SZTE Info

„Jelenből lesz a múlt” – Gausz Ildikó a nemrég megjelent egyetemi évkönyvről

A 2011-2012-es egyetemi évkönyv megjelenésének apropóján egyetemtörténetről és a kiadvány fontosságáról beszélgettünk Gausz Ildikóval, a szerkesztőbizottság titkárával, az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár Egyetemi Gyűjteményének főkönyvtárosával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Megjelent a Szegedi Tudományegyetem 2011-2012-es évkönyve, melyben megtalálható az adott időszakhoz kapcsolódó minden fontos egyetemtörténeti adat, kezdve a karok oktatóitól egészen a végzettek névsoráig. Az évkönyvek évről évre történő kiadása már hagyománynak számít, hiszen egészen 1921-től, az egyetem Szegedre kerülésétől kezdve tart. Ezek a példányok – sőt már a kolozsvári időszakhoz köthetőek is – kivétel nélkül megtalálhatóak az Egyetemi Gyűjtemény könyvespolcán, egy egészen egyedülálló és teljes gyűjteményt alkotva. Erről és sok másról is kérdeztük a szerkesztőbizottság titkárát a megjelent évkönyv kapcsán.

 

Egyetemtörténeti adalék

 

Az évkönyv egy egyetemtörténeti adalék, amely hagyományosan papíralapúan jelenik meg – magyarázta Gausz Ildikó, szeretetteljesen végighúzva a kezét a polcon, ott, ahol patinásan és tekintélyt parancsolóan sorakoznak az eddig kiadott kötetek. – Az ETR-rel helyettesített „Tanrendek” példája mutatja, hogy ami fizikálisan is megjelenik és kézbe vehető, az sokkal biztonságosabban őrzi meg az ismeretanyagot. Ezzel együtt elismerem, hogy digitális korunkban felülmúlhatatlan előnyt jelent egy jól kereshető adatbázis, mint amilyen az Egyetemi Könyvtár folyamatosan bővülő Contenta repozitóriumai között az UnivHistória. A világ elkerülhetetlenül a digitalizálás felé halad, így az évkönyv is létezik PDF formátumban – mesélte nekünk Gausz Ildikó, hozzátéve, hogy a papíralapú évkönyvek fellapozása tagadhatatlan érzelmi töltettel bír. – Emlékszem, amikor még hallgatóként vettem a kezembe az akkori évkönyvet, nekem is az volt az első, hogy megkerestem saját magamat a névsorban. Az oktatóknak is ez szokott lenni egyébként az automatikus reakciójuk, mert jó érzéssel tölti el őket, amikor rábukkannak a nevükre árulta el.

 

Az almanachtól az évkönyvig

 

– Bár nem gondolnánk, az évek során jelentős átalakuláson mentek át az évkönyvek – tette hozzá a szerkesztőbizottság titkára, kezébe véve egy kemény borítású példányt az 1934-35-ös tanévből. – Ez az első olyan kötet, amely almanach helyett már az évkönyv elnevezést viseli. Érdekes, de régen sokkal több személyes adat jelent meg az egyetem dolgozóiról – mutatott egy oldalra, ahol az oktatóknak még a pontos lakcímét is megadták. – Természetesen ez ma már egyáltalán nincs így. Nemcsak azért, mert személyiségi jogokat sértenénk ezzel, hanem mert annyi kar van, annyi dolgozóval, hogy ezeket képtelenség lenne egy könyvben összegyűjteni.

 

Az intézményi struktúra és az oktatói névsor mellett az évkönyvekben hagyományosan helyet kapnak az adott évben végzett hallgatók nevei; az intézmény rektorának tanévnyitó beszéde; a szenátus, a gazdasági tanács, valamint a kari tanácsok tagjainak névsora; egy évről évre bővülő egyetemtörténeti krónika és az adott tanévre vonatkozó egyetemi sajtóvisszhang. Azt még Gausz Ildikó sem tagadta, hogy ez egy száraz adathalmaz, ám a monotonitást a szerkesztőbizottság megpróbálja megtörni egy-egy színesítő írással. Idén Görög Márta beszámolóját lehet olvasni az SZTE Alma Mater működéséről. A következő kiadványban pedig a Szent-Györgyi-emlékévről lesz egy beszámoló.

 

A jelenből lesz múlt

 

– Én is úgy tartom, hogy a jelenből lesz a múlt – folytatta Gausz Ildikó. – Szükségünk van az ilyen egyetemtörténeti láncszemekre. Ezért is kötelességünk biztosítani azt, hogy ahogyan én most le tudtam emelni közel száz év távlatából egy évkönyvet 1934-ből, úgy a mostani példányokat is le tudja emelni egy száz évvel későbbi generáció.

 

Az évkönyv megjelenése a szerkesztőbizottság tagjainak – Pál József, Békési Imre, Csernay László, Molnár Imre, Mojzes Katalin és Gausz Ildikó – áldozatos munkájának köszönhető.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.