SZTE Info

Gyógyítók egészsége konferenciát tartottak a SZAB-székházban

Gyógyítók egészsége címmel rendezett egészségnapot és konferenciát az SZTE Pszichológia Intézet Klinikai Tanszéke és az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 2014. április 4-én a SZAB-székházban. A rendezvényen a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat a témával foglalkozó, kiemelkedő hazai és külföldi kutatók. A konferencia fő előadója John Launer, a londoni Tavistock Intézet munkatársa volt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Gyógyítók egészsége konferencián a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat. Csabai Márta, az SZTE Pszichológiai Intézetének egyetemi docense köszöntőjében elmondta: a gyógyításban dolgozó szakemberek számára szerveznek támogató csoportokat a régióban, ez a konferencia pedig lehetőséget ad arra, hogy számos aspektusból megvizsgálják a témát.

 

Kiégésmenedzsment

 

Az előadások sorát Barabás Katalin, az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense nyitotta, És rajtunk ki segít? A segítségkérés nehézségei és lehetőségei az egészségügyben címmel. Elmondta: a munkahigiénében ismertek a virális fertőzések, a protektív tényezők, a határértékek, amelyeket be kell tartani a megelőzés érdekében, de a szakirodalom nagyon sokáig nem foglalkozott a pszichológiai ártalmakkal.

Pedig tény, és ezt kutatások is alátámasztják, hogy az orvosok körében kiemelten magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, az alkohol és drogfogyasztás pedig gyakoribb, mint más szakmák képviselői esetében. Az öngyilkosságok aránya is kiemelkedően magas. Szerte a világon a megbetegedési arányszám kiugróan magas a pszichológusok és onkológusok körében, ezt holland és amerikai kutatások is alátámasztják.

A kiégés tünetegyüttesét csak 1974-ben, pontosan 40 éve írta le a német születésű, amerikai pszichoanalitikus, Herbert J. Freudenberger, aki arra mutatott rá: krónikus érzelmi megterhelés, a stressz nyomán fizikai, érzelmi, mentális és emocionális kimerülés lép fel, ami együtt jár a reménytelenséggel, a célok, törekvések elvesztésével. A kiégés jellemzői a csökkenő önértékelés, a deperszonalizáció, a munkával kapcsolatos érdektelenség, a személyes hatékonyság csökkenése.

Barabás Katalin hangsúlyozta: a kiégés leginkább azokat veszélyezteti, akik hosszú időn át más emberek problémáira koncentrálnak, és emiatt nagy érzelmi igénybevételnek vannak kitéve. A kiégés ott lép fel, ahol az egyén és a munkakörnyezet tartós illeszkedésében zavar áll fenn. A kiégéselméleteket illetően léteznek individuális, interperszonális, szervezeti és társadalmi megközelítések. Ha a gyógyító és a gyógyított között az adok-veszek kapcsolat megbomlik, az sikertelenséghez vezet.

Rezidensek körében végzett szegedi kutatások azt erősítik meg, hogy nagymértékben veszélyeztettek azok, akik gyakran élnek át krízishelyzeteket, extra igénybevétel mellett nagy felelősség nehezedik rájuk, sok az adminisztrációs terhük, nem kapnak sem megerősítést, sem dicséretet, sem visszajelzést a munkájukkal kapcsolatban, nem ismerik saját kompetenciáikat, és korlátozottak az előrejutási lehetőségeik.

Barabás Katalin arról is beszélt, hogy mit lehet tenni. A legfontosabb, hogy a segítő szakmában dolgozókat felkészítsék a különleges élethelyzetekre és azok kezelésére, ezáltal védetté tehetik őket a kiégéssel szemben. A szegedi képzésben van orvosi pszichológia tantárgy is, a hallgatók tanulnak tanatológiát, és a haldoklóval, gyászolóval való kommunikációt is elsajátíthatják. A posztgraduális képzésben részt vevők számára már tréningeket is tartanak, amelyen nagy számban részt is vesznek a rezidensek, ami az intézetvezető egyetemi docens szerint egyfajta szemléletalakulást is jelez már. Szétszórtan működnek szupervíziós csoportok is. Hozzátette: bár a munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkát csak olyan környezetben végezhet munkavállaló, amely nem károsítja a munkavállaló egészségét, a segítőket sokszor nem támogatja, segíti senki. A hatékony kiégésmegelőzésre pedig hatalmas igény van, de tény az is, hogy sokan nem áldoznak a lelki egészségük megtartására vagy gyógyítására. Előfordul a teljes hárítás is. A tanszékvezető szerint kell, hogy a felnövekvő nemzedék igényelje a prevenciót és a gyógymódot is. Hatékonyan csak mind a négy szint – individuális, interperszonális, szervezeti és társadalmi – együttes figyelembevételével lehet csak véghezvinni a kiégés kezelését illetve megelőzését.

