SZTE Info

Gyógyítók egészsége konferenciát tartottak a SZAB-székházban

Gyógyítók egészsége címmel rendezett egészségnapot és konferenciát az SZTE Pszichológia Intézet Klinikai Tanszéke és az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 2014. április 4-én a SZAB-székházban. A rendezvényen a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat a témával foglalkozó, kiemelkedő hazai és külföldi kutatók. A konferencia fő előadója John Launer, a londoni Tavistock Intézet munkatársa volt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Gyógyítók egészsége konferencián a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat. Csabai Márta, az SZTE Pszichológiai Intézetének egyetemi docense köszöntőjében elmondta: a gyógyításban dolgozó szakemberek számára szerveznek támogató csoportokat a régióban, ez a konferencia pedig lehetőséget ad arra, hogy számos aspektusból megvizsgálják a témát.

 

Kiégésmenedzsment

 

Az előadások sorát Barabás Katalin, az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense nyitotta, És rajtunk ki segít? A segítségkérés nehézségei és lehetőségei az egészségügyben címmel. Elmondta: a munkahigiénében ismertek a virális fertőzések, a protektív tényezők, a határértékek, amelyeket be kell tartani a megelőzés érdekében, de a szakirodalom nagyon sokáig nem foglalkozott a pszichológiai ártalmakkal.

Pedig tény, és ezt kutatások is alátámasztják, hogy az orvosok körében kiemelten magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, az alkohol és drogfogyasztás pedig gyakoribb, mint más szakmák képviselői esetében. Az öngyilkosságok aránya is kiemelkedően magas. Szerte a világon a megbetegedési arányszám kiugróan magas a pszichológusok és onkológusok körében, ezt holland és amerikai kutatások is alátámasztják.

A kiégés tünetegyüttesét csak 1974-ben, pontosan 40 éve írta le a német születésű, amerikai pszichoanalitikus, Herbert J. Freudenberger, aki arra mutatott rá: krónikus érzelmi megterhelés, a stressz nyomán fizikai, érzelmi, mentális és emocionális kimerülés lép fel, ami együtt jár a reménytelenséggel, a célok, törekvések elvesztésével. A kiégés jellemzői a csökkenő önértékelés, a deperszonalizáció, a munkával kapcsolatos érdektelenség, a személyes hatékonyság csökkenése.

Barabás Katalin hangsúlyozta: a kiégés leginkább azokat veszélyezteti, akik hosszú időn át más emberek problémáira koncentrálnak, és emiatt nagy érzelmi igénybevételnek vannak kitéve. A kiégés ott lép fel, ahol az egyén és a munkakörnyezet tartós illeszkedésében zavar áll fenn. A kiégéselméleteket illetően léteznek individuális, interperszonális, szervezeti és társadalmi megközelítések. Ha a gyógyító és a gyógyított között az adok-veszek kapcsolat megbomlik, az sikertelenséghez vezet.

Rezidensek körében végzett szegedi kutatások azt erősítik meg, hogy nagymértékben veszélyeztettek azok, akik gyakran élnek át krízishelyzeteket, extra igénybevétel mellett nagy felelősség nehezedik rájuk, sok az adminisztrációs terhük, nem kapnak sem megerősítést, sem dicséretet, sem visszajelzést a munkájukkal kapcsolatban, nem ismerik saját kompetenciáikat, és korlátozottak az előrejutási lehetőségeik.

Barabás Katalin arról is beszélt, hogy mit lehet tenni. A legfontosabb, hogy a segítő szakmában dolgozókat felkészítsék a különleges élethelyzetekre és azok kezelésére, ezáltal védetté tehetik őket a kiégéssel szemben. A szegedi képzésben van orvosi pszichológia tantárgy is, a hallgatók tanulnak tanatológiát, és a haldoklóval, gyászolóval való kommunikációt is elsajátíthatják. A posztgraduális képzésben részt vevők számára már tréningeket is tartanak, amelyen nagy számban részt is vesznek a rezidensek, ami az intézetvezető egyetemi docens szerint egyfajta szemléletalakulást is jelez már. Szétszórtan működnek szupervíziós csoportok is. Hozzátette: bár a munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkát csak olyan környezetben végezhet munkavállaló, amely nem károsítja a munkavállaló egészségét, a segítőket sokszor nem támogatja, segíti senki. A hatékony kiégésmegelőzésre pedig hatalmas igény van, de tény az is, hogy sokan nem áldoznak a lelki egészségük megtartására vagy gyógyítására. Előfordul a teljes hárítás is. A tanszékvezető szerint kell, hogy a felnövekvő nemzedék igényelje a prevenciót és a gyógymódot is. Hatékonyan csak mind a négy szint – individuális, interperszonális, szervezeti és társadalmi – együttes figyelembevételével lehet csak véghezvinni a kiégés kezelését illetve megelőzését.

