SZTE Info

mk_konferencia_kiemelt

Ipari együttműködéseket szülhet a Mérnöki Kar nemzetközi konferenciája

Ötödik alkalommal tartották meg Szegeden a nemzetközi ICoSTAF mérnöki-műszaki konferenciát, mely ezúttal az SZTE Mérnöki Kar és az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának „vízbarátság” projektje hallgatói találkozójához is kapcsolódott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Mérnöki Kar és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében 2014. április 25-én került sor az 5. IcoSTAF nemzetközi tudományos, mérnöki-műszaki konferenciára. A hagyományosan kétévente megrendezendő seregszemlével a szervezők fő célja a kutatók és az ipari szereplők találkozásának, a kutatási eredmények és az ipari információk cseréjének elősegítése.


 

A legújabb eredményeket mutatták be

 

A tanácskozás résztvevőit elsőként Hodúr Cecília egyetemi tanár, az SZTE MK dékánhelyettese köszöntötte, majd Keszthelyi-Szabó Gábor egyetemi tanár, a fakultás dékánja, illetve Dékány Imre akadémikus, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke mondott beszédet. Keszthelyi-Szabó Gábor kiemelte, büszkék rá, hogy immár ötödik alkalommal rendezhetik meg ezt a nemzetközi konferenciát, melynek a hivatalos nyelve az angol, s melyre számos külföldi országból is érkeznek tudósok. – Friss szemmel fogadjuk, figyeljük egymás legújabb eredményeit. Bár az útjaink különbözőek, a céljaink tudósként azonosak: a mindennapok problémáira keresünk megoldásokat. Ez a konferencia új kooperációkat is életre hívhat. Emellett fontos szempontunk volt, hogy lehetőséget adjunk a bemutatkozásra a Mérnöki Kar legtehetségesebb hallgatóinak, alap- és mesterszinten tanuló, egyben kutató TDK-győzteseinek, akik posztereken prezentálják tevékenységüket. Oda kell rájuk figyelni, hiszen ők lesznek a jövő mérnökei, műszaki értelmisége – mondta a dékán, aki külön köszönetét fejezte ki a konferencia valamennyi támogatójának, valamint a szervezőbizottságnak. Dékány Imre akadémikus pedig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a további szegedi kutatóhelyek alkotta tudományos bázis jelentőségét ecsetelte, rámutatva arra, hogy Magyarországon kiemelt szerepe volt, van és lesz a mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak, illetve ezekhez kapcsolódóan az élelmiszer-technológiának, az élelmiszer-biztonságnak és a biotechnológiának. A tudományos tanácskozáson ezen szakterületek kérdései is központi szerepet kaptak, többek között ezért szentelt az eseménynek kiemelt figyelmet az MTA SZAB.

 

A konferencián plenáris előadást tartott az agrárműszaki szakterületen kutató Neményi Miklós, az MTA levelező tagja (Nyugat-Magyarországi Egyetem) és Alexander Prange mikrobiológus (Németország, Niederrhein University of Applied Sciences). A plenáris előadásokat a formabontó poszterszekció bemutatói követték, köztük a tehetséges MK-s hallgatók, illetve a „vízbarátság” IPA-projekt szegedi és újvidéki résztvevőinek munkáival. Délután több szakmai szekcióban – élelmiszer-tudományi, élelmiszer-technológiai, agrárökonómiai, műszaki, bio- és környezettechnológiai – mutatták be eredményeiket a magyar és külföldi (szerb, román, német, lengyel) szakemberek.


 

Közelebb hozni a kutatást a felhasználáshoz

 

– Kiemelkedőnek tekinthető, hogy idén több mint 100 jelentkező volt az ICoSTAF konferenciára, elsősorban a szomszédos országokból, de Lengyelországból és Németországból is. Mivel nemcsak a kutatókat, a tudományos közéletben mozgókat, hanem az ipari szakembereket is meghívtuk, így azt reméljük, hogy a rendezvény közelebb hozza a kutatást a konkrét felhasználáshoz. Számos példa volt rá a korábbiakban, hogy valaki itt figyelt fel egy eredményre, és abból alkalmazás, közös pályázat, új projekt alakult ki. Emellett pedig a kar nemzetközi kapcsolatainak ápolását, építését tartjuk szem előtt, büszkék vagyunk rá, hogy az ilyen rendezvények minden alkalommal jó hírünket viszik húzta alá az esemény fontosságát Hodúr Cecília. Hozzátette: számos figyelemre méltó előadás hangzott el az SZTE Mérnöki Kar oktatói, kutatói részéről is. A dékánhelyettes úgy fogalmazott, mind a műszaki, mind a környezet- és biotechnológiai szekcióban rejlettek olyan potenciális (szegedi) lehetőségek, melyek akár azonnali ipari megvalósításra méltók, például a hulladékhasznosítás terén.


MK_konferencia_galeria
Ipari együttműködéseket szülhet a Mérnöki Kar nemzetközi konferenciája - GALÉRIA

 

Az eső sem moshatta el a „vízbarátságot”

 

Ami pedig a már említett „vízbarátság” projektet illeti, az SZTE Médiacentrum korábban beszámolt róla, az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program részeként Magyarország és Szerbia számos partnerkapcsolatot köt, ezek közé tartozik a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara és az Újvidéki Egyetem Technológia Kara közötti együttműködés: az Európai Unió anyagi támogatásával az intézmények közös kutatási projekttel fogadtak „vízbarátságot”. A „Cross-border network for knowledge transfer and innovative development in wastewater treatment” – WATERFRIEND (HUSRB/1203/2.1.1) 166 710 eurós projekt 2013. március 1-jén indult, s 2014. június 30-án zárul. Alapvetően a víz-, a szennyvíztisztítás, valamint a környezetgazdálkodás területén dolgozik együtt a szegedi és az újvidéki egyetem. 2014. április 23. és 26. között Szeged, az SZTE Mérnöki Kar adott otthont a projekt II. hallgatói találkozójának (az elsőt Újvidéken rendezték még 2014. március 27. és 29. között).

 

– A szerb–magyar határ menti együttműködésünk ezen állomását ugyan megáldotta az ég, hiszen egyfolytában esik az eső, de szerencsére egyetlen program sem maradt el. Ez a projekt utolsó előtti rendezvénye, a II. hallgatói találkozó és konferencia keretében 35 újvidéki diákot láttunk vendégül kísérő tanáraikkal. Éppen azért szerveztük a látogatásukat erre az időpontra, hogy egybeessen az ICoSTAF konferenciánkkal, azaz a hallgatók részt vehessenek egy igazi rangos tudományos tanácskozáson, sőt, saját posztereiket is bemutathassák. Egyébiránt egyetemi épületeket, kari laborokat, az egyetemi könyvtárat fedezték fel itt tartózkodásuk során a vendégek, kisebb laboratóriumi méréseket végeztek, kulturális és sporteseményeken kapcsolódtak ki a négy nap során – árulta el Hodúr Cecília, a szegedi projektmenedzser.

 

SZTEinfo

Fotók: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.