SZTE Info

hatter

Szabadegyetem: A szupernóva-robbanások és a kozmikus porképződés kapcsolata

Porból lettünk, porrá leszünk, de honnan lett a por? – ezt a kérdéskört járta körül Szalai Tamás, az SZTE TTIK tudományos segédmunkatársa a Szabadegyetem – Szeged szeptember 25-i előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szalai Tamás okleveles csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán belül az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos segédmunkatársa, és fő területe szupernóvák vizsgálata. Ő lépett a katedrára a Szabadegyetem – Szeged sorozat keretében szeptember 25-én.

 

Az előadása elején látványos fotókat mutatott be a világűrben látható kozmikus porfelhőkről. A csillagközi tér ugyanis tele van apró porszemcsékkel, amelyek nem különböznek sokban az általunk ismert, hétköznapi portól. Az űrben lévő pornak nagy szerepe van a csillagok és bolygók keletkezésében, továbbá a fény-anyag kölcsönhatásokban. Ezen a területen azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. A por sokszor nehezíti a tudományos mérési folyamatokat, lévén a látható fényt elnyeli vagy szétszórja, így a porfelhőbe burkolózó égitestek nehezen vehetőek észre. Ám ezek többsége a közeli infravörös fényben láthatóvá válik, míg közepes vagy távoli infravörös tartományban már maga a por lesz vizsgálható – tudtuk meg.

 

A kozmikus pornak többféle forrása lehet, de hogy ezek közül melyik milyen arányban járul hozzá a portermelődéshez, egyelőre kérdéses.. A késői fejlődési állapotban lévő csillagok egy része folyamatosan nagy mennyiségű anyagot dob le magáról, saját galaxisunknak ezek a legfőbb porforrásai. Ugyanakkor sok távoli, fiatal galaxis esetében is nagy mennyiségű port azonosítottak. Mivel ezekben a galaxisokban a Naphoz hasonló csillagok még nem juthattak el a késői fejlődési szakaszba, más égitesteket kell megvizsgálni porképződési szempontból. . Szalai Tamás adott néhány elképzelést az alternatív porforrásokra, amelyek közül jelenleg a szupernóva-robbanások tűnnek a legjobb jelölteknek.

 

A szupernóvákat régen vendégcsillagoknak hívták, ugyanis az égen hirtelen felbukkanó fénypontok voltak. Csak a 20. században fejtették meg a titkukat: a szupernóvák hatalmas energiájú csillagrobbanások. Ezek a robbanások az Univerzum legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak, és nagy szerepet játszanak a kozmikus anyagkörforgásban. Emellett a kutatók számára a kozmológiai távolságmérést és extrém fizikai állapotok tanulmányozását is lehetővé teszik.

 

Ezt követően az előadó az SZTE-n folyó kutatásokat mutatta be. A szegedi asztrofizikai kutatócsoport által vizsgált szupernóva-robbanásoknak csak a harmada mutatott porképződést, és azok sem eleget, hogy végső magyarázatot adjanak arra, honnan származik a nagy mennyiségű kozmikus por. A porkeletkezés körülményeinek mélyebb megismerése vagy a por más hullámhosszon történő keresése talán választ adhat a jövőben erre a kérdésre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 26.
    13:00 - 14:00
    Az SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tárgyalóterme a Klinika egykori vezetőjéről, Dr.Cserháti István Professzor Úrról kapja a nevét. Az ünnepélyes névtáblaavatóra a szervezők várják az érdeklődőket.
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés