SZTE Info

Járványterjedés vizsgálata differenciálegyeneletekkel – előadás a FuturICT-konferencián

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP- 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt elsőévének kutatási eredményeiről számolnak be kétnapos konferencián a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal épületében. A konferencia második napján számos más előadás mellett a légiúton történő járványterjedés modellezéséről is beszámoltak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt első évében számos jelentős kutatási eredmény született, amelyek hasznosak és érdekesek a projekt minden szakmai résztvevőjének a számára. Ennek összefoglalásául rendeztek kétnapos K+F menedzsment és szakmai konferenciát 2014. április 10-én és 11-én a Szegedi Tudományegyetemen. A tanácskozás során a projekt kutatói bemutatták a legfontosabb eredményeiket, ami lehetőséget biztosított arra, hogy az eddig megszületett eredményeket a projekt teljes közönsége megismerhesse, és hogy új szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki a partnerek között. A rendezvényt az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében tartották.

 

A FuturICT.hu projekt eredményeiről beszámoló konferencia második napján Hulmán-Knipl Diána tartott érdekes előadást Járványterjedés az utazási hálózatokban címmel. Az SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoport – Bolyai Intézet MTA-SZTE Analízis Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa kutatócsoportjával azt vizsgálta, hogy milyen szerepet játszanak az utazási hálózatok a különböző – akár világméretű – járványok terjedésében.

 

Az előadó elmondta: a légiközlekedésre koncentráltak. Ma már több millió ember utazik repülővel, és arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt öt évben hogyan változott a légiközlekedés. Kiderült, Közel-Kelet és Európa között erősödött a kapcsolati háló. A kutató rámutatott arra, hogy az országhatárok nem gátolják a járványok terjedését. Felidézte az 1347-es pestisjárványt, amely Európa déli részéről négy év alatt jutott el a skandináv országokig, kontinensméretű járvánnyá nőve ki magát. Manapság, amikor a légközlekedés széles körben elérhető, a járványok terjedéséhez sokkal rovidebb idő kell. 2002-ben és 2003-ban például a Kínából Kanadába átterjedt járvány milliárdos károkat okozott a kanadai gazdaságnak. A H1N1 vírus pedig több mint 14 ezer halálesetet okozott világszerte.

 

Hulmán-Knipl Diána és munkatársai a járványok terjedésének modellezéséhez differenciálegyenleteket használtak. Az egyszerűbb módszerben a populációkat csoportokra osztották – fogékonyak, fertőzöttek, gyógyultak –, és azt kutatták, hogy a populáció egyes tagjai hogyan kerülnek át egyik csoportból a másikba, valamint, hogy mindezt át lehet-e hálózatokra ültetni. Továbbá a modellezéskor arra is gondolniuk kellett, hogy az egymástól távol eső régiók között a légiözlekedésen át vezet a járvány útja, és a betegség már utazás közben is fertőzhet. Egy 12 órás repülőút alatt egyetlen ember akár 10 másikat is megfertőzhet.

 

A H1N1 influenzajárvány terjedésének vizsgálatakor az egyszerű modellt módosították, és arra jöttek rá, hogy minél messzebb van az egyik régió a másiktól, annál hamarabb ér oda a járvány. A repülőgépek ugyanis zsúfoltak, az utasok hosszú időt töltenek együtt.

 

A kutató arra is felhívta a figyelmet: a járvány terjedésének vizsgálatakor figyelembe kellett venniük azt is, hogy a helyi lakosok – akik elutaznak egy régióból, majd visszatérnek oda – más kapcsolati hálóval rendelkeznek, mint az átutazók. A járvány terjedésében a fontos közlekedési csomópontok is nagy szerepet játszanak.

 

Amikor számolni akartak azzal is, hogy a járvány utazás közben is terjed, akkor már egy 20 differenciálegyenletből álló rendszer segítségével tudták csak ezt modellezni. A komplex modellhez olyan adatokra volt szükségük, hogy az adott régió lakosságának hány százaléka utazik, honnan és hová, hány beteg van az egyes régiókban, az utazáson keresztül az adott régió hány esetet importált a visszatérő helyi lakosok által, valamint a látogatók által, akik csak átmenetileg tartózkodtak a régióban.

 

Tény, hogy egyes országok járvány esetén megtiltják a nem ott lakók beutazását, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a fertőzött régiókból visszatérő helyi lakosok is bevihetik a járványt az országba.

 

Nyemcsok Éva Eső

fotók: hamarosan



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.