Bezár

Hírarchívum

Osvay Károly lett az ELI-ALPS kutatási technológiai igazgatója

Osvay Károly lett az ELI-ALPS kutatási technológiai igazgatója

2013. október 10.
5 perc

Tudományos igazgatót és kutatási technológiai igazgatót választottak az ELI-ALPS projektben. 2014-re feláll a szegedi lézeres kutatóközpont tudományos menedzsmentje.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dimitris Charalambidist professzort választották az ELI-ALPS projekt tudományos, Osvay Károlyt, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi docensét pedig a szegedi intézet kutatási műszaki igazgatójává a 2013 őszén induló megvalósítási szakaszra – tudta meg a www.u-szeged.hu.

 

Dimitris Charalambidis tudományos igazgató

Dimitris Charalambidis 1975-ben és 1980-ban szerzett fizikusi diplomát a görögországi Athén, majd a németországi Freiburg egyetemén (Albert-Ludwigs University of Freiburg i. Br.), doktori címét az utóbb intézményben kapta 1987-ben. Posztdoktori ösztöndíját követően különböző pozíciókat töltött be a Kréta szigetén lévő FORTH-nál (Foundation for Research and Technology – Hellas), a görög KFKI-ban és a krétai egyetemen (UoC); 2003-tól napjainkig professzorként dolgozik az UoC fizikai osztályán, és címzetes kutatói pozícióban a FORTH-nál.

 

Tudósként és professzorként számos kutatóintézetben járt, úgy mint: Oak Ridge NL, Lawrence Livermore NL, Perdue University, Univ. of Burgundy, LOA, Max Planck Instutut für Quanten Optic, LMU, LENS és a magyar KFKI. Kutatómunkájának területei: atom-, molekuláris és optikai fizika; atom- és molekulaspektroszkópia, atomok erős mágneses térben, attoszekundumos tudomány, koherens jelenségek, koherens XUV források, ultrarövid impulzusok keltése és jellemzése, többfotonos folyamatok, a lézer és az anyag felületének kölcsönhatásai, lézer alapú anyagjellemzés. Nemzetközi kutatócsoportjával ő publikálta Heraklionban először az attoszekundumos impulzussorozatok első kísérleti megfigyelését a 90-es évek végén, illetve néhány éve ő és a csoportja végezte el az első extrém ultraibolya spektrumtartományba eső attoszekundumos pumpa-próba kísérletet. Az előbbi az attoszekundumos fényforrások első demonstrációjaként az ELI-ALPS modern fényforrásai alapját jelentették, míg az utóbbi a legmodernebb kísérleti módszerek egyike, mely új tudományos távlatokat nyit számos témában és tudományterületen.

 

Charalambidis professzor a kezdetektől fogva részt vett az ELI projektben. Az ELI nemzetközi előkészítő konzorciumában (ELI-PP) a görög részvételt koordinálta az ELI-PP igazgatóságában, valamint az úgynevezett „ELI Fehér Könyv” attoszekundumos forrásokról szóló fejezetét szerkesztette. A hazai ELI-ALPS projektben a tudományos berendezések koncepcionális tervezésétől kezdve (2012-2013) a tudományos menedzsment tagjaként a másodlagos források területéért volt felelős. Az ELI-ALPS tudományos igazgatójaként a magyar ELI-pillér lézereken alapuló kutatásait koordinálja majd. Az ő feladata lesz a létesítmény tudományos stratégiájának kialakítása, valamint a Magyarországon helyet kapott európai kutatási infrastruktúra sikerességét biztosító felhasználói közösség kialakítása. Ő alakítja ki az ELI-ALPS tudományos és tudományos alkalmazások osztályait számos kísérleti és elméleti, atto-, anyag- és orvosi tudományok területén dolgozó tudományos munkatárs felvételével. Tevékenységét szoros együttműködésben fogja végezni az ügyvezető igazgatóval és a kutatási-műszaki igazgatóval, a projekt menedzserével, valamint a másik két ELI-létesítmény tudományos menedzsmentjével.

