SZTE Info

Képességmérésről és képességfejlesztésről szólt a Science Café estje

Az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozata, a Science Café 2014. április 10-i alkalmán négy előadó három témával állt a hallgatóság elé.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Elsőként Asztalos Kata, az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója beszélt a zenei képességek online méréséről. Másodjára két PhD-hallgató szemléltette kutatási területét, Kiss Renáta és Török Tímea, akik szintén az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola doktoranduszai. Ők Az olvasás képességeinek diagnosztikus mérése és fejlesztése címmel tartották meg előadásukat. Az est utolsó előadója, Pásztor Attila, aki szintén az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, Képességfejlesztés számítógépes játékokkal címmel mutatta be munkáját.

 


Zenei képességek online mérése

 

Asztalos Kata előadása elején felhívta a figyelmet a zene és az ének-zene tantárgy szeretete közötti különbségekre. A hallgatóság körében végzett rögtönzött felmérés is megerősítette, míg a zenét minden ember szereti, az ének-zene tantárgy kedveltsége az iskolai éves során rohamosan csökken. Kutatásaiban a tantárgy értékelési kultúrájának gazdagítására törekszik online diagnosztikus zenei képességteszt alkalmazásával, amelynek lényege, hogy a diákok teljesítménye külső viszonyítási pontokhoz mérhető, ezáltal lehetőség nyílik a tudatos, megalapozott egyéni és csoportos fejlesztésre.

Az előadó természetesen azt is megválaszolta, hogy miért van szükség a zenei képességek fejlesztésére. Kutatásai alapján kimutatható a zenei teljesítmény és az iskolai érdemjegyek mint kognitív változók közötti összefüggés, elsősorban a reál tantárgyakkal, irodalommal, nyelvtannal és idegen nyelvvel. A szocioökónomiai háttérváltozók vizsgálatakor megmutatkozik, hogy míg a muzikalitás függ a szülők legmagasabb iskolai végzettségétől és a diák otthonában megtalálható könyvek számától, nem mutat kapcsolatot olyan változókkal, amelyek a család anyagi helyzetét jellemzik.

Asztalos Kata elmondása szerint 2013 óta kezdték el használni az online tesztjüket, ami hetvenhárom itemből áll, és már kettőezer-kilencszázhatvanegy diák töltötte ki. A teszt feladatai a zenei hallási képességeket mérik, azaz megoldásukhoz semmilyen előzetes tudás vagy ismeret nem szükséges, többségében a zenei jelenségek (ritmus, dallam, hangszín, hangmagasság, tempó…) összehasonlítására épülnek. Az előadás végén Asztalos Kata egy kis ízelítőt adott a teszt feladataiból a közönségnek, így mindenki felmérhette a zenei affinitását.

 


Az olvasás képességeinek diagnosztikus mérése és fejlesztése

 

Két előadó foglakozott Az olvasás képességeinek diagnosztikus mérése és fejlesztése témával, előbb Török Tímea, majd Kiss Renáta lépett a Sceince Café képzeletbeli katedrájára. Az előadásuk elején Török Tímea megteremtette a kontextust, és ezáltal feltárta, hogy miért is van szükség az olvasási képességek fejlesztésére. Lényegi pontként emeli ki, hogy a mai fiatalok nem szeretnek olvasni, sok esetben pedig szövegértési problémákkal küzdenek. Az olvasási folyamat komplex mivoltára hívta fel a figyelmet, olvasási stratégiákat említett. Elmondta, az olvasás nemcsak a szöveg értését jelenti, hanem műveleteket is végre kell vele hajtani, tehát az olvasás egy komplex tevékenység, ha megfelelően végzik. Megállapításait PISA-eredményekkel, valamint OECD-felméréssel támasztotta alá. Elmondása szerint Magyarországon 20 százalék körül van azon 15 éves diákok aránya, akik szövegértési problémákkal küzdenek. Ehhez társul továbbá, hogy a 8-14 éves tanulók egyáltalán nem motiváltak az olvasásban. Valamint a 18 év felettiek 60 százaléka nem olvasott semmilyen könyvet az elmúlt egy évben.

Az adatok alátámasztják, hogy szükséges az olvasás hátterében álló tényezőket górcső alá venni. Kiss Renáta – folytatva az előző prezentáló munkáját – az olvasás kognitív faktorait, és azok mérőeljárásait ismertette.

