SZTE Info

Szabadegyetem: Az élelmiszer-minőség és -biztonság néhány sajátos kérdéséről

A mikrobiológiai élelmiszer-biztonságról, élelmiszer-hamisításról és a génmódosított növényekről beszélt Soós József, az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézetének oktatója a Szabadegyetem – Szeged hetedik előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Soós József, aki maga is a mikrobiológia és a biotechnológia szakértője, bevezetőjében elmondta, hogy az élelmiszer-biztonság több szempontból is megközelíthető. Erre a napokban aktuális szíriai gyermekparalízis problémáját hozta fel, míg Délnyugat-Magyarországról a Q-láz megjelenését, illetve a Hepatitis A fertőzéseket. Nálunk Sabin-cseppeket használtak gyermekparalízis ellen, ami a beoltottak tartósabb védelmét jelenti, mert ebben legyengített vírusokat használnak. Finnországban elölt vírusokat tartalmazó Salk-oltás volt forgalomban, aminek hatása hamarabb lecsengett, így ott is volt járványos gyermekbénulás.

 

Az előadó rátért arra, hogy mi is az élelmiszer-biztonság feladata. Erre a kérdésre a következő válasz érkezett: garantálni, hogy az étel megfelel a fogyasztói igényeknek, emberi táplálkozásra alkalmas, és nem okoz betegséget. Ki kell tehát szűrni a különböző fizikai (például üveg- vagy fémszilánkok) és kémiai (vegyi anyagok, toxinok) veszélyeket. Soós József hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-biztonsági problémák több mint 50 százaléka mikrobiológiai eredetű. Ebbe a kategóriába olyan baktériumok, vírusok, gombák, férgek tartoznak, amelyek az élelmiszerekben előfordulhatnak, és az emberi egészségre károsak is lehetnek, ha előfordulásuk mértéke a tűrhetőt meghaladja.

 

Az ismertető után az előadó rátért néhány konkrét baktérium bemutatására. Ezek közt volt Campylobacter jejeuni és a Clostridium botolinium. Utóbbi toxinja amellett, hogy nagy karriert futott be a szépségiparban mint botox, a kolbászmérgezésért is felelős. A toxin működése, amelyet Soós József egy animáción keresztül mutatott be, izomlazulást okoz. Szerencsére jól hőkezelt húsban nem fordulhat elő. Mivel a Clostridium botulinum toxintermelő törzsei a mézben is előfordulhat, kísérleteket végeztek skandináv országokban, ami alapján arra jutottak, hogy a mézeik 8-25 százaléka tartalmazhat Clostridium botoliniumot. Idehaza a helyzet megnyugtató: a molekuláris biológiai módszerrel vizsgált mintákból egyben sem találtak toxintermelő Clostridium botulinumot, nyomokban sem. Szó esett a mikrobákra vonatkozó rendeleti szabályozásokról, mintavételi eljárásokról, megfigyelésekről, külön a kórokozókról és indikátor mikrobákról is.

 

Az előadás záró felében a növényi fajták nemesítéséről és a génmódosításról kaphatott információkat a közönség. A genetikailag módosított élelmiszer (GMO) első látszatra vonzónak tűnhet, például ellenállóbb lehet rovar- és vírustámadással szemben, de plusz hatóanyagokat is tartalmazhat. Az emberek azonban mégis idegenkednek tőle. Habár Magyarország hivatalosan GMO-mentes, ennek ellenére itt is folytak kísérletek a törvényi korlátozást megelőző időszakban. Soós József azt jósolta, hogy a jövőben az emberek rákényszerülnek majd a GMO-val kapcsolatos hozzáállás újragondolására, hiszen a GMO-alkalmazással várható gazdasági előny kényszerítő erő. Természetesen az ökológiai, egészségügyi felelősség, a szabályozás és a szabályok betartásának, a megfelelő és kötelező tájékoztatás kényszere, az ellenőrzés magas szintje részei az esetleges (majdani) alkalmazás feltételrendszerének.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.