 

Osvay Károly kutatási technológiai igazgató

Osvay Károly a szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem) végzett fizikusként 1990-ben, öt évvel később megszerezte a fizikai tudomány kandidátusa tudományos fokozatot, 2011-ben habilitált. 1996-tól egyetemi docens. 1998-tól a TeWaTi, a máig az egyetlen hazai terawatt csúcsteljesítményű lézerrendszert megvalósító kutatócsoport alapítója és vezetője. 1997–2001 és 2003–2011 között tanszékvezető-helyettes, míg 2011–2013 között Szegedi Tudományegyetem Optika és Kvantumelektronika tanszékének megbízott tanszékvezetője volt. Vendégkutatóként 1992–2008 között összesen közel nyolc évet töltött az angliai Rutherford Appleton Laboratóriumban, a svédországi Lund Egyetemen és a berlini Max Born Intézetben, ahol nagy intenztitású, rövid impulzusú lézerrendszerekkel kapcsolatos problémákon dolgozott. Számtalan hazai és nemzetközi kutatási és együttműködési projektet koordinált.

 

Kutatómunkájának főbb területei: ultrarövid lézerimpulzusok előállítása, erősítése és mérése; ultarövid impulzusok nemlineáris optikája, ultragyors spektroszkópia; lézer-anyag kölcsönhatások. Fő eredményei közt említendő az angliai kollégákkal végrehajtott első nagy intenzitású optikai parametrikus erősítés kísérleti demonstrációja, mely áttörést jelentett a nagy intentitású, rövid impulzusú lézerrendszerek technológiájában és megnyitotta az utat az ELI-hez szükséges lézerrendszerek kifejlesztése előtt, valamint a rövid impulzusok mérésével és időbeli alakformálásával kapcsolatos, a TeWaTi csoportjával folytatott munkái. Tudományos közleményeinek száma közel négyszáz, melyekre több, mint nyolcszáz független hivatkozást kapott. Szabadalmainak száma 10.

 

Osvay Károly részvétele már a kezdetektől fogva meghatározó volt a pán-európai ELI projektben. 2007–2009 között az ELI projekt előkészítési fázisában (ELI-PP) a stratégiai és oktatási kérdéseivel foglalkozó WP4A munkacsoportot vezette, majd 2008–2011 között a nemzetközi konzorcium projektmenedzsere volt. A sikeres magyar pályázást követően 2010–2012 között a hazai ELI-ALPS megvalósítását koordináló ELI-HU Nonprofit Kft. tudományos projektmenedzsere, 2012-től a tudományos munkacsoport vezetője.

 

Kutatási technológiai igazgatóként feladata a projekt implementációs szakaszának (2013-2017) szakértő szervezése és irányítása a lézerrendszerek, valamint a tudományos-műszaki eszközök és technológia beszerzésének és betelepítésének tekintetében, beleértve az ipari szereplőkkel, a nemzetközi felhasználói közönséggel és a másik két ELI-pillérrel (Románia és Csehország) való együttműködést is.

 

Az ősszel épülő ELI-ALPS tudományos menedzsmentjének átalakítása már hónapokkal ezelőtt elindult. A már megválasztott igazgatók után a tudományos osztályvezetők és csoportvezetők felvétele történik majd meg, hogy jövő év elejére felállhasson a mintegy 22 fős menedzsment. Ezzel párhuzamosan már megkezdődött a teljes kutatói személyzet toborzása. A 2016 elejére felálló 150 fős tudományos személyzetben várhatóan fele-fele arányban képviseltetik magukat a hazai és külföldi szakemberek. A junior kutatók képzése az utánpótlás biztosítására 8 hazai kutatóintézet és egyetem együttműködésében indul meg, 3 új egyetemi szakirány elindításával.

 

Az ELI-ALPS projekt

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

 

Az ELI lézeres kutatóközpont a tervek szerint 2015-re épül fel. Eddigre már elkészül a lézertechnológia beépítésének egy része is és indulhat a kutatói munka. A nemzetközi kutató és tudóscsoport munkáját segíti, hogy a lézertechnológia fejlesztése tovább folytatódik egészen 2018-ig, ezzel is megteremtve a lehetőséget a nemzetközi jelentőségű kutatási eredmények megalapozására. A nagyberuházás az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

 

Az ELI-ALPS projektet nyomon követheti a Facebookon is

 SZTEinfo



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek