SZTE Info

hatter

Szabadegyetem: A szupernóva-robbanások és a kozmikus porképződés kapcsolata

Porból lettünk, porrá leszünk, de honnan lett a por? – ezt a kérdéskört járta körül Szalai Tamás, az SZTE TTIK tudományos segédmunkatársa a Szabadegyetem – Szeged szeptember 25-i előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szalai Tamás okleveles csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán belül az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos segédmunkatársa, és fő területe szupernóvák vizsgálata. Ő lépett a katedrára a Szabadegyetem – Szeged sorozat keretében szeptember 25-én.

 

Az előadása elején látványos fotókat mutatott be a világűrben látható kozmikus porfelhőkről. A csillagközi tér ugyanis tele van apró porszemcsékkel, amelyek nem különböznek sokban az általunk ismert, hétköznapi portól. Az űrben lévő pornak nagy szerepe van a csillagok és bolygók keletkezésében, továbbá a fény-anyag kölcsönhatásokban. Ezen a területen azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. A por sokszor nehezíti a tudományos mérési folyamatokat, lévén a látható fényt elnyeli vagy szétszórja, így a porfelhőbe burkolózó égitestek nehezen vehetőek észre. Ám ezek többsége a közeli infravörös fényben láthatóvá válik, míg közepes vagy távoli infravörös tartományban már maga a por lesz vizsgálható – tudtuk meg.

 

A kozmikus pornak többféle forrása lehet, de hogy ezek közül melyik milyen arányban járul hozzá a portermelődéshez, egyelőre kérdéses.. A késői fejlődési állapotban lévő csillagok egy része folyamatosan nagy mennyiségű anyagot dob le magáról, saját galaxisunknak ezek a legfőbb porforrásai. Ugyanakkor sok távoli, fiatal galaxis esetében is nagy mennyiségű port azonosítottak. Mivel ezekben a galaxisokban a Naphoz hasonló csillagok még nem juthattak el a késői fejlődési szakaszba, más égitesteket kell megvizsgálni porképződési szempontból. . Szalai Tamás adott néhány elképzelést az alternatív porforrásokra, amelyek közül jelenleg a szupernóva-robbanások tűnnek a legjobb jelölteknek.

 

A szupernóvákat régen vendégcsillagoknak hívták, ugyanis az égen hirtelen felbukkanó fénypontok voltak. Csak a 20. században fejtették meg a titkukat: a szupernóvák hatalmas energiájú csillagrobbanások. Ezek a robbanások az Univerzum legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak, és nagy szerepet játszanak a kozmikus anyagkörforgásban. Emellett a kutatók számára a kozmológiai távolságmérést és extrém fizikai állapotok tanulmányozását is lehetővé teszik.

 

Ezt követően az előadó az SZTE-n folyó kutatásokat mutatta be. A szegedi asztrofizikai kutatócsoport által vizsgált szupernóva-robbanásoknak csak a harmada mutatott porképződést, és azok sem eleget, hogy végső magyarázatot adjanak arra, honnan származik a nagy mennyiségű kozmikus por. A porkeletkezés körülményeinek mélyebb megismerése vagy a por más hullámhosszon történő keresése talán választ adhat a jövőben erre a kérdésre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.