá.

 

Szakály Sándor hadtörténész a tábori levelezőlapok tanúságait ismertetve elmondta, miután a katonák többsége paraszti sorból származó fiatal volt, a levélváltások többnyire arról szóltak, mit mikor vessen az asszony, mikor kellene aratni, mi legyen a malaccal, illetve mit spórolt meg a zsoldból az ember, mit lehet majd venni belőle. A katonai cenzúráról szólva a kutató hangsúlyozta, fontos szempont volt, hogy az esetlegesen elfogott levelekből ne tájékozódhasson az ellenség, ezért is a szállóigévé vált talányos helymegjelölés: „valahol Oroszországban”. A kutatások azonban feltárták, hogy a cenzúra sokszor azért tartott vissza leveleket, mert azok házastársi hűtlenségről árulkodtak, és a hatóságok nem akarták rombolni a front vagy a hátország morálját. A levelezőlapok tanúsága szerint nagyon lelkes közönség fogadta a frontszínházakban a fiatal Dajka Margitot, Kiss Manyit.

 

haborusszab
Történész konferencia - GALÉRIA

A kétnapos konferencián a Szegedi Tudományegyetem oktatói közül Csernus Sándor (Francia hadifoglyok Magyarországon), Pihurik Judit („Utasítás hátországba távozók számára” – feljegyzések a hadszíntérről), Kiss Gábor Ferenc (A katonai bűnügyek néhány jellegzetessége),

A. Sajti Enikő („…megszűnt a szabadság szeplőtelen fogantatása.” Várady Imre hétköznapjai a Bánátban), Karsai László (Zsidó hétköznapok Endre László alispán vármegyéjében 1938–1943), Molnár Judit (Zsidók és csendőrök a gettókban, gyűjtőtáborokban 1944-ben), Giczi Zsolt (Az evangélikus egyház szerepvállalása a magyarországi háborús propagandában) és Olasz Lajos (Frontvonal a hátországban – polgári légoltalmi szolgálat a második világháború éveiben) is előadást tartott.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    16:00 - 17:30
    Az 'Egyetemi szerzők, kiadók, műhelyek' sorozat keretei között a kötetbemutatón a szerzőkkel, Bencsik Péterrel (SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék, egyetemi adjunktus) és Miklós Péterrel (SZTE JGYPK, főiskolai docens, az Emlékpont intézményvezetője) Marjanucz László (SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék, egyetemi docens) beszélget az Emlékpont könyvek sorozatban megjelent köteteikről.
  • február 28.
    16:00 - 17:00
    A Kínai vizuális kommunikáció előadás-sorozat része a Mai kínai reklám című program. A kínai vizuális kommunikáció a keleti kultúra több ezer éves írásával, képzőművészetével, festészetével, jelrendszerével foglalkozik az ókortól napjainkig. Az előadó: Horváth Janisz kínai kalligráfia oktató, grafikusművész.
  • február 28.
    17:15 - 18:45
    Az SZTE Konfuciusz Intézet program-sorozatában a kínai kalligráfia elméleti és gyakorlati ismertetése részeként szó esik a képírás írásjegyeinek kialakulásától kezdve a mai modern scripturális festészetének esztétikájáig számos érdekességről. Az foglalkozásokat Horváth Janisz kínai kalligráfia oktató, grafikusművész tartja.