SZTE Info

Szabadegyetem–Szeged: Mi a különbség a makaróni és a spagetti között?

Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék docense a nanotechnológiáról, a témában eddig elért eredményekről, valamint a szegedi kutatásokról beszélt a Szabadegyetem–Szeged október 16-i előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kukovecz Ákos már az előadás legelején leleplezte a címben felmerülő kérdést, hogy mi a különbség a makaróni és a spagetti között. A makarónit alkotó tészta csőszerű, amíg a spagettit hosszú tésztaszálak alkotják. Ezzel a hasonlattal vezette be a témát, hiszen a tésztafélék ezen tulajdonságai megfeleltethetőek a nanoszálak és a nanocsövek tulajdonságainak, de természetesen a méretük különbözik. Akkor nevezhetünk valamit nanoanyagnak, ha legalább egy irányban kisebb mint 100 nanométer. Hogy megközelítőleg érzékelhessük, mekkora az említett mérték, a docens elmondta: egy hajszál átmérője körülbelül 50 000 nanométer. Létezik, azonban egy másik definíciója is a nanoanyagnak: ha elkezdjük csökkenteni a méretét, és a tömbfázistól eltérőek lesznek az anyag tulajdonságai.

 

Feltehetjük a kérdést, hogy miért lehet hasznos a számunkra, ha valami ennyire apró. Az egyik magyarázat rendkívül kézenfekvő: ha az anyag kicsi, akkor kisebb pórusokba is befér. Emellett rendkívüli mértékben megnövelhető a felület, különösen, ha nanopórusos anyagról beszélünk. Egy átlag tárgynak a fajlagos felülete sokkal kevesebb 1 m2/g-nál, az imént említett nanopórusos anyagoké viszont 100-2000 m2/g is lehet. Többek között ezen tulajdonságok miatt fogalmaznak meg nagy elvárásokat a nanotechnológiával szemben. A fenntartható fejlődést szeretnék általa kialakítani, hiszen rengeteg energiatakarékos eljárás válik elérhetővé ezzel a technológiával. Napjainkban is rengeteg helyen alkalmazzák a nanotechnológiát. A gyógyszeriparban, a napvédő krémekben, az autók motorjaiban használatos kenőanyagokban, valamint az akkumulátorokban, mobiltelefonokban, számítógépekben, sőt még azon lufik anyagában is, melyek sokáig megtartják a bennük lévő gázt.

 

Az előadás során Kukovecz Ákos a nanotechnológia történelmét is bemutatta. Elárulta, hogy már régóta léteznek ilyen anyagok: példaként a Lycurgus-serleget említette, mely a Kr. u. 4. századból származik, és az anyagába beépült arany és ezüst nanorészecskéknek köszönhetően a színe attól függ, hogy melyik irányból éri a megvilágítás. A nanotechnológia tudományos története azonban ennél sokkal fiatalabb. 1959-ben R. Feynmann egy híres előadásában mondta ki, hogy „Alul még rengeteg hely van”. A nanotechnológia szóra viszont 1974-ig kellett várni, amikor egy japán mérnök, Norio Taniguchi használta a kifejezést. Mára már rendkívül fontos és elismert ágát képezi a tudománynak, hogy csak egy példát említsünk a közelmúlt eredményeiből, 2010-ben Andre Geim és Konstantin Novoselov fizikai Nobel-díjat kapott a grafén felfedezéséért.

 

A továbbiakban a címben is megjelenő egydimenziós nanoszerkezetekről volt szó. Először a nanoanyagok dimenzionalitásáról hallhattunk általánosságban. Tehát nulladimenziós, ha az anyag minden irányban nanoméretű, egydimenziós, ha két irányban nanoméretű és egy irányban makroméretű, ha pedig kétdimenziós a nanoanyag, akkor egy irányban nanoméretű, s két irányban makroméretű. Az egydimenziós nanoszerkezetek tulajdonságai rendkívül sokrétű felhasználást tesznek lehetővé. Ezek szemléltetésére Kukovecz Ákos néhány szemelvényt mutatott a közönségnek az eddigi tudományos sikerekből. Például ezek az anyagok rendkívül hegyesek. Sokkal hegyesebbek egy tűnél. Ez a tulajdonságuk lehetővé teszi, hogy a vízből el tudják távolítani a legkisebb olajcseppeket is. Továbbá hosszúak, és nagy a szakítószilárdságuk. Erre jó példa, hogy ezáltal az űrlift gondolata is felmerült a tudósokban. Érdekességképpen még egy Guiness-rekordot is felállítottak a nanotechnológia segítségével. A houstoni Rice Egyetem kutatói előállították a világ legfeketébb anyagát, mely a fénynek csupán 0,045 százalékát veri vissza. A védelem területén is kimagaslóak a nanotechnológia eredményei. A Juno Jupiter szondának az elektromos rendszereit is szénnanocsövek védik az elektrosztatikus feltöltődéstől. Emellett a golyóálló mellényeket is előszeretettel készítik szénnanocsövekből. Sőt, 2013 szeptemberében egy számítógépet is készítettek, ahol a szilíciumalapú félvezetőket szénnanocsövekkel helyettesítették. Igaz, ez a számítógép még csak kilohertzes órajellel dolgozik, de mindenképp figyelemreméltó eredmény a tudományos világban.

 

Az előadás végén a szegedi kutatásokról beszélt Kukovecz Ákos. Itt elsősorban szén- és titanát-nanocsövekkel, valamint titanát- és fémnanoszálakkal foglalkoznak. Vizsgálják ezek képződési mechanizmusát, átalakítását és alkalmazási lehetőségeit is.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.