Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma – bemutatkozik a FuturICT.hu projekt

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt első évében számos jelentős kutatási eredmény született, amelyek hasznosak és érdekesek a projekt minden szakmai résztvevőjének a számára. Ennek összefoglalásául rendeznek két napos K+F menedzsment és szakmai konferenciát 2014. április 10-én és 11-én a Szegedi Tudományegyetemen. A tanácskozás során a projekt kutatói bemutatják a legfontosabb eredményeiket, ami lehetőséget biztosít arra, hogy az eddig megszületett eredményeket a projekt teljes közönsége megismerhesse, és hogy új szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki a partnerek között. A rendezvény helyszíne az SZTE Rektori Hivatal épületének díszterme.

Az első napon több mint egy tucat előadást hallgathattak meg az érdeklődők, egyebek mellett a Twitter-környezetre jellemző technológiai információk diffúziós topológiájáról, a védett ismeret (know-how) „terjedésének” magánjogi aspektusairól, a klímaváltozással kapcsolatos alkalmazkodási stratégiákról, a különböző szinteken történő véleménydetekcióról és inverz fertőzési problémákról.

A kormány támogatja az egyetemi kutatásokat

A konferencián előadást tartott Kardon Béla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Tudománypolitikai Főosztályának főosztályvezetője A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében címmel. Kardon Béla rámutatott: a kormány számára nagyon fontos, hogy az alapkutatási eredményeket hogyan lehet átültetni a való életbe. A versenyképesség Magyarország számára kiemelkedő jelentőséggel bír, és ezt csak 21. századi, versenyképes munkaerővel lehet elérni, azt is csak úgy, ha az egyetemekről versenyképes munkaerő kerül ki. Ezt pedig azzal lehet támogatni, ha a felsőoktatási intézményekben magas szintű kutatások folynak. Ehhez tud a kormány hozzájárulni azzal, hogy támogatja a tudományos intézményekben folyó tevékenységeket. Az innovációs alapból biztosít a kormányzat erre támogatást az elkövetkező években – tette hozzá a főosztályvezető. Mint mondta, a tagországokon múlik, hogy az európai uniós forrásokat mire költik. Magyarország a strukturális alapból szándékozik támogatni a felsőoktatási intézményekben megvalósuló kutatási fejlesztéseket. Nem tanácsadást kíván biztosítani, hanem a szükséges forrásokat. A kutatás-fejlesztés és az innováció ma Magyarországon az egyik nagyon fontos alappillér, és a Befektetés a jövőbe elnevezésű K+F innovációs stratégia a feltétele annak, hogy versenyképes legyen az ország. Ezt a tudománypolitikai stratégiát a kormány még nem tárgyalta, a társadalmi vitán viszont már túlvan.

Kardon Béla főosztályvezető – aki a konferencián megtartott előadását megelőzően Szabó Gábor rektorral tárgyalt – hangsúlyozta: a Szegedi Tudományegyetem – ahogyan a többi más nagy felsőoktatási intézmény – munkáltatóként is nagyon fontos szerepet tölt be a régióban, és a regionális innovációs stratégiában is fontos szerepet kapott. A kormányzat számít az egyetemre a kutatóhelyek számának növelésében és a kutatási támogatások allokálásában is. Minderre a FuturICT.hu projekt kiváló példa, mert a benne részt vevők alapkutatási tevékenységet végeznek, amit fiskálisan nem szabad megítélni. A jó minőségű alapkutatás ugyanis nagyon fontos, mert elengedhetetlen a jó minőségű oktatáshoz.

A kormány szándéka, hogy lépéseket tegyen a tudomány területén, és célja, hogy 50 százalékkal növelje a kutatói létszámot. Ennek érdekében a kutatás-fejlesztés támogatására forrásokat szeretnének bevonni, erről Brüsszellel folyamatosan tárgyalnak. A kormány szándéka szerint ennek a támogatására több mint 100 milliárd forint fordítható majd a következő években.

Kooperációs Központ: információ és források

Csirik János professzor előadásában a FuturICT.hu Kooperációs Központról számolt be, hiszen a pályázatban vállalták a FuturICT.hu magyarországi koordinációs és kutatóközpontjának létrehozását is. A tudományos koordinációs központ kialakításával – további nemzetközi projektek megvalósulása által – nemzetközi kutatóhálózatok jönnek létre. A Kooperációs Központ feladata, hogy támogassa a kutatókat abban, hogy a kutatások hosszabb távon is fennmaradjanak, a projekt lezárultával is fenntarthatók legyenek. Az ezzel kapcsolatos tanulmányban beszámolnak a hazai és nemzetközi koordinációs központokról, azok működéséről; a kormányzati és szakmai együttműködések lehetőségeiről. Csirik János professzor elmondta: a tanulmány készítői kormányzati munkatársakat is meginterjúvoltak a témában, akik arra hívták fel a figyelmet: a proaktív viselkedés rendkívül fontos. A Kooperációs Központ feladata egyébként igen sokrétű: egyfajta információs központként is működik, és emellett feladata a működési források megtalálása és bevonása.

A FuturICT.hu projektről szóló konferencia pénteken is folytatódik, a részletes program itt olvasható.

Mindez a kutatás a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” című projekt révén valósul meg, melynek gazdája a Szegedi Tudományegyetem. A 2012. december 1. és 2014. november 30. között zajló projektben az SZTE konzorciumi partnerei az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt., illetve a BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt. A százszázalékos támogatási intenzitású FuturICT.hu projekt teljes költségvetése csaknem 1,6 milliárd forint.

Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Herner Donát