SZTE Info

A gyakorlati oktatásban segíti újvidéki partnerét az SZTE Mérnöki Kar

Négynapos kurzusra érkeztek Szegedre az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának szakemberei, akik környezettechnikai laborjukat bővítik majd az SZTE-s tapasztalatokra is építve.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

BC5K2496_szteAz IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként Magyarország és Szerbia számos partnerkapcsolatot köt, ezek közé tartozik a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara és az Újvidéki Egyetem Technológia Kara közötti együttműködés: az Európai Unió anyagi támogatásával az intézmények közös kutatási projekttel fogadtak „vízbarátságot”. Ennek keretében a „képzők képzése” zajlik szeptember 23. és 26. között Szegeden.

 

Maga a projekt 2013. március 1-jén indult, s 16 hónapot ölel fel. Hodúr Cecília, az SZTE Mérnöki Kar professzora, a szegedi projektmenedzser a www.u-szeged.hu-nak elárulta, a felek közötti kapcsolat nem új keletű, hanem hosszú időre tekint vissza. – Az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának a mi Mérnöki Karunkhoz nagyon hasonló a profilja, korábban az élelmiszer-ipari képzés állt a középpontban, majd hozzánk hasonlóan ők is módosítottak ezen. Az eddigi gyümölcsöző együttműködés alapján megláttuk a lehetőséget ebben a határ menti pályázatban. Mi már régebb óta nyitottunk a környezetmérnökség, a környezettechnika felé, most a vajdasági partner is ezt az utat választotta. Az újvidéki docens asszony, Seres Zita által vezetett projekt egy szűkebb területre, a szennyvíztisztításra fókuszált ugyan, ám igyekszünk ezt a lehető legszélesebbre bontani. Szeptember 23-ától négy napot át ennek jegyében kerül sor Szegeden a „képzők képzésére” – tájékoztatott Hodúr Cecília.

 

BC5K2518_szteMindez azt jelenti, hogy az SZTE Mérnöki Kar munkatársai megosztják tapasztalataikat a vajdasági kollégákkal (18 fő érkezett hozzánk) a gyakorlati oktatás, bizonyos berendezések, műszerek működtetése terén. Az újvidékiek ugyanis – tudtuk meg – éppen a projekt segítségével készülnek egy-két fontos alapberendezést beszerezni a környezettechnikai laborjukba. – A „képzők képzése” arról szól, hogy a jelenlegi és leendő újvidéki tanárokat megtanítsuk ezen eszközök használatára, gyakorlati alkalmazására. Angol nyelven gyakorlati jegyzetet is készítettünk számukra. Az első nap programját az elméleti háttérelőadások képezték, majd a következő három napot a laborokban töltik, mérnek, jegyzőkönyveznek. Tervezzük, hogy a későbbiekben az újvidékiek szervezésében, a mi közreműködésünkkel ipari, szennyvíztisztító telepeken dolgozó szakemberek, vezetők számára is hirdetünk ismeretbővítő kurzusokat. A határ mindkét oldaláról számítunk érdeklődőkre – mondta el a professzor asszony.

 

BC5K2539_szteHodúr Cecília hozzáfűzte, a tervek között szerepel az is, hogy a környezetvédelem, -mérnökség, -technika tárgykörében közösen dolgoznak ki olyan szakmodult, mely egyéb szakok – élelmiszermérnök, gépészmérnök, illetve Újvidéken a vegyészmérnök – oktatásába is beilleszthető lesz. Ezenkívül is rengeteget profitálhat ebből a kapcsolatból az SZTE Mérnöki Kar. – Igaz, hogy a szennyvíztisztítás aerob és anaerob módszereit tekintve nekünk nagyobb a tapasztalatunk, ám más területeken az újvidékiek rendelkeznek hatalmas ismeretekkel, így kölcsönösségi alapon tanulunk egymástól. A határ túloldalán ráadásul nagyon jól működnek az ipar és az egyetem közötti kapcsolatok. Reméljük, ezen a téren is épülhetünk: novemberben például üzemlátogatás szerepel a kinti programban, egy cukorgyárat tekintünk meg, ami idehaza gyakorlatilag már nincs is, így szakmailag is nagyon hasznos lesz – vélekedett. Hozzátette, szintén fontos, hogy a projekt részeként jövő tavasszal hallgatócserére is sor kerül. Az újvidéki, illetve szegedi diákok két-három napot töltenek el a másik félnél, ahol tudományos diákköri kutatásaikat mutatják be, kulturális és sportprogramokon vesznek részt. A cél, hogy minél szorosabbá váljanak a személyes kapcsolatok, hiszen – szögezte le a professzor asszony – ebből táplálkozhat a további együttműködés.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.