Barabás Katalin előadását azzal zárta: a kiégés definícióját Freudenberger 40 éve alkotta meg. A 40 a megtisztulás száma, a Biblia is azt mondja, hogy 40 éves időközönként avatkozik be az úr. Elmondta: reméli, hogy egy új korszak kezdődik most 40 év után, és ennek az új korszaknak a nyitánya lehet az a konferencia is.

 

egeszsegnapszab_galeria
Gyógyítók egészsége konferenciát tartottak a SZAB-székházban - GALÉRIA


Új módszer John Launertől

 

A program kiemelt előadója a Londonból érkezett John Launer, a Tavistock Institute munkatársa volt, aki angol nyelven tartotta előadását Conversations inviting change: using narrative medicine to support health professionals címmel. Előadásának az állt a középpontjában, hogy hogyan lehet javítani a szakemberek kommunikációs készségét egy szisztémás családi terápia során. A londoni Tavistock Klinika elsőként fejlesztette ki azt a módszert, amely ma már az egészségügyben dolgozó szakemberek számára széles körben elérhető az Egyesült Királyságban és nemzetközi szinten is. A módszer a terapeuták munkáját könnyíti meg a betegekkel és családtagjaikkal, valamint a kollégáikkal, a hallgatókkal és gyakornokokkal való találkozás és kommunikáció során. John Launer elmondta: a pszichoterápia és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció nem más, mint megfelelő kérdések sorozata, amely alapján kibontakozik a beteg története. Ezek, a módszertan kidolgozói által összeállított kérdések egyrészt azt feszegetik és arra várnak választ, hogy maga a terapeuta vagy az egészségügy más területén dolgozó szakember hogyan gondolkodik a saját munkájáról, a pácienseivel való viszonyáról, a segítésről mint feladatról. További abban is segítséget nyújtanak, hogy milyen kérdések sorával lehet egy nyitott, bizalmon alapuló terápiát vagy egyszerűen csak kommunikációt kialakítani. Ez a módszer különösen hasznos, főleg olyan páciensek számára, akik úgy érzik, hogy beleragadtak egy nehéz helyzetbe.

A nap folyamán még számos előadást hallgathattak meg az érdeklődők: Fülöp Emőke (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék) Egészség és érzelemszabályozás a gyógyító munkában címmel tartott előadást, Győrffy Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet) a magyarországi orvosnői egészségről és életminőség beszélt. A délutáni programot kerekasztal beszélgetéssel kezdték, amelynek témája a szupervízió, résztvevői Horváth Éva (Szupervíziós Centrum, Szeged), Hoyer Mária (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék), Lisznyai Sándor (ELTE, Pszichológiai Intézet) voltak, a beszélgetést Csabai Márta moderálta.

 

Workshopok

 

A továbbiakban Csabai Márta (SZTE Pszichológiai Intézet) Támogató csoportok gyógyító szakembereknek címmel tartott előadást egy regionális program tapasztalatairól.

A résztvevők különböző műhelyek munkájába is bekapcsolódtak: a Fusion Vital műhely témája a Fiziológiai méréseken alapuló stresszkezelés volt, a munkát Vada Gergely (Fusion Vital, Budapest) vezett. Az „Akvárium” Bálint-csoport moderátora Dobó Katalin (Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság) volt, Varga Hedvig (SZTE Pszichológiai Intézet) a Veszteség- és gyászfeldolgozás a gyógyító munkában workshopot vezette. Kőváry Zoltán (SZTE Pszichológiai Intézet) az „Amikor Nietzsche sírt” – A segítő krízise és a kölcsönös analízis labirintusai címmel tartott workshopot.

A rendezvény a TÁMOP 6.1.2-11/1-2012-1003 számú programban valósult meg.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.