SZTE Info
kutatok_ejszakaja_kiemelt

Harcias növények, lézerek és okos otthon – újra sikert aratott a Kutatók Éjszakája

A 2013-as Kutatók Éjszakáján a tudományos intézmények megmutatták, hogy min is dolgoznak a jelen kor kutatói. A programsorozatból a Szegedi Tudományegyetem is kivette a részét, a karok színesebbnél színesebb programokkal várták a tudásra éhes közönséget.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Idén is megrendezték a Kutatók Éjszakáját, a programot, amikor ízelítőt adnak a hétköznapi embereknek a tudományos élet rejtelmeiből. A zárt falak közt végzett kutatások ezen a napon kikerülnek a nagy nyilvánosság elé, hogy mindenki megcsodálhassa őket. A Kutatók Éjszakájának résztvevői idén eddig elzárt helyszínekre léphettek, látványos kísérletekben vehettek részt, megcsodálhatták a jövőt jelentő műszereket, és szórakozva tanulhattak. Hisz végtére is ez volt a szeptember 27-i program célja: a tudomány ünneplése.

 

Zsákbamacska a magokkal

BC5K3597_szteA Szegedi Tudományegyetem mindig is élen járt a tudás terjesztésében, és nem volt ez másképp a Kutatók Éjszakáján is, ahol a karok számtalan programmal, előadással és kiállítással várták kicsiket és nagyokat egyaránt. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportján kvíz standokon tehették próbára a szürkeállományukat az érdeklődők: keresztrejtvényt fejthettek, kivetítőn feleletválasztós tesztet tölthettek ki, de akár zsákbamacskát is játszhattak a különböző magtípusokkal. A kicsiket vonzották a kiállított mikroszkópok, amikkel a felkínált zárósejteken kívül sokszor a hajszálukat vagy más tárgyukat is meg akarták vizsgálni. A kíváncsibbak pedig látványos kísérletekben vehettek részt, amikor is kémcsövek segítségével növényi DNS-t izoláltak.

 

A tanszékcsoport Szent-Györgyi Albertről elnevezett előadójában fejtágító előadásokat tartottak a látogatóknak, akik belekóstolhattak abba, milyen is az universitas padjait tanulóként koptatni. Szepesi Ágnes, a Növénybiológiai Tanszék oktatója például a növényi hadviselésről tartott egy diákkal megtámogatott rövid fejtágítót. Az újdonsült „diákok” megtudhatták, hogy a legtöbb növény miként védekezik az őt érő környezeti és állati stressztényezők ellen, ha már elfutni nem tud... Egyes virágok pihés szőrzetet növesztenek, amely egyaránt óvhat a hideg és a támadók ellen. Mások, mint a leander vagy a tiszafa erősen mérgezőek. Megint mások igazi bűzbombaként működnek vagy pedig polleneket bocsátanak ki. A legérdekesebb példa azonban a tüzérség kategóriájába tartozó „Uborkás magugró” nevezetű növény, amelyben 15 bar nyomás található (egy autógumiban többnyire 2 bar nyomás van), és így akár 12 és fél méterre is képes elköpni a magját.

 

Virtuális vadászat és lézernyalábok

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon többek között önismereti foglalkozások, sociopoly és rajzelemző workshop szerepeltek a kínálatban, az egészségkontroll keretében pedig a látogatók képet kaphattak egészségi állapotukról, illetve tájékoztatást az otthon is elvégezhető beavatkozásokról. A Mezőgazdasági Kar virtuális vadászatra invitálta a látogatókat, ahol a lézeres és optikai eszközökkel felerősített fegyverekkel vehetik célkeresztbe az (imitált) vadakat.

