SZTE Info

Gyógyítók egészsége konferenciát tartottak a SZAB-székházban

Gyógyítók egészsége címmel rendezett egészségnapot és konferenciát az SZTE Pszichológia Intézet Klinikai Tanszéke és az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 2014. április 4-én a SZAB-székházban. A rendezvényen a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat a témával foglalkozó, kiemelkedő hazai és külföldi kutatók. A konferencia fő előadója John Launer, a londoni Tavistock Intézet munkatársa volt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Gyógyítók egészsége konferencián a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat. Csabai Márta, az SZTE Pszichológiai Intézetének egyetemi docense köszöntőjében elmondta: a gyógyításban dolgozó szakemberek számára szerveznek támogató csoportokat a régióban, ez a konferencia pedig lehetőséget ad arra, hogy számos aspektusból megvizsgálják a témát.

 

Kiégésmenedzsment

 

Az előadások sorát Barabás Katalin, az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense nyitotta, És rajtunk ki segít? A segítségkérés nehézségei és lehetőségei az egészségügyben címmel. Elmondta: a munkahigiénében ismertek a virális fertőzések, a protektív tényezők, a határértékek, amelyeket be kell tartani a megelőzés érdekében, de a szakirodalom nagyon sokáig nem foglalkozott a pszichológiai ártalmakkal.

Pedig tény, és ezt kutatások is alátámasztják, hogy az orvosok körében kiemelten magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, az alkohol és drogfogyasztás pedig gyakoribb, mint más szakmák képviselői esetében. Az öngyilkosságok aránya is kiemelkedően magas. Szerte a világon a megbetegedési arányszám kiugróan magas a pszichológusok és onkológusok körében, ezt holland és amerikai kutatások is alátámasztják.

A kiégés tünetegyüttesét csak 1974-ben, pontosan 40 éve írta le a német születésű, amerikai pszichoanalitikus, Herbert J. Freudenberger, aki arra mutatott rá: krónikus érzelmi megterhelés, a stressz nyomán fizikai, érzelmi, mentális és emocionális kimerülés lép fel, ami együtt jár a reménytelenséggel, a célok, törekvések elvesztésével. A kiégés jellemzői a csökkenő önértékelés, a deperszonalizáció, a munkával kapcsolatos érdektelenség, a személyes hatékonyság csökkenése.

Barabás Katalin hangsúlyozta: a kiégés leginkább azokat veszélyezteti, akik hosszú időn át más emberek problémáira koncentrálnak, és emiatt nagy érzelmi igénybevételnek vannak kitéve. A kiégés ott lép fel, ahol az egyén és a munkakörnyezet tartós illeszkedésében zavar áll fenn. A kiégéselméleteket illetően léteznek individuális, interperszonális, szervezeti és társadalmi megközelítések. Ha a gyógyító és a gyógyított között az adok-veszek kapcsolat megbomlik, az sikertelenséghez vezet.

Rezidensek körében végzett szegedi kutatások azt erősítik meg, hogy nagymértékben veszélyeztettek azok, akik gyakran élnek át krízishelyzeteket, extra igénybevétel mellett nagy felelősség nehezedik rájuk, sok az adminisztrációs terhük, nem kapnak sem megerősítést, sem dicséretet, sem visszajelzést a munkájukkal kapcsolatban, nem ismerik saját kompetenciáikat, és korlátozottak az előrejutási lehetőségeik.

Barabás Katalin arról is beszélt, hogy mit lehet tenni. A legfontosabb, hogy a segítő szakmában dolgozókat felkészítsék a különleges élethelyzetekre és azok kezelésére, ezáltal védetté tehetik őket a kiégéssel szemben. A szegedi képzésben van orvosi pszichológia tantárgy is, a hallgatók tanulnak tanatológiát, és a haldoklóval, gyászolóval való kommunikációt is elsajátíthatják. A posztgraduális képzésben részt vevők számára már tréningeket is tartanak, amelyen nagy számban részt is vesznek a rezidensek, ami az intézetvezető egyetemi docens szerint egyfajta szemléletalakulást is jelez már. Szétszórtan működnek szupervíziós csoportok is. Hozzátette: bár a munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkát csak olyan környezetben végezhet munkavállaló, amely nem károsítja a munkavállaló egészségét, a segítőket sokszor nem támogatja, segíti senki. A hatékony kiégésmegelőzésre pedig hatalmas igény van, de tény az is, hogy sokan nem áldoznak a lelki egészségük megtartására vagy gyógyítására. Előfordul a teljes hárítás is. A tanszékvezető szerint kell, hogy a felnövekvő nemzedék igényelje a prevenciót és a gyógymódot is. Hatékonyan csak mind a négy szint – individuális, interperszonális, szervezeti és társadalmi – együttes figyelembevételével lehet csak véghezvinni a kiégés kezelését illetve megelőzését.

