SZTE Info

Szabadegyetem: Az élelmiszer-minőség és -biztonság néhány sajátos kérdéséről

A mikrobiológiai élelmiszer-biztonságról, élelmiszer-hamisításról és a génmódosított növényekről beszélt Soós József, az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézetének oktatója a Szabadegyetem – Szeged hetedik előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Soós József, aki maga is a mikrobiológia és a biotechnológia szakértője, bevezetőjében elmondta, hogy az élelmiszer-biztonság több szempontból is megközelíthető. Erre a napokban aktuális szíriai gyermekparalízis problémáját hozta fel, míg Délnyugat-Magyarországról a Q-láz megjelenését, illetve a Hepatitis A fertőzéseket. Nálunk Sabin-cseppeket használtak gyermekparalízis ellen, ami a beoltottak tartósabb védelmét jelenti, mert ebben legyengített vírusokat használnak. Finnországban elölt vírusokat tartalmazó Salk-oltás volt forgalomban, aminek hatása hamarabb lecsengett, így ott is volt járványos gyermekbénulás.

 

Az előadó rátért arra, hogy mi is az élelmiszer-biztonság feladata. Erre a kérdésre a következő válasz érkezett: garantálni, hogy az étel megfelel a fogyasztói igényeknek, emberi táplálkozásra alkalmas, és nem okoz betegséget. Ki kell tehát szűrni a különböző fizikai (például üveg- vagy fémszilánkok) és kémiai (vegyi anyagok, toxinok) veszélyeket. Soós József hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-biztonsági problémák több mint 50 százaléka mikrobiológiai eredetű. Ebbe a kategóriába olyan baktériumok, vírusok, gombák, férgek tartoznak, amelyek az élelmiszerekben előfordulhatnak, és az emberi egészségre károsak is lehetnek, ha előfordulásuk mértéke a tűrhetőt meghaladja.

 

Az ismertető után az előadó rátért néhány konkrét baktérium bemutatására. Ezek közt volt Campylobacter jejeuni és a Clostridium botolinium. Utóbbi toxinja amellett, hogy nagy karriert futott be a szépségiparban mint botox, a kolbászmérgezésért is felelős. A toxin működése, amelyet Soós József egy animáción keresztül mutatott be, izomlazulást okoz. Szerencsére jól hőkezelt húsban nem fordulhat elő. Mivel a Clostridium botulinum toxintermelő törzsei a mézben is előfordulhat, kísérleteket végeztek skandináv országokban, ami alapján arra jutottak, hogy a mézeik 8-25 százaléka tartalmazhat Clostridium botoliniumot. Idehaza a helyzet megnyugtató: a molekuláris biológiai módszerrel vizsgált mintákból egyben sem találtak toxintermelő Clostridium botulinumot, nyomokban sem. Szó esett a mikrobákra vonatkozó rendeleti szabályozásokról, mintavételi eljárásokról, megfigyelésekről, külön a kórokozókról és indikátor mikrobákról is.

 

Az előadás záró felében a növényi fajták nemesítéséről és a génmódosításról kaphatott információkat a közönség. A genetikailag módosított élelmiszer (GMO) első látszatra vonzónak tűnhet, például ellenállóbb lehet rovar- és vírustámadással szemben, de plusz hatóanyagokat is tartalmazhat. Az emberek azonban mégis idegenkednek tőle. Habár Magyarország hivatalosan GMO-mentes, ennek ellenére itt is folytak kísérletek a törvényi korlátozást megelőző időszakban. Soós József azt jósolta, hogy a jövőben az emberek rákényszerülnek majd a GMO-val kapcsolatos hozzáállás újragondolására, hiszen a GMO-alkalmazással várható gazdasági előny kényszerítő erő. Természetesen az ökológiai, egészségügyi felelősség, a szabályozás és a szabályok betartásának, a megfelelő és kötelező tájékoztatás kényszere, az ellenőrzés magas szintje részei az esetleges (majdani) alkalmazás feltételrendszerének.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 26.
    13:00 - 14:00
    Az SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tárgyalóterme a Klinika egykori vezetőjéről, Dr.Cserháti István Professzor Úrról kapja a nevét. Az ünnepélyes névtáblaavatóra a szervezők várják az érdeklődőket.
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés