SZTE Info

A lézerekkel nyitott a Science Café az SZTE-n

Elindult az SZTE Tehetségpont által szervezett tudománynépszerűsítő előadás-sorozat, a Science Café, melynek a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriuma ad otthont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Tehetségpont által indított, TÁMOP-támogatással létrejött előadás-sorozat hét előadásból áll az őszi szemeszterben. A Science Café – melyet kreditekért teljesíthető kurzusként a hallgatók is felvehetnek – három fő céllal jött létre: a Szegedi Tudományegyetem népszerűsítése a középiskolákban, a tudomány népszerűsítése és a tehetséggondozás.

 

Az első, szeptember 19-i esten a „Lézeres eljárásokkal készített optikai rácsok és alkalmazásaik” témát járta körül előadásában Vass Csaba. Az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken dolgozó fizikus előadását saját kutatásait és eredményeit osztotta meg a szépszámú hallgatósággal. – Vannak anyagok, melyeket nem lehet a hagyományos módon megmunkálni – kezdte Vass Csaba, kifejtve, hogy minden az alapkutatással kezdődik. Ez alapján megállapítható, hogy a széles hullámhosszban átlátszó anyagok (például ömlesztett kvarc, zafír) alkalmazási területei az optika, a spektroszkópia, a mikrooptika és a mikrofluridika. Ezután rákanyarodott a megmunkálási technikákra, két eljárással ismertetve meg a hallgatóságot.

 

Az egyik a többlépéses eljárás UV-fénnyel, ahol minél kisebb a hullámhossz, annál kisebb struktúra érhető el. Különböző technikái léteznek, mint a porfúvás, a hidrogénfluoridos maratás vagy az ion- és plazmamaratásos technika, mely elég bonyolult és drága, viszont jó minőségű. A másik eljárás a közvetlen lézeres, ami az előadás központi témája is volt. Ennek elsődleges problémája a céltárgy átlátszósága, ahol nincs fényelnyerés, előnye viszont, hogy elég a maszkokat cserélgetni. A szakember ismertetett egy folyamatot, mely során egy átlátszó anyagot megvilágít lézerrel, mögé fényelnyerő anyagot helyez, és 3 nanométeres egységekben munkálja meg az anyagot, ezt nevezik lézeres hátoldali folyadékos maratásnak (LIBWE). Ennek közvetlen eredménye nincs, de az alapkutatásnak fontos része.

 

Rácskészítés során minél nagyobb a szög, annál sűrűbbek a vonalak, és megszabható, hogy milyen finom feloldású struktúra készíthető. Az optikai rácsok alkalmazásának különböző módja van. Lehet alkalmazni transzmissziós rácsként, ahol szuperlézerrel készített lapba írt rácsokról beszélünk. A hullámvezető bioszenzorok esetében a rácsok már a lapon vannak, a célja pedig, hogy a rácskészítés átlátszó vékonyrétegben történjen. Létezik egy reflexiós rács is, amelynek megmunkálása rétegrendszerben történik, ezáltal például fémből is lehet lenyomatot készíteni. Végül a polarizátorok készítésről esett szó, melyek mai alkalmazása többek között a napszemüvegeknél vagy épp a 3D-s tévéknél köszön vissza.

 

Gábor Viktor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.