Barabás Katalin előadását azzal zárta: a kiégés definícióját Freudenberger 40 éve alkotta meg. A 40 a megtisztulás száma, a Biblia is azt mondja, hogy 40 éves időközönként avatkozik be az úr. Elmondta: reméli, hogy egy új korszak kezdődik most 40 év után, és ennek az új korszaknak a nyitánya lehet az a konferencia is.

 

egeszsegnapszab_galeria
Gyógyítók egészsége konferenciát tartottak a SZAB-székházban - GALÉRIA


Új módszer John Launertől

 

A program kiemelt előadója a Londonból érkezett John Launer, a Tavistock Institute munkatársa volt, aki angol nyelven tartotta előadását Conversations inviting change: using narrative medicine to support health professionals címmel. Előadásának az állt a középpontjában, hogy hogyan lehet javítani a szakemberek kommunikációs készségét egy szisztémás családi terápia során. A londoni Tavistock Klinika elsőként fejlesztette ki azt a módszert, amely ma már az egészségügyben dolgozó szakemberek számára széles körben elérhető az Egyesült Királyságban és nemzetközi szinten is. A módszer a terapeuták munkáját könnyíti meg a betegekkel és családtagjaikkal, valamint a kollégáikkal, a hallgatókkal és gyakornokokkal való találkozás és kommunikáció során. John Launer elmondta: a pszichoterápia és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció nem más, mint megfelelő kérdések sorozata, amely alapján kibontakozik a beteg története. Ezek, a módszertan kidolgozói által összeállított kérdések egyrészt azt feszegetik és arra várnak választ, hogy maga a terapeuta vagy az egészségügy más területén dolgozó szakember hogyan gondolkodik a saját munkájáról, a pácienseivel való viszonyáról, a segítésről mint feladatról. További abban is segítséget nyújtanak, hogy milyen kérdések sorával lehet egy nyitott, bizalmon alapuló terápiát vagy egyszerűen csak kommunikációt kialakítani. Ez a módszer különösen hasznos, főleg olyan páciensek számára, akik úgy érzik, hogy beleragadtak egy nehéz helyzetbe.

A nap folyamán még számos előadást hallgathattak meg az érdeklődők: Fülöp Emőke (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék) Egészség és érzelemszabályozás a gyógyító munkában címmel tartott előadást, Győrffy Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet) a magyarországi orvosnői egészségről és életminőség beszélt. A délutáni programot kerekasztal beszélgetéssel kezdték, amelynek témája a szupervízió, résztvevői Horváth Éva (Szupervíziós Centrum, Szeged), Hoyer Mária (Semmelweis Egyetem, Alkalmazott Pszichológia Tanszék), Lisznyai Sándor (ELTE, Pszichológiai Intézet) voltak, a beszélgetést Csabai Márta moderálta.

 

Workshopok

 

A továbbiakban Csabai Márta (SZTE Pszichológiai Intézet) Támogató csoportok gyógyító szakembereknek címmel tartott előadást egy regionális program tapasztalatairól.

A résztvevők különböző műhelyek munkájába is bekapcsolódtak: a Fusion Vital műhely témája a Fiziológiai méréseken alapuló stresszkezelés volt, a munkát Vada Gergely (Fusion Vital, Budapest) vezett. Az „Akvárium” Bálint-csoport moderátora Dobó Katalin (Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság) volt, Varga Hedvig (SZTE Pszichológiai Intézet) a Veszteség- és gyászfeldolgozás a gyógyító munkában workshopot vezette. Kőváry Zoltán (SZTE Pszichológiai Intézet) az „Amikor Nietzsche sírt” – A segítő krízise és a kölcsönös analízis labirintusai címmel tartott workshopot.

A rendezvény a TÁMOP 6.1.2-11/1-2012-1003 számú programban valósult meg.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.