SZTE Info

Gyógyszerkincsünk eredetét mutatták be a Szabadegyetemen

A Szabadegyetem – Szeged 2014. április 9-i előadásában Zupkó István, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet egyetemi docense beszélt a gyógyszerek és hatóanyagaik származásáról, kialakulásáról Gyógyszerkincsünk eredete címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az előadás elején Zupkó István ismertette a különbséget a gyógyszer és hatóanyag között, valamint kiemelte, hogy már az ókorban, ötezer évvel ezelőtt is használtak gyógyszereket. Ekkor még természetesen csak növényi gyógyszereket alkalmaztak. A 19. század elején állítottak először elő tiszta kémiai formában növényi hatóanyagot. Majd a 19. és 20. század fordulóján jelentek meg a szintetikus hatóanyagok, melyeket ma is uralják a fejlett országok gyógyszeriparát. Ezen szintetikus termékek mögött áll egy sorozat, aminek születésénél szinte mindig természetes vegyület van.

Az előadás következő szakaszában felmerült a kérdés, hogy miért hatnak a természetes vegyületek a fejlettebb szervezetekre. Az élővilág teljes fehérjekészlete leírható mintegy 1700 térszerkezettel, így nagyon is életszerű, hogy egy növényi enzim által szintetizált tartalomanyag kötődik egy magasabb rendű állati vagy emberi proteinhez, és arra hatást gyakorol. Ebből láthatjuk, hogy igen jó az esélye egy természetes vegyület gyógyszerré válásának.

Az est további részében Zupkó István érdekes példákkal szemléltette, hogyan alakítottak ki növényi hatóanyagokból szintetikus hatóanyagokat és gyógyszereket. Hozzátette, hogy még rengeteg feltérképezetlen növény létezik a Földön, valamint az 19 60-as évektől biztonságossá váló búvárkodás új perspektívát adott hozzá a gyógyszerkutatáshoz, hiszen rengeteg tengerben élő növény és növényszerű állat rendelkezhet a gyógyászatban felhasználható szekunder metabolittal. Továbbá az utóbbi két évtizedben az extremofil ökoszisztémákat, tehát szélsőséges körülmények között élő élőlényeket is vizsgálni kezdték, melyek szintén hatalmas potenciállal rendelkeznek a kutatások terén. Ezen kutatásoktól eltérően még létezik két módszer, melynek köszönhetően új gyógymód fejleszthető ki. Ez a már meglévő gyógyszerek újra felhasználása más tünetek kezelésére vagy a meglévő vegyület újraformálása. Vagyis a reformulálás és a repozícionálás. Utóbbira felhozott példa a Viagra története, melyet eredendően a vérnyomás csökkentésére fejlesztettek, de a későbbiekben a mára mindenki számára ismert mellékhatása, a férfipotencia növelése miatt alkalmazzák.

A gyógyszerek kifejlesztése manapság a tíz és a tizenhét év között van, hiszen rengeteg vizsgálaton kell átesniük, mire forgalomba helyezik ezeket. Ez azonban nem volt mindig így. Az 1960-as évek előtt kevesebb biztonsági vizsgálatot írtak elő. A fordulópontot a talidomid nevű hatóanyag hozta meg, mely a terhes nőknél alkalmazva a születő csecsemőnél végtagfejlődési rendellenességet eredményezett, hiszen gátolja az új érfal kialakulását. Érdekesség, hogy manapság ismét alkalmazzák a szert tumorellenes céllal, hiszen itt az új érfal létrejövését gátló hatás a tumor növekedésének megállításában játszik szerepet.

Az előadás végén Zupkó István kiemelt egy szintén fontos tényezőt a gyógyszerek kifejlesztésében, mégpedig a szerencse-véletlen faktort. Itt azonban kiemelte, hogy nemcsak a vak szerencsére gondol, amikor erről beszél, hanem a felkészült elme szerencséjére. Nem kevés gyógyszer jött létre a véletlennek hála. Egy jó példa erre a számos eset közül Alexander Flaming nevéhez fűződik, aki a penicillin feltalálója. Kutatásai során baktériumokat tanulmányozott, azonban a táptalaj penész által lefertőződött, és észrevette, hogy a baktériumok eltűntek a gomba környezetéből.

Zupkó István az előadását egy méltán híres Szent-Györgyi Albert-idézettel zárta: „A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla.”

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.