SZTE Info

Gyógyszerkincsünk eredetét mutatták be a Szabadegyetemen

A Szabadegyetem – Szeged 2014. április 9-i előadásában Zupkó István, az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet egyetemi docense beszélt a gyógyszerek és hatóanyagaik származásáról, kialakulásáról Gyógyszerkincsünk eredete címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az előadás elején Zupkó István ismertette a különbséget a gyógyszer és hatóanyag között, valamint kiemelte, hogy már az ókorban, ötezer évvel ezelőtt is használtak gyógyszereket. Ekkor még természetesen csak növényi gyógyszereket alkalmaztak. A 19. század elején állítottak először elő tiszta kémiai formában növényi hatóanyagot. Majd a 19. és 20. század fordulóján jelentek meg a szintetikus hatóanyagok, melyeket ma is uralják a fejlett országok gyógyszeriparát. Ezen szintetikus termékek mögött áll egy sorozat, aminek születésénél szinte mindig természetes vegyület van.

Az előadás következő szakaszában felmerült a kérdés, hogy miért hatnak a természetes vegyületek a fejlettebb szervezetekre. Az élővilág teljes fehérjekészlete leírható mintegy 1700 térszerkezettel, így nagyon is életszerű, hogy egy növényi enzim által szintetizált tartalomanyag kötődik egy magasabb rendű állati vagy emberi proteinhez, és arra hatást gyakorol. Ebből láthatjuk, hogy igen jó az esélye egy természetes vegyület gyógyszerré válásának.

Az est további részében Zupkó István érdekes példákkal szemléltette, hogyan alakítottak ki növényi hatóanyagokból szintetikus hatóanyagokat és gyógyszereket. Hozzátette, hogy még rengeteg feltérképezetlen növény létezik a Földön, valamint az 19 60-as évektől biztonságossá váló búvárkodás új perspektívát adott hozzá a gyógyszerkutatáshoz, hiszen rengeteg tengerben élő növény és növényszerű állat rendelkezhet a gyógyászatban felhasználható szekunder metabolittal. Továbbá az utóbbi két évtizedben az extremofil ökoszisztémákat, tehát szélsőséges körülmények között élő élőlényeket is vizsgálni kezdték, melyek szintén hatalmas potenciállal rendelkeznek a kutatások terén. Ezen kutatásoktól eltérően még létezik két módszer, melynek köszönhetően új gyógymód fejleszthető ki. Ez a már meglévő gyógyszerek újra felhasználása más tünetek kezelésére vagy a meglévő vegyület újraformálása. Vagyis a reformulálás és a repozícionálás. Utóbbira felhozott példa a Viagra története, melyet eredendően a vérnyomás csökkentésére fejlesztettek, de a későbbiekben a mára mindenki számára ismert mellékhatása, a férfipotencia növelése miatt alkalmazzák.

A gyógyszerek kifejlesztése manapság a tíz és a tizenhét év között van, hiszen rengeteg vizsgálaton kell átesniük, mire forgalomba helyezik ezeket. Ez azonban nem volt mindig így. Az 1960-as évek előtt kevesebb biztonsági vizsgálatot írtak elő. A fordulópontot a talidomid nevű hatóanyag hozta meg, mely a terhes nőknél alkalmazva a születő csecsemőnél végtagfejlődési rendellenességet eredményezett, hiszen gátolja az új érfal kialakulását. Érdekesség, hogy manapság ismét alkalmazzák a szert tumorellenes céllal, hiszen itt az új érfal létrejövését gátló hatás a tumor növekedésének megállításában játszik szerepet.

Az előadás végén Zupkó István kiemelt egy szintén fontos tényezőt a gyógyszerek kifejlesztésében, mégpedig a szerencse-véletlen faktort. Itt azonban kiemelte, hogy nemcsak a vak szerencsére gondol, amikor erről beszél, hanem a felkészült elme szerencséjére. Nem kevés gyógyszer jött létre a véletlennek hála. Egy jó példa erre a számos eset közül Alexander Flaming nevéhez fűződik, aki a penicillin feltalálója. Kutatásai során baktériumokat tanulmányozott, azonban a táptalaj penész által lefertőződött, és észrevette, hogy a baktériumok eltűntek a gomba környezetéből.

Zupkó István az előadását egy méltán híres Szent-Györgyi Albert-idézettel zárta: „A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla.”

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.