SZTE Info

hatter

Szabadegyetem: A szupernóva-robbanások és a kozmikus porképződés kapcsolata

Porból lettünk, porrá leszünk, de honnan lett a por? – ezt a kérdéskört járta körül Szalai Tamás, az SZTE TTIK tudományos segédmunkatársa a Szabadegyetem – Szeged szeptember 25-i előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szalai Tamás okleveles csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán belül az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos segédmunkatársa, és fő területe szupernóvák vizsgálata. Ő lépett a katedrára a Szabadegyetem – Szeged sorozat keretében szeptember 25-én.

 

Az előadása elején látványos fotókat mutatott be a világűrben látható kozmikus porfelhőkről. A csillagközi tér ugyanis tele van apró porszemcsékkel, amelyek nem különböznek sokban az általunk ismert, hétköznapi portól. Az űrben lévő pornak nagy szerepe van a csillagok és bolygók keletkezésében, továbbá a fény-anyag kölcsönhatásokban. Ezen a területen azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. A por sokszor nehezíti a tudományos mérési folyamatokat, lévén a látható fényt elnyeli vagy szétszórja, így a porfelhőbe burkolózó égitestek nehezen vehetőek észre. Ám ezek többsége a közeli infravörös fényben láthatóvá válik, míg közepes vagy távoli infravörös tartományban már maga a por lesz vizsgálható – tudtuk meg.

 

A kozmikus pornak többféle forrása lehet, de hogy ezek közül melyik milyen arányban járul hozzá a portermelődéshez, egyelőre kérdéses.. A késői fejlődési állapotban lévő csillagok egy része folyamatosan nagy mennyiségű anyagot dob le magáról, saját galaxisunknak ezek a legfőbb porforrásai. Ugyanakkor sok távoli, fiatal galaxis esetében is nagy mennyiségű port azonosítottak. Mivel ezekben a galaxisokban a Naphoz hasonló csillagok még nem juthattak el a késői fejlődési szakaszba, más égitesteket kell megvizsgálni porképződési szempontból. . Szalai Tamás adott néhány elképzelést az alternatív porforrásokra, amelyek közül jelenleg a szupernóva-robbanások tűnnek a legjobb jelölteknek.

 

A szupernóvákat régen vendégcsillagoknak hívták, ugyanis az égen hirtelen felbukkanó fénypontok voltak. Csak a 20. században fejtették meg a titkukat: a szupernóvák hatalmas energiájú csillagrobbanások. Ezek a robbanások az Univerzum legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak, és nagy szerepet játszanak a kozmikus anyagkörforgásban. Emellett a kutatók számára a kozmológiai távolságmérést és extrém fizikai állapotok tanulmányozását is lehetővé teszik.

 

Ezt követően az előadó az SZTE-n folyó kutatásokat mutatta be. A szegedi asztrofizikai kutatócsoport által vizsgált szupernóva-robbanásoknak csak a harmada mutatott porképződést, és azok sem eleget, hogy végső magyarázatot adjanak arra, honnan származik a nagy mennyiségű kozmikus por. A porkeletkezés körülményeinek mélyebb megismerése vagy a por más hullámhosszon történő keresése talán választ adhat a jövőben erre a kérdésre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.