SZTE Info

„Jelenből lesz a múlt” – Gausz Ildikó a nemrég megjelent egyetemi évkönyvről

A 2011-2012-es egyetemi évkönyv megjelenésének apropóján egyetemtörténetről és a kiadvány fontosságáról beszélgettünk Gausz Ildikóval, a szerkesztőbizottság titkárával, az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár Egyetemi Gyűjteményének főkönyvtárosával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Megjelent a Szegedi Tudományegyetem 2011-2012-es évkönyve, melyben megtalálható az adott időszakhoz kapcsolódó minden fontos egyetemtörténeti adat, kezdve a karok oktatóitól egészen a végzettek névsoráig. Az évkönyvek évről évre történő kiadása már hagyománynak számít, hiszen egészen 1921-től, az egyetem Szegedre kerülésétől kezdve tart. Ezek a példányok – sőt már a kolozsvári időszakhoz köthetőek is – kivétel nélkül megtalálhatóak az Egyetemi Gyűjtemény könyvespolcán, egy egészen egyedülálló és teljes gyűjteményt alkotva. Erről és sok másról is kérdeztük a szerkesztőbizottság titkárát a megjelent évkönyv kapcsán.

 

Egyetemtörténeti adalék

 

Az évkönyv egy egyetemtörténeti adalék, amely hagyományosan papíralapúan jelenik meg – magyarázta Gausz Ildikó, szeretetteljesen végighúzva a kezét a polcon, ott, ahol patinásan és tekintélyt parancsolóan sorakoznak az eddig kiadott kötetek. – Az ETR-rel helyettesített „Tanrendek” példája mutatja, hogy ami fizikálisan is megjelenik és kézbe vehető, az sokkal biztonságosabban őrzi meg az ismeretanyagot. Ezzel együtt elismerem, hogy digitális korunkban felülmúlhatatlan előnyt jelent egy jól kereshető adatbázis, mint amilyen az Egyetemi Könyvtár folyamatosan bővülő Contenta repozitóriumai között az UnivHistória. A világ elkerülhetetlenül a digitalizálás felé halad, így az évkönyv is létezik PDF formátumban – mesélte nekünk Gausz Ildikó, hozzátéve, hogy a papíralapú évkönyvek fellapozása tagadhatatlan érzelmi töltettel bír. – Emlékszem, amikor még hallgatóként vettem a kezembe az akkori évkönyvet, nekem is az volt az első, hogy megkerestem saját magamat a névsorban. Az oktatóknak is ez szokott lenni egyébként az automatikus reakciójuk, mert jó érzéssel tölti el őket, amikor rábukkannak a nevükre árulta el.

 

Az almanachtól az évkönyvig

 

– Bár nem gondolnánk, az évek során jelentős átalakuláson mentek át az évkönyvek – tette hozzá a szerkesztőbizottság titkára, kezébe véve egy kemény borítású példányt az 1934-35-ös tanévből. – Ez az első olyan kötet, amely almanach helyett már az évkönyv elnevezést viseli. Érdekes, de régen sokkal több személyes adat jelent meg az egyetem dolgozóiról – mutatott egy oldalra, ahol az oktatóknak még a pontos lakcímét is megadták. – Természetesen ez ma már egyáltalán nincs így. Nemcsak azért, mert személyiségi jogokat sértenénk ezzel, hanem mert annyi kar van, annyi dolgozóval, hogy ezeket képtelenség lenne egy könyvben összegyűjteni.

 

Az intézményi struktúra és az oktatói névsor mellett az évkönyvekben hagyományosan helyet kapnak az adott évben végzett hallgatók nevei; az intézmény rektorának tanévnyitó beszéde; a szenátus, a gazdasági tanács, valamint a kari tanácsok tagjainak névsora; egy évről évre bővülő egyetemtörténeti krónika és az adott tanévre vonatkozó egyetemi sajtóvisszhang. Azt még Gausz Ildikó sem tagadta, hogy ez egy száraz adathalmaz, ám a monotonitást a szerkesztőbizottság megpróbálja megtörni egy-egy színesítő írással. Idén Görög Márta beszámolóját lehet olvasni az SZTE Alma Mater működéséről. A következő kiadványban pedig a Szent-Györgyi-emlékévről lesz egy beszámoló.

 

A jelenből lesz múlt

 

– Én is úgy tartom, hogy a jelenből lesz a múlt – folytatta Gausz Ildikó. – Szükségünk van az ilyen egyetemtörténeti láncszemekre. Ezért is kötelességünk biztosítani azt, hogy ahogyan én most le tudtam emelni közel száz év távlatából egy évkönyvet 1934-ből, úgy a mostani példányokat is le tudja emelni egy száz évvel későbbi generáció.

 

Az évkönyv megjelenése a szerkesztőbizottság tagjainak – Pál József, Békési Imre, Csernay László, Molnár Imre, Mojzes Katalin és Gausz Ildikó – áldozatos munkájának köszönhető.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.