Barabás Katalin előadását azzal zárta: a kiégés definícióját Freudenberger 40 éve alkotta meg. A 40 a megtisztulás száma, a Biblia is azt mondja, hogy 40 éves időközönként avatkozik be az úr. Elmondta: reméli, hogy egy új korszak kezdődik most 40 év után, és ennek az új korszaknak a nyitánya lehet az a konferencia is.

 

egeszsegnapszab_galeria
Gyógyítók egészsége konferenciát tartottak a SZAB-székházban - GALÉRIA


Új módszer John Launertől

 

A program kiemelt előadója a Londonból érkezett John Launer, a Tavistock Institute munkatársa volt, aki angol nyelven tartotta előadását Conversations inviting change: using narrative medicine to support health professionals címmel. Előadásának az állt a középpontjában, hogy hogyan lehet javítani a szakemberek kommunikációs készségét egy szisztémás családi terápia során. A londoni Tavistock Klinika elsőként fejlesztette ki azt a módszert, amely ma már az egészségügyben dolgozó szakemberek számára széles körben elérhető az Egyesült Királyságban és nemzetközi szinten is. A módszer a terapeuták munkáját könnyíti meg a betegekkel és családtagjaikkal, valamint a kollégáikkal, a hallgatókkal és gyakornokokkal való találkozás és kommunikáció során. John Launer elmondta: a pszichoterápia és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció nem más, mint megfelelő kérdések sorozata, amely alapján kibontakozik a beteg története. Ezek, a módszertan kidolgozói által összeállított kérdések egyrészt azt feszegetik és arra várnak választ, hogy maga a terapeuta vagy az egészségügy más területén dolgozó szakember hogyan gondolkodik a saját munkájáról, a pácienseivel való viszonyáról, a segítésről mint feladatról. További abban is segítséget nyújtanak, hogy milyen kérdések sorával lehet egy nyitott, bizalmon alapuló terápiát vagy egyszerűen csak kommunikációt kialakítani. Ez a módszer különösen hasznos, főleg olyan páciensek számára, akik úgy érzik, hogy beleragadtak egy nehéz helyzetbe.

A nap folyamán még számos előadást hallgathattak meg az érdeklődők: Fülöp Emőke (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék) Egészség és érzelemszabályozás a gyógyító munkában címmel tartott előadást, Győrffy Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet) a magyarországi orvosnői egészségről és életminőség beszélt. A délutáni programot kerekasztal beszélgetéssel kezdték, amelynek témája a szupervízió, résztvevői Horváth Éva (Szupervíziós Centrum, Szeged), Hoyer Mária (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék), Lisznyai Sándor (ELTE, Pszichológiai Intézet) voltak, a beszélgetést Csabai Márta moderálta.

 

Workshopok

 

A továbbiakban Csabai Márta (SZTE Pszichológiai Intézet) Támogató csoportok gyógyító szakembereknek címmel tartott előadást egy regionális program tapasztalatairól.

A résztvevők különböző műhelyek munkájába is bekapcsolódtak: a Fusion Vital műhely témája a Fiziológiai méréseken alapuló stresszkezelés volt, a munkát Vada Gergely (Fusion Vital, Budapest) vezett. Az „Akvárium” Bálint-csoport moderátora Dobó Katalin (Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság) volt, Varga Hedvig (SZTE Pszichológiai Intézet) a Veszteség- és gyászfeldolgozás a gyógyító munkában workshopot vezette. Kőváry Zoltán (SZTE Pszichológiai Intézet) az „Amikor Nietzsche sírt” – A segítő krízise és a kölcsönös analízis labirintusai címmel tartott workshopot.

A rendezvény a TÁMOP 6.1.2-11/1-2012-1003 számú programban valósult meg.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.