Kínai boldogságtojások

„A húsvéti készülődéssel kapcsolatosan nincs kínai hagyomány, mert ez keresztény szokás. De nálunk is festenek tojást. Ez a színes tojás szimbolizálja, ha például egy újszülött gyermek került a házban. Úgy is hívják, ezt, hogy ’boldogság tojás’. Ennek egyik ismertetőjele, hogy nincs rajta minta” – magyarázza Zhang Xuemei. A Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet kínai igazgatóhelyettese tanár társaival együtt kipróbálta, hogy a Kínában szokásos díszes szépírásnál, vagyis kalligráfiánál nehezebb-e a tojásírás.

„Legjobban az íróka használata adta föl a leckét” – összegezte az Algyői Tojásműhelyben gyűjtött élményeket a Zhang Xuemei. Hozzátette: amerre Magyarországon áprilisban jártak, mindenhol látták a húsvéti készülődés jeleit: például hímes tojásokat az üzletek polcain, még csokiból is. Szeretnének erről a hagyományról többet tudni, ezért látogatott el a 9 fős kínai csapat Algyőre az Alkotóházban működő tojásfestő műhelybe.

„Nagyon jól éreztük magunkat az algyői Alkotóházban. A hangulat igazi műhelybeli közös munkára ösztönzött. Érdekes volt látni a tojásfestő szerszámokat és motívumokat” – mondta Zhang Xuemei. A közös alkotást segítették a mintamotívumok, amelyeket a technikai fogásokkal együtt adott át Bereczné Lázár Nóra népi iparművész és az Algyői Tojásműhely oszlopos tagjának számító, amúgy az SZTE Konfuciusz Intézetében kínaiul tanuló algyői diák, Klatka Eszter.

Magyar és kínai motívumokat felhasználva születtek meg a maradandó alkotások. Volt, aki gyimesi csángó, vagy dél-erdélyi mintával hímezte ki a kifújt tyúktojást, de akadt olyan fiatal is, aki pandafejekkel díszítette a tojáshéjat.

A piros szín sok mindent szimbolizál a kínai kultúrában. Például amikor új gyerek születik, a „boldogság tojást” sokszor pirosra festik. „A vörös szín fontos, mert jelenti az örömöt, az élvezeteket” – sorolta kérdésünkre válaszolva Zhang Xuemei, aki szerint „ha ünnepelsz, akkor piros színt kell használnod, ugyanis maga a szín is megteremti az ünnepi hangulatot”.

A „jidan”, vagyis a tojás a termékenység szimbóluma Kínában is – hallottuk Szentmártoni Líviától, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatójától. Az internetes „Ázsia lexikonban” pedig azt olvastuk, hogy Zhejiang tartományban az ifjú feleségek tojást rejtettek a nászágy végébe, hogy így biztosítsák teherbeesésüket. A szülést követően rántottát adtak enni a fiatal anyának, hogy megerősödjön. Újévkor pedig vörös tojást cseréltek az emberek, ezzel jelképezve a „boldogságcserét”. Dél-Kína egyes nemzetségeiben a tojás a teremtésmítosz eleme. A „jin és qiang nemzetség úgy tartja, hogy Hlineu istennő egy tojást rakott és abból születtek az emberek”. Azt pedig már a szegedi Konfuciusz Intézet kínai tanáraitól hallottuk, hogy Kína egyes vidékein, a megújulás jegyében, a Holdnaptár szerinti 3. hónap 3. napjában hagyományosan főtt tojást esznek.

Kínai boldogságtojások - GALÉRIA

„Tetszik a magyar népművészet” – ismerte el az Zhang Xuemei. Szerinte erre is kíváncsiak a kínaiak, akiket úgy jellemzett, hogy „mindig meg akarják érteni, mi hogyan működik”. Örül annak, hogy magyarázatot kapott a magyar hímes tojások szimbolikájáról, így értette meg, hogy mindegyik mintának megvan a maga jelentése. Ezt az élményt kiegészítette a citerásokkal való találkozó. Ugyanis ameddig a tojások a festő-lében elnyerték végső színárnyalatukat, a kínai csoport az algyői Faluházba kirándult, ahol az Algyői Citerazenekar, illetve az Algyői Hagyományőrző asszonykórus műsora adott ízelítőt a magyar folklórból.

Zhang Xuemei szerinte érdekes volt látni a citera hangszert, aminek a hangzásvilága a kínaiak számára egészen ismerős.

„Látszik, hogy jó közösségek dolgoznak és minden jól szervezett az algyői Alkotóházban” – mondta Zhang Xuemei, akinek az algyői látogatás eszébe juttatta saját kínai lakóhelyét, ahol ugyancsak élénk a közösségi élet, megvannak a naponta, hetente visszatérő összejövetelek. A tavaszi kínai szokásokról – kérdésünkre válaszolva elmondta –: igyekeznek minél több időt a szabadban, vidéken és városi parkokban tölteni a gyerekektől a felnőtteken át az idősekig mindenki. Olyan eseményeket szerveznek, amelyek a természet szépségét ünnepelik – virágnyílás idején.

Szöveg: Újszászi Ilona

Fotók: SZTE Konfuciusz Intézet