BC5K3609_szteHasonló volt a téma a TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén is, ahol a kíváncsiskodók ízelítőt kaphattak az ELI-ben folyó kutatásokból. A TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 projekt keretein belül megvalósuló bemutatóban Kovács Attila vezette be az érdeklődőket a lézerek és optikai szálak csodálatos világába. A Helios Lézerlaboratóriumában bemutatták az ELI-ben hamarosan megépülő lézer kicsinyített mását. Az első kísérletben azt figyelhettük meg, hogyan lehet optikai szálba belecsatolni a fényt. Ehhez feltétlen szükség van egy mikroszkópobjektívre, amely összefókuszálja a fényt. A jelenlévők aztán lehetőséget is kaptak, hogy megkíséreljék belepozicionálni a fényt a szál végébe. A második kísérletben megmutatták, hogyan lehet a rövid impulzusokat időben nyújtani, összenyomni. Végezetül egy igen komoly berendezés került a középpontba, amelynek a használata védőszemüveg viseletét is megkövetelte. Ezzel a lézerrel másodpercenként 70 ezer impulzus küldhető. Ezt a kísérlet során kettéválasztották, és az egyiket belevezették egy vékony optikai szálba. A két nyalábot az egyesítés után beleküldték egy spektrométerbe, ami lehetővé tette, hogy megvizsgálják, mi is történt az impulzussal.

 

Kovács Attila a www.u-szeged.hu érdeklődésére elmondta, hogy a fotonikai ipar egy fölfelé ívelő ág, amelyben Magyarországnak is érdemes előlépni. Az egyetem lézerlaborja is arra szolgál, hogy felkészítse az ELI-ben dolgozó szakembereket. Hozzátette, hogy a szegedi ELI-nél először nyílik lehetőség a molekulák és az anyagszerkezet vizsgálatára. Emellett a rövid impulzusokkal lehet kozmológiát is létrehozni. Az impulzus fókuszálásával olyan térerősség alakul ki a fókuszpontban, mint az ősrobbanás utáni rövid időpillanatban. – Így egyre szélesebb területeken, még akár a csillagászatban is használhatóvá válik a lézerimpulzus kutatás – tette hozzá az egyetemi adjunktus.

 

A jövő otthona beállítja kedvenc TV-csatornádat

A Bölcsészettudományi Karon a magyar népi gyöngyékszerek főbb típusairól és készítésük alapjairól lehetett tanulni. A Gazdaságtudományi Karon utánajártak, hogy vajon a marketing és statisztika tényleg csak figyelemelterelésre jó-e, vagy van tényleges hasznuk. Emellett bepillantást lehetett nyerni az ökológiai lábnyom mérésének rejtelmeibe is, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

 

BC5K3655_szteA Szent-Györgyi Albert Agórában robotverseny és szórakoztató kísérletek várták a népes gyereksereget, míg az Informatóriumban valóság és virtuális tér határát feszegették. Az augmentált valóság témakörében tartott előadásukban Álb Csaba és Minkó Mihály beavatta a hallgatóságot a kinect rejtelmeibe, amiről kiderült, hogy nem csak játékra használható. Az előadók kérdésünkre elmondták, hogy az augmentált valóság a vizuális informatika egyik új területe, amelyben hagyományos webkamera képére számítógép által generált képet vetítenek, összekapcsolva a kettőt. A kinect kapcsán azt is hozzátették, hogy a fejlett mozgásérzékelés hamarosan be fog épülni az emberek mindennapjaiba, és megszületik az okos otthon: lakásunk a jövőben olvasni tud a mozdulatainkban, arckifejezéseinkben, és ezáltal parancsokat adhatunk a környezetünknek. A jövő otthona felismeri a családtagokat, és az ő igényeiknek megfelelően magától szabályozza a kívánt szobahőmérsékletet, fényeket, és beállítja az ember kedvenc TV-csatornáját. Az Informatóriumban tartott előadásokat pedig egy 20 perces lézershow-val zárták, ahol a fényjáték füsttel és zenével kísérve nyűgözte le a teremben összesereglett közönséget.

 

Őszi Tamás

Fotó: Gémes Sándor


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.