SZTE Info
szent_gyorgyi_szoboravato_kiemelt

Felavatták Szent-Györgyi Albert szobrát a Dugonics téren

A Nobel-díjas tudós születésének 120. évfordulóján egész alakos köztéri szobor leleplezésével tisztelgett emléke előtt az SZTE és Szeged városa.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem egykori rektora születésének 120. évfordulóján, 2013. szeptember 16-án az SZTE Rektori Hivatal Dugonics téri épülete előtt avatták fel Bíró Lajos szobrászművész alkotását, Szent-Györgyi Albert egész alakos köztéri szobrát. Az ünnepségen Szabó Gábor akadémikus, az egyetem rektora és Botka László, Szeged polgármestere mondott beszédet.


 

Régi adósságot törlesztett Szeged

 

szent gyorgyi szoboravato01Szabó Gábor úgy kezdte: Szeged régóta tartozik magának azzal, hogy ilyetén módon állít emléket Szent-Györgyi Albertnek. Utalt rá, a Nobel-díjas tudós páratlan teljesítménye nem önmagában áll. – Felsejlik mögötte a legendás oktatáspolitikus, Klebelsberg Kuno alakja, aki rengeteget tett az egyetem idetelepítéséért, illetve Szeged lakossága, mely emberfeletti áldozatokat hozott az ügyben, végezetül a bölcsesség, mely Klebelsbergnek utat mutatott: az universitas nemcsak kövekből áll, hanem olyan szellemi nagyságokkal is meg kell tölteni, mint a külföldről hazahívott Szent-Györgyi – mondta a rektor, hozzáfűzve: nem véletlen, hogy Szent-Györgyi is hálával tekintett Klebelsbergre, a Nobel-díj átvétele után első szegedi útja a dómba vezetett, ahol a kultuszminiszter síremlékénél rótta le tiszteletét. – Akkor lenne teljes a kép itt a Dugonics téren, ha a hazainduló Szent-Györgyinek szemből Klebelsberg integetne – fogalmazta meg a következő időszak egyik feladatát.

 

Az akadémikus emlékeztetett, sok ember álma volt ennek a szobornak a megvalósulása: a Szegedi Akadémiai Bizottság tagjai levélben kezdeményezték, nehogy más város megelőzze Szegedet, majd az önkormányzat nemes gesztussal megajándékozta az egyetemet és a várost a köztéri szoborral. Külön köszönetet mondott Botka László polgármesternek és Gyimesi László tanácsnoknak – utóbbi terjesztette elő a szoborállítást, amit egyhangúlag támogatott a közgyűlés –, akiknek „szívügyük” volt az emlékmű életre hívása. Úgy folytatta: az utókor, a város és az egyetem feladata, hogy méltó legyen Szent-Györgyi szellemiségéhez, örökségéhez. – Nem lehetünk elég sokan ahhoz, hogy ezt az örökséget ápoljuk – szögezte le, kiemelve a Szent-Györgyi Albert Rotary Club szerepének fontosságát.


 

Szent-Gyorgyi_szoboravato_galeria
Felavatták Szent-Györgyi Albert szobrát a Dugonics téren - GALÉRIA


Egyetem és város csak együtt lehet sikeres

 

Az akadémikus felhívta az ünneplő közönség figyelmét: Szent-Györgyi Albert egy Nobel-díjat kapott, de valójában kettőt érdemelt volna. Az Amerikai Egyesült Államokban 1947 után teljesen új szakmai pályát kezdett, s egyedülálló eredményeket ért el az izomkutatásban. Talán csak azért nem ítélték neki oda ismét a Nobelt, mert már korábban átvehette...

 

Szabó Gábor végezetül arról szólt, hogy a Nobel-díjas tudós Szeged gazdaságának felvirágzásához is hozzájárult, hiszen kutatásaival a gazdasági válság időszakában alapozta meg a szegedi paprika hírnevét. – A Szegedi Tudományegyetemnek most hasonló a feladata a város érdekében, még akkor is, ha talán az egész egyetem nem tesz ki egy Szent-Györgyi Albertet. Világosan látni kell, a két partner csak együtt tud eredményes lenni, a továbbiakban is együtt kell fejlesztenünk a várost és az universitast, így ápolva Szent-Györgyi örökségét – mutatott irányt.

 

szent gyorgyi szoborBotka László polgármester leszögezte, az ember egyedül nem lát messzire, szükség van rá, hogy óriások vállára álljon. Szeged esetében Szent-Györgyi Albert volt az az óriás, aki ki- és felemelte a várost a környezetéből, a szabadságban és humánumban mélyen hívő professzor szabad, liberális, angolszász szellemiségű szigetté változtatta műhelyét.

 

Bíró Lajos szobrászművész egész alakos Szent-Györgyi Albert-szobrát – melynek biztonságát figyelőkamerák garantálják – Szabó Gábor és Botka László közösen leplezték le. A rendezvényen közreműködött Borovics Tamás Kaszás Attila-díjas színművész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja; a Szegedi Egyetemi Énekkar, a Pavane Táncegyüttes, valamint a Fricsay Ferenc Városi Koncertfúvószenekar is.

 

A Szegedi Tudományegyetem egyébként a jubileum alkalmából többféle programmal emlékezik a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertre. Többek között ismét meghirdeti a középiskolásoknak szóló Szent-Györgyi Albert tanulmányi versenyt. Erről itt olvashatnak.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.