SZTE Info

Szabadegyetem: Az élelmiszer-minőség és -biztonság néhány sajátos kérdéséről

A mikrobiológiai élelmiszer-biztonságról, élelmiszer-hamisításról és a génmódosított növényekről beszélt Soós József, az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézetének oktatója a Szabadegyetem – Szeged hetedik előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Soós József, aki maga is a mikrobiológia és a biotechnológia szakértője, bevezetőjében elmondta, hogy az élelmiszer-biztonság több szempontból is megközelíthető. Erre a napokban aktuális szíriai gyermekparalízis problémáját hozta fel, míg Délnyugat-Magyarországról a Q-láz megjelenését, illetve a Hepatitis A fertőzéseket. Nálunk Sabin-cseppeket használtak gyermekparalízis ellen, ami a beoltottak tartósabb védelmét jelenti, mert ebben legyengített vírusokat használnak. Finnországban elölt vírusokat tartalmazó Salk-oltás volt forgalomban, aminek hatása hamarabb lecsengett, így ott is volt járványos gyermekbénulás.

 

Az előadó rátért arra, hogy mi is az élelmiszer-biztonság feladata. Erre a kérdésre a következő válasz érkezett: garantálni, hogy az étel megfelel a fogyasztói igényeknek, emberi táplálkozásra alkalmas, és nem okoz betegséget. Ki kell tehát szűrni a különböző fizikai (például üveg- vagy fémszilánkok) és kémiai (vegyi anyagok, toxinok) veszélyeket. Soós József hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-biztonsági problémák több mint 50 százaléka mikrobiológiai eredetű. Ebbe a kategóriába olyan baktériumok, vírusok, gombák, férgek tartoznak, amelyek az élelmiszerekben előfordulhatnak, és az emberi egészségre károsak is lehetnek, ha előfordulásuk mértéke a tűrhetőt meghaladja.

 

Az ismertető után az előadó rátért néhány konkrét baktérium bemutatására. Ezek közt volt Campylobacter jejeuni és a Clostridium botolinium. Utóbbi toxinja amellett, hogy nagy karriert futott be a szépségiparban mint botox, a kolbászmérgezésért is felelős. A toxin működése, amelyet Soós József egy animáción keresztül mutatott be, izomlazulást okoz. Szerencsére jól hőkezelt húsban nem fordulhat elő. Mivel a Clostridium botulinum toxintermelő törzsei a mézben is előfordulhat, kísérleteket végeztek skandináv országokban, ami alapján arra jutottak, hogy a mézeik 8-25 százaléka tartalmazhat Clostridium botoliniumot. Idehaza a helyzet megnyugtató: a molekuláris biológiai módszerrel vizsgált mintákból egyben sem találtak toxintermelő Clostridium botulinumot, nyomokban sem. Szó esett a mikrobákra vonatkozó rendeleti szabályozásokról, mintavételi eljárásokról, megfigyelésekről, külön a kórokozókról és indikátor mikrobákról is.

 

Az előadás záró felében a növényi fajták nemesítéséről és a génmódosításról kaphatott információkat a közönség. A genetikailag módosított élelmiszer (GMO) első látszatra vonzónak tűnhet, például ellenállóbb lehet rovar- és vírustámadással szemben, de plusz hatóanyagokat is tartalmazhat. Az emberek azonban mégis idegenkednek tőle. Habár Magyarország hivatalosan GMO-mentes, ennek ellenére itt is folytak kísérletek a törvényi korlátozást megelőző időszakban. Soós József azt jósolta, hogy a jövőben az emberek rákényszerülnek majd a GMO-val kapcsolatos hozzáállás újragondolására, hiszen a GMO-alkalmazással várható gazdasági előny kényszerítő erő. Természetesen az ökológiai, egészségügyi felelősség, a szabályozás és a szabályok betartásának, a megfelelő és kötelező tájékoztatás kényszere, az ellenőrzés magas szintje részei az esetleges (majdani) alkalmazás feltételrendszerének.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Vajda Tamás történész (SZTE Egyetemi Levéltár) előadása: A szegedi egyetem díszdoktora: Glattfelder Gyula csanádi püspök
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    A kiállítást megnyitja Kecskés László, közreműködik Kosztándi István Liszt-díjas hegedűművész.
  • szeptember 19.
    19:00 - 20:00