SZTE Info

Járványterjedés vizsgálata differenciálegyeneletekkel – előadás a FuturICT-konferencián

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP- 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt elsőévének kutatási eredményeiről számolnak be kétnapos konferencián a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal épületében. A konferencia második napján számos más előadás mellett a légiúton történő járványterjedés modellezéséről is beszámoltak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt első évében számos jelentős kutatási eredmény született, amelyek hasznosak és érdekesek a projekt minden szakmai résztvevőjének a számára. Ennek összefoglalásául rendeztek kétnapos K+F menedzsment és szakmai konferenciát 2014. április 10-én és 11-én a Szegedi Tudományegyetemen. A tanácskozás során a projekt kutatói bemutatták a legfontosabb eredményeiket, ami lehetőséget biztosított arra, hogy az eddig megszületett eredményeket a projekt teljes közönsége megismerhesse, és hogy új szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki a partnerek között. A rendezvényt az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében tartották.

 

A FuturICT.hu projekt eredményeiről beszámoló konferencia második napján Hulmán-Knipl Diána tartott érdekes előadást Járványterjedés az utazási hálózatokban címmel. Az SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoport – Bolyai Intézet MTA-SZTE Analízis Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa kutatócsoportjával azt vizsgálta, hogy milyen szerepet játszanak az utazási hálózatok a különböző – akár világméretű – járványok terjedésében.

 

Az előadó elmondta: a légiközlekedésre koncentráltak. Ma már több millió ember utazik repülővel, és arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt öt évben hogyan változott a légiközlekedés. Kiderült, Közel-Kelet és Európa között erősödött a kapcsolati háló. A kutató rámutatott arra, hogy az országhatárok nem gátolják a járványok terjedését. Felidézte az 1347-es pestisjárványt, amely Európa déli részéről négy év alatt jutott el a skandináv országokig, kontinensméretű járvánnyá nőve ki magát. Manapság, amikor a légközlekedés széles körben elérhető, a járványok terjedéséhez sokkal rovidebb idő kell. 2002-ben és 2003-ban például a Kínából Kanadába átterjedt járvány milliárdos károkat okozott a kanadai gazdaságnak. A H1N1 vírus pedig több mint 14 ezer halálesetet okozott világszerte.

 

Hulmán-Knipl Diána és munkatársai a járványok terjedésének modellezéséhez differenciálegyenleteket használtak. Az egyszerűbb módszerben a populációkat csoportokra osztották – fogékonyak, fertőzöttek, gyógyultak –, és azt kutatták, hogy a populáció egyes tagjai hogyan kerülnek át egyik csoportból a másikba, valamint, hogy mindezt át lehet-e hálózatokra ültetni. Továbbá a modellezéskor arra is gondolniuk kellett, hogy az egymástól távol eső régiók között a légiözlekedésen át vezet a járvány útja, és a betegség már utazás közben is fertőzhet. Egy 12 órás repülőút alatt egyetlen ember akár 10 másikat is megfertőzhet.

 

A H1N1 influenzajárvány terjedésének vizsgálatakor az egyszerű modellt módosították, és arra jöttek rá, hogy minél messzebb van az egyik régió a másiktól, annál hamarabb ér oda a járvány. A repülőgépek ugyanis zsúfoltak, az utasok hosszú időt töltenek együtt.

 

A kutató arra is felhívta a figyelmet: a járvány terjedésének vizsgálatakor figyelembe kellett venniük azt is, hogy a helyi lakosok – akik elutaznak egy régióból, majd visszatérnek oda – más kapcsolati hálóval rendelkeznek, mint az átutazók. A járvány terjedésében a fontos közlekedési csomópontok is nagy szerepet játszanak.

 

Amikor számolni akartak azzal is, hogy a járvány utazás közben is terjed, akkor már egy 20 differenciálegyenletből álló rendszer segítségével tudták csak ezt modellezni. A komplex modellhez olyan adatokra volt szükségük, hogy az adott régió lakosságának hány százaléka utazik, honnan és hová, hány beteg van az egyes régiókban, az utazáson keresztül az adott régió hány esetet importált a visszatérő helyi lakosok által, valamint a látogatók által, akik csak átmenetileg tartózkodtak a régióban.

 

Tény, hogy egyes országok járvány esetén megtiltják a nem ott lakók beutazását, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a fertőzött régiókból visszatérő helyi lakosok is bevihetik a járványt az országba.

 

Nyemcsok Éva Eső

fotók: hamarosan



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.