Renáta először bemutatta, hogy milyen irányvonalat követtek, amikor kifejlesztették az olvasási képességek diagnosztikus mérésére alkalmas online feladatsort. A kognitív képességek fejlesztését tartották fő szempontnak. A tesztsor, melyet interaktív módon be is mutatott a hallgatóságnak, nemcsak az olvasási készségek személyre szabott fejlesztését igyekszik biztosítani, hanem az ezzel kapcsolatos esetleges deficiteket kiszűrni kívánja, mint például a diszlexia. A deficit meghatározásában nagy segítséget jelent, hogy a teszt mind a vizuális, mind az auditív ingerekre is épül. Nemcsak egy hangfájl kísérete nélküli, kattintáson alapuló feladatsort tárt elénk az előadó, hanem számos szakaszában, az online platform segítségével hangfájl segíti a gyermeket a feladat megoldása során.

A Neveléstudományi Doktori Iskola két hallgatójának, Kiss Renátának és Török Tímeának célja az online játékos mérőkörnyezet kialakítása, az olvasási képességek fejlődésének felmérése, valamint a fejlődések előkészítése innovatív környezetben.


 

Képességfejlesztés számítógépes játékokkal

 

Pásztor Attila egy érdekes területébe fogott a neveléstudománynak: a digitális játékok oktatási célú alkalmazásának, elsősorban a gondolkodási képességek fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja. A 21. században felnövő digitális bennszülöttek életének szerves része a számítógép, valamint a különböző multimédiás eszközök használata. Kézenfekvőnek tűnik tehát a digitális játékok oktatási célú felhasználása, hiszen ezek az alkalmazások olyan nyelven szólnak a mai kor gyermekeihez, amit könnyen megértenek. Ugyanakkor amellett is érvelhetünk, hogy a digitális játékok oktatási célú alkalmazása nem más, mint kolosszális időpocsékolás, az iskola nem az a színtér, ahol a gyerekeknek számítógépes játékokkal kellene játszaniuk.

De miért is lehet hatékony egy digitális játék a gondolkodási képességek fejlesztésének tekintetében? Számos pedagógiai, pszichológiai elvet felsorakoztathatunk, többek között az interaktivitás és a manipuláció (aktív, felfedező tanulásra építő módszerek) vagy az automatikus visszacsatolás (elágazások, segítő instrukciók beépítése) lehetőségét. Emellett olyan gyakorlati előnyöket is megfogalmazhatunk, hogy a digitális játékokkal egy időben sok tanulót fejleszthetünk, valamint iskola és iskolán kívüli környezetben is hatékonyan alkalmazhatóak.

Vajon mennyire sikerült a felsorolt előnyöket kiaknázni?

A témával foglalkozó szakirodalom igen kiterjedt, azonban a digitális játékok oktatási célú alkalmazásának hatékonysága gyakran anekdotikus beszámolókon alapszik, amelyek módszertani problémáktól terhesek, így nehéz általánosításokat megfogalmazni. Pásztor Attila elmondása szerint a hatékonyak-e kérdésfelvetés helyett sokkal termékenyebb, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen feltételek mellett válhatnak eredményes oktatási eszközökké a digitális játékok. Az eddigi kutatások olyan érdekes eredményeket mutatnak, hogy például a gazdagabb grafika vagy a kerettörténetbe ágyazás nem feltétlenül növeli a hatékonyságot, mert elvonhatja a gyerekek figyelmét a megcélzott oktatási tartalomról. A megoldás az elsajátítandó tudás és a játék szórakoztató elemeinek megfelelő egyensúlyú integrációja lehet, azonban ez nem könnyű feladat, ennek módja játékról játékra is változhat. Összességében elmondható, hogy a technológia alkalmazása önmagában nem vezet megnövekedett eredményességhez, számos kérdést kell még megválaszolni.

Az elméleti bevezető után Pásztor Attila bemutatta a hallgatóságnak egy kísérletüket, melyben napközis foglalkozás keretében öt héten keresztül fejlesztették 3-4. osztályos tanulók induktív gondolkodását matematika tartalomba ágyazott játékosan fejlesztő gyakorlatokkal. A program minden gyakorló feladat után automatikus visszacsatolást adott a gyerekeknek, valamint segítő instrukciókkal segítette őket. A kísérleti csoport szignifikánsan többet fejlődött a kontrollcsoportnál, így a program eredményesnek mondható volt. A későbbiekben a fejlesztő játék motiváló hatását szeretnék növelni az audiovizuális elemek, valamint kerettörténet beépítésével.


Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.