SZTE Info

A lézerekkel nyitott a Science Café az SZTE-n

Elindult az SZTE Tehetségpont által szervezett tudománynépszerűsítő előadás-sorozat, a Science Café, melynek a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriuma ad otthont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Tehetségpont által indított, TÁMOP-támogatással létrejött előadás-sorozat hét előadásból áll az őszi szemeszterben. A Science Café – melyet kreditekért teljesíthető kurzusként a hallgatók is felvehetnek – három fő céllal jött létre: a Szegedi Tudományegyetem népszerűsítése a középiskolákban, a tudomány népszerűsítése és a tehetséggondozás.

 

Az első, szeptember 19-i esten a „Lézeres eljárásokkal készített optikai rácsok és alkalmazásaik” témát járta körül előadásában Vass Csaba. Az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken dolgozó fizikus előadását saját kutatásait és eredményeit osztotta meg a szépszámú hallgatósággal. – Vannak anyagok, melyeket nem lehet a hagyományos módon megmunkálni – kezdte Vass Csaba, kifejtve, hogy minden az alapkutatással kezdődik. Ez alapján megállapítható, hogy a széles hullámhosszban átlátszó anyagok (például ömlesztett kvarc, zafír) alkalmazási területei az optika, a spektroszkópia, a mikrooptika és a mikrofluridika. Ezután rákanyarodott a megmunkálási technikákra, két eljárással ismertetve meg a hallgatóságot.

 

Az egyik a többlépéses eljárás UV-fénnyel, ahol minél kisebb a hullámhossz, annál kisebb struktúra érhető el. Különböző technikái léteznek, mint a porfúvás, a hidrogénfluoridos maratás vagy az ion- és plazmamaratásos technika, mely elég bonyolult és drága, viszont jó minőségű. A másik eljárás a közvetlen lézeres, ami az előadás központi témája is volt. Ennek elsődleges problémája a céltárgy átlátszósága, ahol nincs fényelnyerés, előnye viszont, hogy elég a maszkokat cserélgetni. A szakember ismertetett egy folyamatot, mely során egy átlátszó anyagot megvilágít lézerrel, mögé fényelnyerő anyagot helyez, és 3 nanométeres egységekben munkálja meg az anyagot, ezt nevezik lézeres hátoldali folyadékos maratásnak (LIBWE). Ennek közvetlen eredménye nincs, de az alapkutatásnak fontos része.

 

Rácskészítés során minél nagyobb a szög, annál sűrűbbek a vonalak, és megszabható, hogy milyen finom feloldású struktúra készíthető. Az optikai rácsok alkalmazásának különböző módja van. Lehet alkalmazni transzmissziós rácsként, ahol szuperlézerrel készített lapba írt rácsokról beszélünk. A hullámvezető bioszenzorok esetében a rácsok már a lapon vannak, a célja pedig, hogy a rácskészítés átlátszó vékonyrétegben történjen. Létezik egy reflexiós rács is, amelynek megmunkálása rétegrendszerben történik, ezáltal például fémből is lehet lenyomatot készíteni. Végül a polarizátorok készítésről esett szó, melyek mai alkalmazása többek között a napszemüvegeknél vagy épp a 3D-s tévéknél köszön vissza.

 

Gábor Viktor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.